Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-09-12 / 32. szám
251 Fillért ár. Az előkelő birmány öltözete igen tisztességes, talpig érő atlasz vagy bársony felső öltönyegből állván nyílt gallérral és bő ujjakkal. Ezen öltönyegen felül valami övformát viselnek, melly vállaikról függ le. Fejükön bársony vagy aranynyal kivarrott selyemsapkát viselnek , fülön függőkkel is ékesítvén magokat a’ férfiak. Nagyrangú személyek hat hüvelyknyi hosszú arany csövet, tollvastagságot, mellynek egyik vége beszélő csőhöz hasonlít, hordanak fülükben. Mások e’ helyett összegöngyölített aranylevet használnak, melly a’ fülkarimát nehézségével levonja majd két hüvelyknyire. Az aszonyok egy pántlikával kötik össze felül hajukat, mellyet igen kiékelgetnek. Rövid ingük csipejig ér, hol szorosan összehúzatik. Ezen ingen felül bő ujjast viselnek szűk ujjakkal, testök’ alsó részén pedig egy darab selyemanyagot, melly talpig ér ’s a’ testen kétszer csavarítatik körül. Ha kimennek, még egy hosszú selyem sált vetnek magokra, melly keresztben fedi a’ keblet, és bokáig leér. Minthogy ezen öltözet elöl nyitva, menés közben a’ czomb is kilátszik félig, az európai előtt illetlennek látszik ugyan ez, de a’ birmán semmi rosszat nem gondol mellette. A’ csinos dámák megfestik tenyerüket és körmeiket veres színnel; keblüket pedig berzsenfaporral hintik be, vagy más bizonyos faporral, mellyel arczukat is dörszölik. A’ férfiak és aszszonyok feketére festik fogaikat és szemöldökeiket. Az első kellemetlen tekintetüekké teszi őket, kivált, minthogy szájuk mindig tele van. A’ közdolgosok félig meztelen járnak, de hideg időben mégis jól esik nekik egy ujjas vagy európai gyapjúból készült köpönyeg. Házasságra csak akkor lépnek, mikor tökéletes korunkká lettek; a’ papságnak semmi dolga a’ házasságnál. A’ törvények csak egy feleséget engednek a’ férfinak, de ágyast annyit tarthat a mennyit akar; ezek tartoznak a’ törvényes feleségnek szolgálni, és ha kimegy, a’ vizes palaczkot és legyezőt utána vinni. Ha meghal a’ férj, rabszolgáiéi özvegyének rabnéji lesznek, ha csak szabadokká nem tette őket halála előtt. Vagyona a’ törvényes feleségtől született gyermekekre marad, de nem egyenlő részben; negyedrésze az özvegyé, ki gyámja a’ gyermekeknek, míg azok tökéletes korukat elérik. A’ birmán temetés nagyon ünnepélyes. A’ test lassú lépésekkel vitetik a’ temetőre, siránykozó, szomorúan éneklő asszonyok menvén elől. Az atyafiak gyászban követik. A’ koporsó máglyára tétetik, mellyet a’ papok körülfogván imádkoznak. Ezen szertartás után meggyujtatik a’ csomó fa, és hamuvá égettetik. A’csontok szorgosan összeszedetnek és elásatnak. Szegényeket nem égetnek el, minthogy nincs hozzá költség, hanem azok vagy elásatnak vagy vízbe vettetnek. Nagyrangu személyek bebalzsamoztatnak és hüledékök hat nyolcz hétig egy kápolnában vagy ahoz készült épületben tartatik. A’ bebalzsamozásra leginkább méz használtatik. Mi Birma’ népességét illeti, van az egész országban 8 ezer város, mező város, falu. Ha minden helységre háromszáz ház számoltatik , és minden házra hat személy, a’ lelkek’ száma rá megyen 14,400,000-re. Jövedelméről ezen országnak keveset mondhatni. Törvény szerint a’ király kapja tizedrészét minden termésnek, ’s épen annyit vámul a’ bevitt idegen portékából; mindeniket természetben veszi be. Egy részét ezen jövedelemnek maga számára pénzé teszi, többjét a’ statustisztek kapják fizetés gyanánt. Vérből származott fejedelmeknek és tartományok’ helytartóinak megyék, városok és faluk adatnak ki, honnan élelmöket húzzák, a’ természetbeli adót magok’ számára tartván. Pénzet nem fizet a’ királyi kincstár, kivévén rendkívüli eseteket. Némelly tisztviselőnek is föld adatik, mellynek jövedelmeért polgári ’s katonai szolgálatot tartozik tenni. Azonban a’ birmai fejedelem nagyon gazdag , mert a’ mi egyszer kincstárába megy, soha vagy igen ritkán kerül ki, hanem indiai szokás szerint elzárt boltozatokban tartatik. A’ birmánoknak mint a’ dunaiaknak nincsen vert pénzök; ezüst darabok és rudak, nem különben óndarabok teszik a’ pénzt. Finomsága és nehézsége határozza meg értékét, igen ügyesen ismervén ezt ki a’ lakosok. Kint vagy mint az idegenek nevezik takal fordul elő rendesen a’ számolásban, melly valamivel kevesebbet tehet egy lat ezüstnél. De mivel az ezüstnek Birmában 5—30 procent pótalékja van, a’ takal’ különböző értéke innen származik. A’ takal ismét négy máthra osztatik; egy máthban van két ma, egy ma áll két tubbibó. A’ rizs kosarakban árultatik, egy kosárban pedig van 24 font. Másfél kosárnak ára egy takal, de Ranyunban és Martabanban négy öt kosarat is vehetni egy takalon. A’ bankírok egyszer’smind ezüstmivesek és próbálók. Ezek igen számosan találtatnak és szerfelett hasznosak, mert az idegen sem nem adhat ki, sem nem vehet be pénzt, mielőtt annak belső értéke meg nem vizsgáltatott. A’ hosszúság’ mértéke hüvelykekből áll, tizennyolcz hüvelyk teszen egy talmot vagy réfet, de a’ királyi réfben huszonkét hüvelyk van. A’ dha vagy bambus két királyi réfből áll. Ezer fiha teszen egy dolimot, vagy egy birmán mért