Film Színház Irodalom, 1941. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1941-09-19 / 38. szám
EGY KÚT, MINT ÉLETEM ELDÖNTŐJE Göcseji vagyok, Alsórajk községben születtem 1884-ben. Kétéves koromban, amikor huszárok jöttek a faluba, kiugrottam anyám öléből és a fejemre estem. Ez okozta azt, hogy képzőművész lett belőlem. Apám néptanító volt. Én egész ifjúságomat annak a célnak szenteltem, hogy kitörjek a faluból, ami többé kevésbé sikerült is. Építész szerettem volna lenni, de sorsomat egy kút ásása döntötte el. Friss, puha agyagjából szobrokat kezdtem formálni. Több művésznek írtam Budapestre, feleletet nem igen kaptam, egyszer aztán nekivadultam a nagyvilágnak. Beiratkoztam az iparművészeti iskolába, alig három év múlva Bécsben folytattam tanulmányaimat, sok küzdelem és sok móka emlékeztet azokra az időkre. Ha nemi volt pénzünk nem ettünk, ha volt pénzünk elköltöttük. Később visszajöttem, hogy beiratkozzam a képzőművészeti főiskolára. »Finálét című szobrommal hétezer koronát nyertem és mint krőzus utaztam Párizsba. Ott éltünk a Montparnasse-on és csodálatosan nagyoknak képzeltük Hétezer koronát kaptam egy szoborért... (MM) » párizsi titán (1902) magunkat. Döntögettük Bouin dicsőségét, lenéztük Michel Angelot, csupa erő és lelkesedés voltunk, amíg végül is elérkeztünk oda, hogy ismét becsüljük a nagyokat... HEARST! Egész életem egy nagy munkafolytonosság volt. Karrierem tulajdonképpen Amerikával kezdődik. Viareggioban nyaraltam, amikor Hearst, az amerikai újságkirály táviratban érdeklődött nálam »A reggel« című szobrom után, amelynek reprodukcióját a »Studio« című lapban látta. Megrendelte életnagyságban a kisszobrot és kihívott magához Amerikába. A Kossuth zarándokokkal utaztam az Egyesült Államokba, s magammal vittem a hatalmas márványt. Az újvilág több sikert hozott úgy erkölcsi, mint anyagi téren s ott fogamzott meg bennem az a gondolat, hogy áthajózom Angliába. Hat évig dolgoztam Londonban. EGY AMERIKAI A MARGITSZIGETEN Külföldi sikereimnek az első nagy lökést egy Pestre vetődött amerikai adta, aki a felső Margitszigetre indult egy napon, hogy jól megvacsorázzék Tarján éttermében. A Szigeten megpillantotta jó Íjjász című szobromat, másnap kijött hozzám a műterembe és szó nélkül anynpit fizetett, mint amennyit kértem. A szobor most Santa Barbarában látható egy nyilvános téren, másolata pedig Budapesten, a Városligetben ... oldalam Terézia-korabeli huszár a Várban, a Rákosi-szobor, a Szent Imre-szobor, a Darányi-szobor, az Ifjász-szobor és a Vadász zászlóalj-emlékmű. Kedves műveim a debreceni Tisza Istvánszobor és nyíregyházi hősi emlék. Legszebb portrém őrgróf Pallavicini György, legfrissebb művem a Madách-emlékmű és a Parlamentben leleplezés előtt álló gróf Széchenyi István-relief. TERVEIM A képzőművész legnagyobb álma mindig, hogy azt csinálja, amit szeretne. A »Vénusz születése« című szobrom, amellyel Barcelonában nyertem nagy aranyérmet, a »Liliom«, amely Münchenben van, állnak legközelebb a lelkemhez. Akkor lennék igazán boldog, ha a jövőben minden érdektől eltekintve a tiszta művészetet szolgálhatnám és ott folytathatnám, ahol a Vénusz születésénél és a Liliomnál elhagytam ... »KMalody-Stróbl Zsigmondi» * Magyar Érdemrend kdidpkereex^d’^ tüntette ki a Kormányzó.« Tüzérkáplár a világháborúban Részlet a Parlamentben elhelyezendő gróf Széchenyi István emlékművéből FEJEK, AKIKET MEGMINTÁZTAM Görgey Arthur. Kilencvenegy éves volt, amikor Mária Valéria utcai lakásán készítettem el a szobrát. Nagy hatással volt rám. Feje a nápolyi Homerosra emlékeztetett. Gömbös Gyula. Még villamoson járt ki hozzám, tele energiával és tervezgetéssel, akkor jött Szegedről. Terveinek egy része sikerült is. Gróf Apponyi Albert. Talán a legérdekesebb „ülőim” egyike. Lisztről és Wagnerről szóló elbeszélései a mintázás után szinte mesébe illők voltak. G. B. Shaw nagyon érdeklődött hazánk állapotáról és amikor a portré elkészült, azt mondta és írta, hogy »jobb, mint az eredeti«. Egy barátomat meghívta magához és megmutatta neki Rodin róla készített mellszobrát. És ekkor Shaw ezt mondta : amikor Rodin engem megmintázott, még teljesen ismeretlen voltam a világ előtt és szobrával Rodin indította meg világkörüli karrieremet. Boldog vagyok, amikor Stroblnak a rólam készített fejjel nyithatok utat a világsikerhez. Gróf Klebelsberg Kuno. Két ízben is megmintáztam őt és lenyűgözött hatalmas kultúrájával és teremtő elgondolásaival. Gróf Tisza István emlékműve egyik büszkeségem. SZOBROK AZ UTCÁN Budapesten hét szobrom látható. A hősi emlékkultúrának Irredenta szobrokkal vetettük meg az alapját. Az »Észak « című szobrot én készítettem. Többi budapesti szobraim: Mária