Film Színház Irodalom, 1941. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1941-08-22 / 34. szám

PÜNKÖSTI ANDOR VASZARY JÁNOS BUBIK ÁRPÁD VITÉZ BÁNKY RÓBERT BÓKAY JÁNOS MADÁCH SZÍNHÁZ ANDHÁSSY SZÍNHÁZ FŐVÁROSI 0PEKETT8ZÍNHÁZ MAGYAR SZÍNHÁZ VÍGSZÍNHÁZ g et vállalni fogják. Elöljáróban mindjárt megállapítjuk, hogy ezeket a neveket többnyire ismert és névszerű szín­házig emberek viselik, akik iránt jogos a bizalom, hogy zökkenőmentesen, sőt a siker reményével fogják staféta- szérűén tovább vinni a magyar színpadművészet kényes és dédelgetett ügyét. Az alábbiakban adjuk az új színigazgatók életrajzát és programját, hozzáfűzve szerény egyéni véleményünket az új direktor urakról. ÉLETRAJZA: SZÍNIGAZGATÓI PROGRAMJA: VILLÁM-VÉLEMÉNYÜNK: Született 1892-ben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Oxfordban végezte, egészen a háború kitöréséig külföldön élt. 1914-ben haza-iött és tanügyi referensi állást vállalt a Székesfővárosnál. 1917-ben lektor lett az Athenaeumnál. Onnan a miniszterelnökség sajtóosztályára került, majd átvette a Budapesti iiirlap felelős szerkesztői tisz­tét. Négy év óta a Kévai könyvkía dóvá! la­la t vezérigazgatója. Első verses kötetét szülei jelentették meg tízéves korában. Ké­sőbb novellái és regényei jelentek meg, az első színdarabja 1936-ban került színre »Megvédtem egy asszonyt« címmel. A »Ha­zudj nekem«, amelyet ősszel mutat be a Vígszínház, kilencedik darabja, s ez lesz a nyolcadik, amely színre kerül, — mert a harmadikat mindezideig nem engedte, síit a közeljövőben sem engedi színrehozni. Bókay János prográtnmja az 19il—42-es szezonra kettes. Egyrészt, mint Harsányi Zsolt segítőtársa, dramaturg igazgató- főrendezője lesz a színháznak, akinek fő- feladata a darabok kiválasztása lesz, más­részt mint úgynevezett író-korrepetitor fog működni (saját kijelentése szerint) a szín­háznál, aki teljes erővel azon akar munkál­kodni, hogy tapasztalataival fiatal írótár­sait az első darabírói lépések megtételénél segítse. »A fiatal író legnagyobb nehéz­sége:«, — mondta nekünk Bókay — »az, hogy magánosán hagyják. Mindjárt na­gyobb bátorsággal indul el a színműírói pályán, ha van mellette egy tapasztaltabb kollegája, aki hitet és bátorságot önt belé. Ez akarok lenni én.* Bókay bekapcsolódását a Vígszínház mű­vészi vezetésébe a legnagyobb örömmel üdvözöljük. Ez a bekapcsolódása tulajdon­képpen nem új dolog, színház és író, azóta, amióta Bókay a színműírói pályára lépett, kokketáHak egymással. Bókay vérbeli szín­házi ember, imádja, szinte mintegy fizikai gyönyörrel, a festett kulisszák világát, kü­lön élet számára a színpad, amelynek szen­vedélyes tisztelete és imádata a vérében van, mert úgyszólván színházban nőtt fel, négyéves kora óta ... Aki úgy tud egy szín­padi szituációról, egy jelenetről, egy gesz­tusról, egy hangsúlyról beszélni, hörögni s ha kell, őrjöngeni, mint Bókay János, az csak hasznára és boldogulására lehet a színháznak, s a szent deszkáknak, amelyeket szolgálni akar. És Bókay teljes szívvel és lélekkel akarja szolgálni a Vígszínházát... Született 1894-ben, színiakadémiát végzett, majd a háború kitörésekor bevonult kato­nának és orosz fogságba esett. Szibériában alapította első színházát, egy hadifogoly tiszti színházat, amelyben operetteket mu­tattak be. A háború után a Belvárosi Szín­ház, majd a Magyar Színház tagjaként sze­repelt. utána vidékre került és 1932-ben staggione kamaratársulatot szervezett, amellyel az országot járta. Két évvel ezelőtt Miskolc—Kassa—Debrecen székhely- lyel indult elsőosztályú staggione-színháza és mint mondja — nincs olyan hely Ma­gyarországon, ahol pályafutása alatt ne játszott volna. Elsősorban magyar szerzők darabjait sze­retné bemutatni, és társulatának megszer­vezésénél szeretné megtartani a Magyar Színház régi gárdáját. A régebbi megálla­podások figyelembevételével szerződteti tagjait, akik közül Zimonyi Mártának, Föl- dényi Lászlónak, Tihanyi Vilmos főrende­zőnek és Thuróczy Gyula főtitkárnak szer­ződését írták eddig alá. Tárgyalások foly­nak Simor Erzsivel, Hidvéghy Valival, Ár­pád Margittal, Turay Idával, Hajmássy Miklóssal, Juhász Józseffel, Horváth Ár­pád rendezővel és elsősorban Szeleczky Zi­tával. Vállalkozását Orosz Barna vidéki vállalkozó finanszírozza. Magas,_szikár, komoly ember vitéz Bánky Róbert, ö az a »jó tanuló« a vidéki szín- igazgatók között, aki, mialatt a többiét; helytelenkedtek és mindenféle dévaj ope­rettet és pikáns bohózatot játszottak, ő szorgalmasan magolt, -— illetve Moüéret játszott... Most itt a bizonyítvány-kiosz­tás ideje s az eminens meg is kapta jutal­mát: a többi lurkó maradt a vidéken, ő pedig megkapta Pest második nagy ma­gánszínházát. Ebből megtanulhatják a vi­déki kollegák, hogy minden legkisebb vi­déki staggione direktor is a tarsolyában hordja 'a pesti marsall-botot, őszintén szól­va, kíváncsiak vagyunk Bánky szereplésére. Életrajza. Bubik Árpád hirtelen tűnt fel a pesti színházi közvélemény előtt, eddig senki sem ismerte, csak azt tudták róla, hogy Berlinben működött, ahol színháza is volt. Nos, curriculum vitae-je a következő: 1929-ben ment ki Németországba, azt meg­előzően Pestén volt hangversenyirodája s ő vitte első európai turnéra a bécsi és bu­dapesti filharmonikusokat. Berlinben a Theater unter den Linden volt az övé. Régi klasszikus és nagyoperetteket akar színre hozni, valamint — amennyiben kap — modem, nagy, kiállításos operetteket is. A »Három a kislányt sikere, — amint mondja — s kötelez*. Szeptember végén, vagy október elején akar nyitni — egy nagyoperettel. Hogy melyikkel, azt még nem tudja. Társulata még nincs, de amint mondja, meglepetést fog kelteni néhány új név. Állandó balettkart és állandó énekkart is akar szerződtetni. Mi sem tudunk többet Bubikról, mint a nagyközönség, tehát mi is csak annak alap­ján mondhatunk véleményt róla, amit ed­dig láttunk és tudunk róla. Es ez a szigeti »Három a kislány« tündért előadása. Volt bátorsága, a meteorológia dacára, olyan sztárokat szerződtetni, mint Pataky Kál­mán, Honthy Hanna, stb. Annyit minden­esetre megállapíthatunk, hogy erős akara­tú, szívós ember lehet... 1899-ben született és 1918-ban szerződtette a Magyar Színház mint akkor végzett szí­niakadémiai növendéket színésznek és ren­dezőjelöltnek, 1922-ben volt az első rende­zése az Amirássy Színházban, majd három évig Párizsban élt, ahol filmvállalatok és színházak kötelékében folytatta tanulmá­nyait. 1926-ban került vissza a Magyar Színházhoz, amelynek egy év kihagyásával egész a múlt év végéig tagja volt. Az And- rássy Színház végleges megalakulása, vagyis 1932 óta volt ennek a kamaraszín­háznak főrendezője és művészi irányítója, valamint megteremtője. Vaszary Gábor új darabjával nyitják az Andrússy Színházat, amelynek főszere­pét Muráit Lili, Vaszary Piri, Hajmássy Miklós és Mihály fi Béla játsszák. A rende­zés munkáját — mint eddig is — maga fogja végezni. Második darabként saját darabja következik, amelyről két héttel ezelőtt, számolt be a Film, Színház, Iroda­lom. Az a terve egyébként, hogy csak ab­ban az esetben hoz színre külföldi szerzőt, amennyiben inagyar mm akadna. A társu­latot a régi, az évek folyamán már össze­szokott és éppen általa rendezett színészek­ből és színésznőkből toborozza össze. Vaszary Jánosról régóta jó a vélemé­nyünk. Ismeri Pestet, a pesti ízlést, a pes­tieket, a Körutat, a Belváros és a viliara- yonok népét egyaránt, esúfondáros, szarkasztikus s mosolygásra hajlamos írói szellemisége már régen a saját képére ala­kította át az Andrássy Színházat, amely­nek most igazgatója lett. Voltaképpen te­hát és azonban semmi változás nem tör­tént, mert az Andrássy Színház eddig is Vaszary János szellemi »színeiben futott«-. De Vaszary János valószínűleg ambi­cionálni fogja most, hegy valamilyen nemes meglepetéssel szolgáljon. 1892-ben született Kassán. Tényleges tiszt volt, majd leszerelt és 1921-ben az »Újság« kötelékébe lépett. Két év múlva átvette Keszler Józseftől a színházi rovatot, 1929- ben pedig a Magyar Színház igazgatója lett. Itt működött elsőízben rendezőként, a rendezői pályán megmaradt továbbra is, legnagyobb rendezői sikerének Goldoni »A hazug«-jának rendezését tartja a Nem­zetiben, ezt a rendezését a Burgtheater is átvette. Filmrendezéssel is foglalkozik, legutóbb két filmet írt. Mint mondja, ő az az író, akinek soha sincs ideje írni — darabot írni pedig még sohasem próbált. Pirandello »IV. Henrik« című darabjá­val nyitja meg a Madách Színházat, amely­nek főszerepét Várkonyi Zoltán játssza, díszletét Fülöp Zoltán tervezi s fordítója Widmár Antal. Következő darabja Babay bűnügyi és pszihológiai drámája, a sKör- tánci, amelynek főszerepét Szeleczky Zita játssza. További műsor: Sommerset Maug­ham: »Szuezen tűit című Pesten még elő nem adott darabja. Ben Johnson: »Alki­mistát-ja, majd a >;Makrancos hölgye tel­jesen új beállításban. Továbbá: Fendrik Ferenc, Darvas József, Rónay György és Thurzó Gábor darabjai. Évek óta tiszteletteljes szemlélői va­gyunk PUnkösti Andor évröl-évre megúju­ló hősies küzdelmének a színház múzsájá­nak kegyeiért. xAhoI egy mód volt rá, ahogy egy alkalom adódott rá, ő rendezett, műforditott, színpadra alkalmazott, tevé­kenykedett. Szinte az volt az érzésünk, hogy tulajdonképpeni pályáját, a kritikusit s mondjuk: »színpadtudós«-it, csak mellé­kesnek, lépcsőnek tekinti, igazi célja: a színigazgatás felé való törtctésével. Ezt most elérte, gratulálunk hozzá s várjuk az önigazolást, amellyel előttünk és a közön­ség előtt is igazolnia kell magát. AZ UJ SZÍNIGAZGATÓKRÓL Végre megtörtént tehát a döntés, végre ismerjük kát a neveket, amelyek az 19ílii2-es szezonban a világhírű magyar színpadművészet pillanatnyi sorsáért a felelőssé-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék