Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-03-28 / 4. szám
Fillért ár. alakban adott ki négy esztendő múlva ezen czím alatt: „Organon der rationellen Jndítmtbe." Sveinben 1810. ’s franczia, olasz, angol, magyar, és orosz nyelvekre is lefordítatott. Ez a’ halhatatlan munka mai napig is folyvást tartó dühös pennaharczokra ’s gyakran a’ legalacsonyabb szenvedelmek’felébredésére ada alkalmat. Vége hossza nem volt a’ gúny- ’s rágalomírásoknak, de Hahnemann az ellenféltől származott munkákra soha sem felelt, noha igazának teljes érzetében az Allopathia ellen több ízben kikelt. Sok méltatlanságot kellett neki szenvednie Lipcsében is, hol végre 1811 állandólag letelepedett, hogy ott az uj gyógytudományt taníthassa, ’s tizenegy esztendeig gyakorlá és tanitá itt soha sem csökkenő buzgalommal ’s fáradhatatlan szorgalommal az általa felfedezett gyógyászatot. Ezen időszak’ szüleménye ,,Siebne 2h'3endmítteltelre" czimü munkája, mellyben közli az általa nagy szorgalommal ’s csudálatra méltó pontossággal legnagyobbrészt öntestén megvizsgált gyógyszerek’ tiszta munkálatait, mellyeknek öszvesége az emberiségre nézve megbecsülhetetlen kincs. Lipcsében az általa tett rendkívüli gyógyítások szinte felgerjeszték ellene orvostársainak ’s a’ patikáriusoknak irigységét, ’s privilegiumik sértéséül vévén azt, hogy Hahnemann maga osztja gyógyszereit betegeinek, kérelemmel járultak a’, kormányszékhez , melly ellent nem állhatván, egy rescriptum által 1880. az önkészítette gyógyszerek’ adását megtiltotta; mi őtet arra indítá, hogy legtöbb beteget nem vállalt fel inkább, mintsem meggyőződése szerint ne adja nekik a’ gyógyszert, mi elmulhatatlan feltétele tudományának. Azonban Ferdinand anhalt-kötheni herczeg, nem csak teljes szabadságot engede neki fővárosában , hanem udvari tanácsosává ’s orvosává is kinevezé; ’s ott mai napig is csüggedhetetlen szorgalommal munkálkodik az uj tudomány’ tökéletesbítésén. Szakadatlan munkálkodásának és vizsgálódásának gyümölcse, ’s minden munkáinak koronája az, mellyben a’ chronikus nyavalyák’ természetéről és gyógyitásmódjáról értekezik, mellyből eddig 4 darab jelent meg. Valamint sok ellenségre, úgy sok pártolóra is talált uj tudománya, de elsőség mind eddig nem adatott annak közönségesen. Ezen tudománynak azonban számtalan halandó köszönheti már egészséges életét, maga a’ feltaláló is, kinek fris épsége bámulatosan igazolja alaposságát, mert 79 esztendős korában még elég erőt érze magában másodszor is megházasodhatni , mi a’ múlt esztendő vége felé valóban meg is történt. Ezen tudomány’ misége, mint már neve is kifejezi, abban áll, hogy mindig oly gyógyszer adassék a’ betegnek, melly az egészségeseknél a’ gyógyítandó betegséghez hasonlót, de nem egyenlő szenvedést okoz, a’ honnan legfőbb elve a’ tudománynak: similia similibus curantur. Hogy pedig olyan gyógyszer valamelly betegséghez fel—találtassék, egészségesekkel teszen a’ homoeopatha próbákat, hogy rajtok a’ gyógyszer’ munkálatját megtudja. Azon meggyőződésben, hogy minden betegség nagy elfogadással bír az illő gyógyanyag iránt, ’s a’ gyógyító szernek ereje igen finom elosztással növekedik, igen apró adatokban nyújtja az orvosságot, és egyszerre mindig csak egy orvosságot, ’s uj adatot vagy orvosságot nem előbb mintsem az elsőnek munkálatja megszűnik. A’ mellett szoros diétát parancsol, hogy az orvosság’ hatása semmi által ne háborítassék. Legnagyobb figyelmét a’ betegség’ symptomáira fordítja, nevezetesen az úgy nevezett subjectumi symptomákra, a’ betegnek saját érzelmeire, mellyek eddig nem szokott megfontolással fürkésztetnek ’s jegyeztetnek meg. Kevéssé gondol ellenben a’ betegség’ legközelebbi okával, noha távolabbi okait legalább diétával nem hagyja egészen figyelmen kívül. Épen oly kevéssé gondol a’ betegségek’ egymás közötti rokonságával ’s azoknak bizonyos nosologi formákbani kibélyegezésével, hanem minden egyes betegséget személyesnek tekint, melly ellen a’ fajlagos orvosságot a’ fentebbi módon nyújtja. E’ szerint a’ homoeopathia nagy ellenkezésbe jött a' 22 század’óta fenálló hyppokratesi orvoslásmóddal ’s úgy látszik, egészen ugyan akkor sem teszi ezt az uj tudomány semmivé, mikor minden elvet csalhatatlanoknak fognak ismertetni, hanem a’ fajlagos gyógyszerek’ismeretévé fogja változtatni, ’s minden esetre nagy jobbítást okozand. Legújabban már báromorvoslásra is fordítatott a homoeopathia. Messerschmidt és szoborgyűjteménye. Messerschmidt Xaver Ferencz, született 1738. évi augustus’ 20. a’ Svábságban, Dilingtől nem messze. Atyja tímár vala, ’s két nejével 32 gyermeket nemzett. A’ mivész második nejétől született, ’s midőn öregségében nem folytatható a’ mesterséget, fijai közül ez öt esztendeig őrzötte a’ marhát, téli napokon koldult a’ közel falukban, éjjelenként fonogatott, hogy rajta segíthessen. Halála után nagy bátyjához ment az ifjú, ki Münchenben híres szobrász volt, ’s ott kezdvén tanulni a’ mivészetet, csak hamar kifejlett benne ritka talentoma. Leginkább a’ doncztudomány’ tanulására adván magát, bámulatos előmenetelt tön. Münchenből Greezbe egy más bátyjához menvén, ott is egy pár esztendeig tar