Film Színház Irodalom, 1941. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1941-08-22 / 34. szám
VITÉZ BÁNKY RÓBERT BUBIK ÁRPÁD VASZARY JÁNOS PÜNKÖSTI ANDOR MAGYAR SZÍNHÁZ FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ ANDRÁSSY SZÍNHÁZ MADÁCH SZÍNHÁZ ÉLETRAJZA, SZÍNIGAZGATÓI PROGRAMJA: VILLÁM-VÉLEMÉNYÜNK: Született 1892-ben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Oxfordban végezte, egészen a háború kitöréséig külföldön élt. 1914-ben hazajött és tanügyi referensi állást vállalt a Székesfővárosnál. 1917-ben lektor lett az Athenaeumnál. Onnan a miniszterelnökség sajtóosztályára került, majd átvette a Budapesti Hrlap felelős szerkesztői tisztét. Négy év óta a Révai könyvkiadóvállalat vezérigazgatója. Első verseskötetét szülei jelentették meg tízéves korában. Később novellái és regényei jelentek meg, az első színdarabja 1936-ban került színre »Megvédtem egy asszonyt« címmel. A »Hazudj nekem«, amelyet ősszel mutat be a Vígszínház, kilencedik darabja, s ez lesz a nyolcadik, amely színre kerül, mert a harmadikat mindezideig nem engedte, síit a közeljövőben sem engedi színrehozni. Született 1894-ben, színiakadémiát végzett, majd a háború kitörésekor bevonult katonának és orosz fogságba esett. Szibériában alapította első színházát, egy hadifogoly tiszti színházat, amelyben operetteket mutattak be. A háború után a Belvárosi Színház, majd a Magyar Színház tagjaként szerepelt, utána vidékre került és 1932-ben staggione kamaratársulatot szervezett, amellyel az országot járta. Két évvel ezelőtt Miskolc—Kassa—Debrecen székhelylyel indult elsőosztályú staggione-színháza és mint mondja — nincs olyan hely Magyarországon, ahol pályafutása alatt ne játszott volna. Életrajza. Bubik Árpád hirtelen tűnt fel a pesti színházi közvélemény előtt, eddig senki sem ismerte, csak azt tudták róla, hogy Berlinben működött, ahol színháza is volt. Nos, curriculum vitae-je a következő: 1929-ben ment ki Németországba, azt megelőzően Pesten volt hangversenyirodája s ő vitte első európai turnéra a bécsi és budapesti filharmonikusokat. Berlinben a Theater unter den Linden volt az övé. 1899-ben született és 1918-ban szerződtette a Magyar Színház mint akkor végzett színiakadémiai növendéket színésznek és rendezőjelöltnek. 1922-ben volt az első rendezése az Ambássy Színházban, majd három évig Párizsban élt, ahol filmvállalatok és színházak kötelékében folytatta tanulmányait. 1926-ban került vissza a Magyar Színházhoz, amelynek egy év kihagyásával egész a múlt év végéig tagja volt. Az Andrássy Színház végleges megalakulása, vagyis 1932 óta volt ennek a kamaraszínháznak főrendezője és művészi irányítója, valamint megteremtője. 1892-ben született Kassán. Tényleges tiszt volt, majd leszerelt és 1921-ben az »Újság« kötelékébe lépett. Két év múlva átvette Keszler Józseftől a színházi rovatot, 1929- ben pedig a Magyar Színház igazgatója lett. Itt működött első ízben rendezőként, a rendezői pályán megmaradt továbbra is, legnagyobb rendezői sikerének Goldoni »A hazug«-jának rendezését tartja a Nemzetiben, ezt a rendezését a Burgtheater is átvette. Filmrendezéssel is foglalkozik, legutóbb két filmet írt. Mint mondja, ő az az író, akinek soha sincs ideje írni — darabot írni pedig még sohasem próbált. Bókay János programmja az 1911—42-es szezonra kettes. Egyrészt, mint Harsányi Zsolt segítőtársa, dramaturg igazgatófőrendezője lesz a színháznak, akinek főfeladata a darabok kiválasztása lesz, másrészt mint úgynevezett író-korrepetitor fog működni (saját kijelentése szerint) a színháznál, aki teljes erővel azon akar munkálkodni, hogy tapasztalataival fiatal írótársait az első darabírói lépések megtételénél segítse. »A fiatal író legnagyobb nehézsége.«, — mondta nekünk Bókay — »az, hogy magánosan hagyják. Mindjárt nagyobb bátorsággal indul el a színműírói pályán, ha van mellette egy tapasztaltabb kollegája, aki hitet és bátorságot önt belé. Ez akarok lenni én.* Elsősorban magyar szerzők darabjait szeretné bemutatni, és társulatának megszervezésénél szeretné megtartani a Magyar Színház régi gárdáját. A régebbi megállapodások figyelembevételével szerződteti tagjait, akik közül Zimonyi Mártának, Földényi Lászlónak, Tihanyi Vilmos főrendezőnek és Thuróczy Gyula főtitkárnak szerződését írták eddig alá. Tárgyalások folynak Simor Erzsivel, Hidvéghy Valival, Árpád Margittal, Turay Idával, Hajmássy Miklóssal, Juhász Józseffel, Horváth Árpád rendezővel és elsősorban Szeleczky Zitával. Vállalkozását Orosz Barna vidéki vállalkozó finanszírozza. Régi klasszikus és nagyoperetteket akar színre hozni, valamint — amennyiben kap — modern, nagy, kiállításos operetteket is. A »Három a kislányt sikere, — amint mondja — s kötelező. Szeptember végén, vagy október elején akar nyitni — egy nagyoperettel. Hogy melyikkel, azt még nem tudja. Társulata még nincs, de amint mondja, meglepetést fog kelteni néhány új név. Állandó balettkart és állandó énekkart is akar szerződtetni. Vaszary Gábor új darabjával nyitják az Andrássy Színházat, amelynek főszerepét Muráti Lili, Vaszary Piri, Hajmássy Miklós és Mihályfi Béla játsszák. A rendezés munkáját — mint eddig is — maga fogja végezni. Második darabként saját darabja következik, amelyről két héttel ezelőtt, számolt be a Film, Színház, Irodalom. Az a terve egyébként, hogy csak abban az esetben hoz színre külföldi szerzőt, amennyiben magyar mű akadna. A társulatot a régi, az évek folyamán már összeszokott és éppen általa rendezett színészekből és színésznőkből toborozza össze. Pirandello »IV. Henrik« című darabjával nyitja meg a Madách Színházat, amelynek főszerepét Várkonyi Zoltán játssza, díszletét Fülöp Zoltán tervezi s fordítója Widmár Antal. Következő darabja Babay bűnügyi és pszichológiai drámája, a szertáncs, amelynek főszerepét Szeleczky Zita játssza. További műsor: Sommerset Maugham: a Szuezen tűrt című Pesten még elő nem adott darabja. Ben Johnson: »Alkimistát-ja, majd a.Makrancos hölgye teljesen új beállításban. Továbbá: Fendrik Ferenc, Darvas József, Rónay György és Thurzó Gábor darabjai. Bókay bekapcsolódását a Vígszínház művészi vezetésébe a legnagyobb örömmel üdvözöljük. Ez a bekapcsolódása tulajdonképpen nem új dolog, színház és író, azóta, amióta Bókay a színműírói pályára lépett, kokketálak egymással. Bókay vérbeli színházi ember, imádja, szinte mintegy fizikai gyönyörrel, a festett kulisszák világát, külön élet számára a színpad, amelynek szenvedélyes tisztelete és imádata a vérében van, mert úgyszólván színházban nőtt fel, négyéves kora óta ... Aki úgy tud egy színpadi szituációról, egy jelenetről, egy gesztusról, egy hangsúlyról beszélni, hörögni s ha kell, őrjöngeni, mint Bókay János, az csak hasznára és boldogulására lehet a színháznak, s a szent deszkáknak, amelyeket szolgálni akar. És Bókay teljes szívvel és lélekkel akarja szolgálni a Vígszínházat... Magas,szikár, komoly ember vitéz Bánky Róbert, ő az a »jó tanuló« a vidéki színigazgatók között, aki, mialatt a többiét, helytelenkedtek és mindenféle dévaj operettet és pikáns bohózatot játszottak, ő szorgalmasan magolt,— illetve Moléret játszott... Most itt a bizonyítvány-kiosztás ideje s az eminens meg is kapta jutalmát: a többi lurkó maradt a vidéken, ő pedig megkapta Pest második nagy magánszínházát. Ebből megtanulhatják a vidéki kollegák, hogy minden legkisebb vidéki staggione direktor is a tarsolyában hordjaa pesti marsall-botot, őszintén szólva, kíváncsiak vagyunk Bánky szereplésére. Mi sem tudunk többet Rubikról, mint a nagyközönség, tehát mi is csak annak alapján mondhatunk véleményt róla, amit eddig láttunk és tudunk róla. És ez a szigeti »Három a kislány« tündéri előadása. Volt bátorsága, a meteorológia dacára, olyan sztárokat szerződtetni, mint Pataky Kálmán, Honthy Hanna, stb. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy erős akaratú, szívós ember lehet... Vaszary Jánosról régóta jó a véleményünk. Ismeri Pestet, a pesti ízlést, a pestieket, a Körutat, a Belváros és a vihlaragonok népét egyaránt, csúfondáros, szarkasztikus s mosolygásra hajlamos írói szellemisége már régen a saját képére alakította át az Andrássy Színházat, amelynek most igazgatója lett. Voltaképpen tehát és azonban semmi változás nem történt, mert az Andrássy Színház eddig is Vaszary János szellemi »színeiben futott«. De Vaszary János valószínűleg ambicionálni fogja most, hogy valamilyen nemes meglepetéssel szolgáljon. Évek óta tiszteletteljes szemlélői vagyunk Pünkösti Andor évről-évre megújuló hősies küzdelmének a színház múzsájának kegyeiért.Ahol egy mód volt rá, ahogy egy alkalom adódott rá, ő rendezett, műfordított, színpadra alkalmazott, tevékenykedett. Szinte az volt az érzésünk, hogy tulajdonképpeni pályáját, a kritikusit s mondjuk, »színpadtudós«-it, csak mellékesnek, lépcsőnek tekinti, igazi célja: a színigazgatás felé való törtetésével. Ezt most elérte, gratulálunk hozzá s várjuk az önigazolást, amellyel előttünk és a közönség előtt is igazolnia kell magát. BÓKAY JÁNOS VÍGSZÍNHÁZ AZ ÚJ SZÍNIGAZGATÓKRÓL Végre megtörtént tehát a döntés, végre ismerjük kát a neveket, amelyek az 1911ii2-es szezonban a világhírű magyar színpadművészet pillanatnyi sorsáért a felelősséget vállalni fogják. Elöljáróban mindjárt megállapítjuk, hogy ezeket a neveket többnyire ismert és népszerű színházi emberek viselik, akik iránt jogos a bizalom, hogy zökkenőmentesen, sőt a siker reményével fogják stafétaszerűen tovább vinni a magyar színpadművészet kényes és dédelgetett ügyét. Az alábbiakban adjuk az új színigazgatók életrajzát és programját, hozzáfűzve szerény egyéni véleményünket az új direktor urakról.