Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-09-26 / 34. szám
266 Fillért ár. erőnek is engedett; ha pedig a’ fadarabok közé hengerek tétettek, már 24 fontnyi erő is elégvolt. (lásd II.) Erő szaporítatik e ily bánásmódnál ? Koránt sem; itt csak a’ physica’ és mechanika’ legegyszerűbb törvényei hozatnak használatba. A’ közönséges mechanika megismerteti velünk e’ törvényeket, hatásukat és határait. E’ tudományok megtanítják az embert, miképen fordítsa erejét mindinkább nagyobb hasznára, ’s a’ szerint mint a’ szolgálatára készen álló segédeszközöket használni tudja, a’ határtalanságig szaporíthatja előteremtői tehetségét. De mindezekben semmi ollyas, mit az ész meg nem vizsgált, semmi a’ közönséges mindennapi felfogó tehetséget felülmúló nincsen. Legszebb mechanikai teremtménye az emberi elmének a’ gőzerőmív, mellynek ereje különbség nélkül használtathatik érczek’ lapítására, selyemanyagok’ fonására , a’ bányászatban ; mindazáltal csak szerkezetének idoma szerint teszen ezen erőraív mindent; ereje a’ mechanikus által beléadott idomtól ’s az égő-anyag’ mennyiségétől függ, melly által az előre kiszámolt mennyiségű gőztömeg állítatik elő. A’ mesterségesen dolgozott, munkás kerékmíve ezen szép alkattyunak nem teremt erőt, hanem csak a gőz’ öszenyomása által nyertet viszi által a’ szivattyurudra, az erömív’ egyik legjelesb eszközére. Az erőmívek kétfélék, olyanok, mellyek erőt nevelnek, és olyanok, mellyeknek egyszerű rendeltetésök az erő’ elosztása. Az erő’nevelésére szolgáló erőmívek kétségtelenül iszonyú nagy nyereségűek, azonban meg kell említnünk, hogy a’ széltől és víztől függő erőmíveknél csak olyan testeket használhatnak, mellyeket már a’ természet mozgásba hozott. Ezen mozgás’ irányát mi csak czélunkhoz alkalmazzuk, de a’ mozgás’ eredeti mennyiségét sem nem szaporíthatjuk, sem nem kevesíthetjük. Ha a’ szélmalom’ vitorláját félszegesen a’ szél ellen fordítjuk, feltartóztatjuk általa a’ léghuzam’ gyorsaságát, ’s egyenes vonala’ mozgását karéj - formájúvá változtatjuk, milyen a’ malom’ vitorlája; az erő’ irányát tehát megváltoztatjuk, de új mechanikai erőt nem teremtünk. Ezen észrevételeket a’ víznek gőzzé változtatása által nyert erőre is lehet érteni, mert kétségen kivül van, hogy ha viz gőzzé változtatik más alakba megy által, amellyben rendkívüli terjedékenysége van, következésképen mozgató erővel bir, melly folyó állapotától , hol csak nehézségével hat, nagyon különbözik. De a’ gőznek bizonyos fokig feszítése, valamint a’ szél’ és víz’ gyorsasága ’s az ember’ izmainak ereje, physikai törvények’ tárgya, mellyeknek határai szorosan kiszabvák. Ezen határokon belől erőt állíthat elő az ember a’ gőz’ készítésével, de ezt nem machinával állítja elő, hanem azt egy phisikai jelenetnek köszöni t. i. az elégésnek; ’s ezen jelenet a’ gőzerőmív’ üstjében történik, hol maga az erő készíttetik; de azon pillantatban, mikor a’ gőz általmegy az üstből az erőmívbe, az erőnek elosztása ’s elváltozása kezdődik. Ha bezáratik a’ kakas, melly a’ gőzt a’ vonórudra bocsátja, megállapodik az erőmív; ha a’ csatorna záratik be, mellyben a’ vizi kerék’ mozgására megkivántató viz folyik, megszűnik forogni a’ kerék. Mindezen megfogások tökéletesen ugyanazok. A’ feljebb említett felosztásból az jön ki, hogy vannak különösen arra szánt erőmívek, hogy emelése által nyerjék mozgásukat, mellyet aztán más eszközökkel közlenek ’s így a’ kitűzött czél eléretik ; csak e’ tekintetben igaz a’ feljebb mondott felosztás. Legközönségesb emeléső eszköz az ember’ és állat’ ereje, kerék, fogattyu, emelőcsiga, szulák, gém ; így például lehet egy szivattyút gém vagy vonócsiga által mozgatni, de mind a’ mellett meg van mutatva , hogy egyik sem nemzi az erőt, hanem mindenik csak eszközül szolgál az erő’ tovább közlésére. A’ gabonát a’ szélmalom’ szárnyaitól vagy kerekeitől függő mechanismus által lisztté változtathatni a’ kő alatt. Itten tehát egy erőmív elfogadja az erőt, másik módosítja, az első lehet a’ szélmalom’ szárnya vagy kereke; de ugyanazt lehetne eszközleni gőz által mozgásba hozott csigával is. Ezek szerint tehát két igen különböző osztályú erőmív létez, de mint mondánk, erőt egyik sem szül; és ha a’ dolgot más szavakkal magyaráznunk kellene , azt mondanék, hogy az első az egyszerű mozgáseszközöket foglalja magában, a’másik a’ mívészetekre alkalmaztatott fogásokat. Egy nevezetes elv a’ mechanikában az: „mi a’ gyorsaságban nyeretik, az az erőben vesztetik.“ Ezt nem lehet eléggé az emlékezetbe nyomni. De ha a’ tehetségek’ határaiban maradunk, még mindig nagyon tágas mező marad előttünk felfedezésekre. A’ felebb említett elvekből, hogy t. i. akármennyi mechanikai segédeszközök ragasztassanak össze, egy alkattyu’ erejét nem szaporíthatják , azt is lehetne következtetni, hogy azon mesterséges egybekötések a’ közhasználatban kevés foganatúak; de ez igen nagy tévedés volna, mert épen az ilynemű találmányokban határtalan különbözőség engedi meg, hogy minden használt erősül a’ siker’ maximuma nyerethessék. Ha például karókat akar az ember leverni, hogy rostélyt rakjon , minden egyes karót adsu-