Film Színház Irodalom, 1941. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1941-12-19 / 51. szám
%uAstnji (RoMi, Zwffoyex, Ua Wimai) A legtökéletesebb eljárással, vitaminnal készült krémek. Ara IkjU. 8.5 ° P. Minden eddigit felülmúló hatású folyékony arctisztító és tápláló. Ara 5.5, 8.5# P. Áss utolsó simításhoz az arc ham tagságának fokozására a lehellettínont Mira Bell nádort. Ara S.— P. Kizárólag a Mira Bell egyed árusítóknál kapható. KÉSZÍTI: MIR DELORME BUDAPEST, V.: MAHR JENŐ-U 3 A Film-Színház-Irodalom legutóbbi számaiban Herczeg Ferenc, Máritz Zsigmond és Szabó Dezső feltünést keltő nyilatkozatokat tettek a magyar filmgyártás problémáiról. A legnagyobb magyar írók nyilatkozatai nemcsak a szakkörökben, de a közönség széles rétegeiben is élénk viasz hangra találtak és szerkesztőségünkbe számtalan reagáló levél érkezett mozisoktól, filmgyártóktól, rendezőktől, színészektől, akik azonosítják, avagy vitatják az írók nem egyszer szigorú megállapításait. A kérdés mindenképpen közérdekű: mi a helyes és mi a helytelen a magyar filmgyártásban, A helyes úton járunk tehát, amikor az ankétot folytatjuk és ebben a nemzeti kultúránkat érintő ügyben most újabb nyilatkozatokat közlünk. írók és költők szólalnak meg — a kritika joga elsősorban az övék — és adnak választ arra a kérdésre: mi tetszik, mi nem tetszik a magyar filmekben? BABAY JÓZSEF: — Tetszik a szegénységét büszkén eltitkoló szegénysége. — Nem tetszik, hogy az író még mindig harmadrangú szerepet tölt be a magyar filmgyártásban. BARABÁS PÁL: — Azt hiszem, ugyanúgy vagyok, mint mindenki, aki filmet ír: a saját filmjeim nem tetszenik. A többiek? Minden méternél tudom a nehézségeket, amelyek között készült, — tehát el vagyok ragadtatva attól, hogy egyáltalában elkészült. BARTALIS JÁNOS: — A magyar filmek tárgyválasztása nem mindig szerencsés. A tárgy legyen igazi költői és írói alkotás. Azért jók a kiváló regények ás színdarabok filmrevitelei, mert bennük ez iró ás költő jelenlétét érezzük. A rendezés maradjon he az író elgondolásához, hamisítani és megalkudni. BECZÁSSY JUDIT: — Filmgyártásunk még ma semmi hiba nélkül való, de csupa tehetség témában, rendezésben és a szer szreplőiben. Szeretem. De nem szeretem, ha akkor is a műteremhez ragaszkodik, ha a cselekmény a szabadba vágyik. BEREND MIKLÓSNÉ: — A film az, amelyik az irodalmat vizuálisan és dinamikusan tudja közölni az embermilliókkal és hangosan! Zenével aláfesti a hangulatot, érzéseket. Száz dekorációval kiteljesíteni tudja a kortörténelmi miliőt. Jelmezekkel, maszkokkal emberkarakterekket közelhez és ez a legfontosabb: felejthetetlenné tud tenni helyzeteket BETHLEN MARGIT: — A magyar filmek közül a legjobban a Zilahy-produkciókat szeretem, mert ezek, bár színdarabból, regényből készülnek, mégis megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeknek a nagy francia rendezők filmjei után támaszt a közönség. BIBÓ LAJOS: — Mi tetszik? Filmeseink bátorsága és irodalmi elszántsága, amellyel a kifejezésnek és a közlésnek ezt az és művészi termését véglegesen megrögzítették a saját szellemi színvonalukon. Mi nem tetszik? Filmeseink szemérmessége, amellyel eddigi alkotásaikat túlzott szerénységgel ,a magyar film igénytelen címszava alatt szerepeltetik. BOHUNICZKY SZEFI: — Nekem nagyon tetszik filmjeink bátor leleményessége, amivel sokrétegű társadalmunknak úgyszólván minden alakját életre hívta már. Csak kár, hogy ha a megfelelő alakítás egy-egy típust, sikerre vitt, ezt annyi változatban és addig ismétlik, míg a bátorság ügyességgé, a lelemény élelmességgé torzul. A retes,és bársonyossá teszi az arcot. S.5# BÓKAY JÁNOS: — Bevallom, nagyon keveset járok moziba nagy elfoglaltságom miatt és így nem érzem magam hivatva, hogy a magyar filmről bírói véleményt mondjak. Ami legjobb a magyar filmben, az kétségtelenül a színész, vagyis a színészmatéria. Megfelelő rendezőgárdával és forgatókönyvekkel ebből a rendkívüli magyar színészgárdából nagyszerű dolgokat lehetne kihozni. BÓNYI ADORJÁN: — A magyar fllmben mi tetszik? Elsősorban a levegő, a táj, a nyelv. A problémája (ha van!), közel áll hozzám, talán az enyém is, öröme, fájdalma a mi örömünk, a mi fájdalmunk, egyszóval, a magyar címben az tetszik, hogy magyar. — Mi nem tetszik? A szegény szag. Azonkívül nagyon hiányzik az elmélyülés a rendező és a művészek között. BOZZAY MARGIT: — A magyar filmek még a háború közbejötte nélkül is európai színvonalon állnának, ha... nem az üzlet mozgatná őket. Mert az üzlet nem egyszer a remek forgatókönyv, a kitűnő rendezés, a kiváló szereplők ellenére is meghamisítja telküket DALLOS SÁNDOR: — A kérdés két részből áll. Az elsőre röviden válaszolhatok, a második megérdemelne egy női ankétot. (Bár felesleges — ez a körkérdés is.) Tetszik a feliratok külalakja. (Nem a szövegük, az istenért!) És kivétel nélkül a filmeken szereplő magyar tájak. FEKETE ISTVÁN: — Mi tetszik a magyar filmben? Az, hogy a nehézségek között is új utakat és a valóságot kezdi keresni. Az, hogy elhagyja már a mindenáron előráncigált négyesfogatot, a vidéki kúriák hazug, muzsikába fulladt hangulatát, a hétköznap is gyolcsgatyás vagy proletárízű parasztot. FENDRIK FERENC: — Nem tetszenek: a sablonná lett dolgok, az elkoptatott témák, »bemondások«, sztárok s egyebek. Viszont tetszenek néha új rendezői ötletek, amelyek — mondom, csak néha — életet tudnak önteni még az említett elkoptatott té-FÓTHY JÁNOS: — Nem tetézik, elsősorban, a szüzsé, alig láttam magyar filmet, amelynek életönkhöz, lelkünkhöz, a mai ember igazi problémáihoz, örömeihez, bánataihoz a legtávolabbi köze is lett volna. Nem tetszik, hogy nálunk előbb lesz valakiből rendező, aztán kiderül, hogy... csinálni. GEDÉNYI MIHÁLY: — Nem tetszik, hogy a magyar film még mindig inkább közgazdasági, mint művészeti műfaj; hogy sokszor tőkések, hitelek vilibristák és kávéházi megmenest alkotnak — írók, rendezők helyett. Nem tetszik a filmmel kapcsolatos művészeti ágak lassú eliparosítása. Tetszik, hogy egyre több újszerű téma kerül a dinom-dallamos operettbörleszkek helyébe. GULÁCSY IRÉN: — Szóhoz kellene segíteni a magyar filmgyártásnál a történelmet is. Vállalom a gyanút, hogy most hazabeszéltem, bár elárulhatom, hogy egy nem-történelmi regényem filmesítése körül már több mint egy éve folyik az alku. Nem megyek bele. A regény.. mákba is, nem tud filmet