Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1836-01-16 / 47. szám
47. Második évi folyamat. Céiélja az életre megtuivatató ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése, és tudományos oktatás. Megjelen minden szombaton. Előfizethetni reá a’ kiadás’ helyén kívül minden posta- hivatalnál, könyvárosoknál ’s vidéki beszedőknél, kik aztán a’ példányokat is kiosztjákminden nemű közhasznos méretek’ terjesztésére. Ára az egész évi folyamatnak valami 110 kömetszésű’s külön hozzá csatolt képpel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyvárosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czim alatti elküldéssel 6 forint p. p. Esztendő’ végével csinos boríték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. (Január’ 16-kán 1836.) Benares és pagodai. Hinduztámnak egyik legrégibb és legnagyobb városa Benares, Allahabad tartományban ; az indusok legszentebnek is tartják. Ezen városban állanak legnagyobb bálványtemplomaik, ebben laknak a’ legtiszteletesebb papjaik, itt van középpontja ’s széke az indus tanulságnak. Csillagásztornya igen hires, de itt űzetik leginkább az indus pazérlás is és a’ legfinomabb érzékiség, szinte mint mindenféle kicsapongás. Gazdagságára és kereskedésére nézve vetélkedik Benares a’ világnak legnagyobb fővárosaival. A’ Ganges folyamnak bal partján fekszik, melly itt kanyarodást képez. A’ part’ hosszában egy német mértföldnyire kiterjed, és több mint 28000 házban csaknem 600,000 lakost tart; 8000 házat csupán braminháznépek laknak. Minthogy a’ város emelkedő helyen fekszik, épületjei igen magasoknak tetszenek, ha elevezés közben a’ ladikokból nézi az ember. Egy városban sincsenek oly magas házak, noha itt ellenben bambuskunyhók is találtatnak. Lord Valentia 12000 nagy házat számlál, mellyek közül igen sok hatemeletű. Minden épület szerfelett csudálatos és az európai ízlésnek keveset mutat; az ablakok keskenyek, tető helyett mindeniknek erkélyfedele van; de minden emeletnél csinosan kidolgozott ezément koszorú nyúlik közösleg vagy végig. A’ legjobb házak a’ kőfallal felgázolt parton állanak, hol szünetlenül számtalan nép hemzseg, dolgaiban járván vagy a’ folyamban törödvén. A’ leggyönyörűbb látmányt szolgáltat a’ sok különböző alakú és viseletű embertömeg, vegyülve meztelen fakkokkal, ékes tánczosnékkal, szemfényvesztőkkel , ’s a’ t. A’ partot számtalan bálvány kápolnák lepik el, mind különböző nagysággal és alakkal, ’s néha a’ folyamba is lenyúlnak. Igen keményen építetve lévén, képesek az esős időben kiáltani a’ hullámok' csapásait. Némellyek festvék, mások aranyozvák, ismét mások a’ kő’ természetes színét viselők. Hid felettébb sok van, ’s a’ fördés’ könnyebbítésére szolgál. A’ jámbor hindusok kedvesnek tartják Isten előtt hidakat építni és templomokat a’ partra. Az utczák oly rendkívül szorosak, hogy alig lehet egy lóval is végig menni. Itt ott az egyenlő magasságú ’s általellenben lévő házak híddal kötetnek össze. A’ város’ keleti végénél a’ Ganges’ közelében emelkedik fel a’ Jumeh Musjid, vagy a’ muhamedánok’ fő mecsetje, óriási nagyságában. Ezt Aurengzeb császár építtette egy fanatismusból elrontott régi összeomladozott hindus templom’ romjain. Ezt a’ templomot képünk hátuljában jobra szemlélhetni két magas mecseti tornyával és három nagyneműi kuptetejével, melly a’ legtisztább fejér márványból csináltatott. Nem messze tőle egy indus bálványtemplom is látszik, jóformán meghajolva, mivel a’ ragadó folyam kimosta alapját. A’városnak meglepő látmányán kívül, mellyet a’ folyamról mutat, sok tárgyat talál az ember ha gyalog körüljárja vidékét, melly építészeti és festészeti szépséggel dicsekszik; nagynemü mesterséges tavak, lugasok szent figerából, mindenféle bálványkápolnák a’ legkülönbözőbb és bujább növényekkel körülvéve, hizlalják a’ szemet. Ezen bálványkápolnák között van különösen egy, melly mintául szolgálhat az igazi indiai stylusnak templom’ építésében. Ez alól vagyon képünkön lerajzolva, hol a’ fő épületet igen gazdag faragással, az apróbb elkülönzött kápolnákat, a’ szent berket ’s a’ nagy kristálytavat is kiterjedt víztükrével, mint pompás beszegését, láthatni. Négy oldalról vezetnek lépcsők le a’ vízbe. Ez a’ pagoda neveztetik Visvisornak. Évenként száz meg százezer zarándok vándorol oda, hogy istenek’ lábaihoz lerakhassa áldozatát, ’s a’ szent folyambeli tisztulást megtehesse. Igen nevezetes azon kereskedés, melly innen a’ Ganges’ vizével, mint szent vizzel, egész Kelet-