Film Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1943-01-22 / 4. szám

AZ IDEI BAUMGARTEN-DÍJASOK Hétfő délután osztották ki az 1943. évi Baumgarten-díjakat. Az ötezer pengős nagydíjat Tamási Áron kapta. Egyenként három-háromezer pengőt kapott: Asztalos István, dr. Bóka László, Fodor József, Jankovich Ferenc és dr. Révay József. Két-kétezer pengőt kaptak: Keyes Géza és Szemlér Ferenc. ,,Souaudaui lui de, nevér../" Beszélgetés dr. Sándor Jenővel,a méltóságos zeneszerzővel Elég morózus épület a vármháztéri sötétbarna palota, amely­nek egyik szárnyában működik a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság. A komoly intézmény helyettes vezetője a művészvilágnak kedvence: farczádi dr. Sándor Jenő, a népszerű zeneszerző, aki a múlt héten lett miniszteri tanácsos. Szigorú hivatalában, — a hivatalos órák után, — látogattuk meg a kitűnő muzsikust, akinek nótáit, dalait, slágereit az egész ország dúdolja, énekli és muzsikálja és a rádión keresztül az egész világ ismeri. — Nem a tisztviselőhöz jöttünk, — kezdjük, — hanem­ a zenészhez. Áruljon el valamit a műhelytitkaiból, hogyan készül­nek az édes-bús melódiák, amelyekkel olyan nagy sikerei vannak ! Egy slágerének címével válaszol: —­­Elmondani jaj de nehéz .. .* Hogy is kezdődött! Kolozs­váron végeztem az egyetemet és vármegyei tisztviselő voltam, amikor 1918 decemberében menekülnöm kellett Erdélyből. Nagyot sóhajt Sándor Jenő a visszaemlékezések ködös han­gulatában. — Vagonlakók voltunk a nyugati pályaudvaron... Csak a muzsika tudott megvigasztalni. Az, hogy már gyerekkoromban hegedültem, zongoráztam. A hegedű sok nehéz időn mentett át. Mikor aztán eltelt néhány esztendő, komponálgatni kezdtem, csak úgy magamnak Első magyar nótám, a »Halványsárga rózsa igazi nagy siker volt, utána sok-sok magyar nótát írtam, így a »Szerelmes vagyok én szépasszony magában, »Miért nem sza­bad szeresselek«, »Nem tudom az életemet« címűeket és még nagyon sokat. — Melyiket szereti a legjobban! — Azt, amelyiket a közönség a legkevésbé ismer, »öreg cigány a címe. Aztán az operettekről mesél. — Később nem elégített ki a négysoros magyar nóta. Ope­retteket kezdtem komponálni. Az elsőt a Városi Színházban adták és »Halványsárga rózsa“ volt a címe. Tíz operettem került színre és amióta a hangosfilm teret hódított, gyakran szerepelek a filmek címlapján is. A »Csókolj meg édes” című legelső magyar hangosfilmnek is én voltam a zeneszerzője, többek között én komponáltam a »Kölcsönkért kastély, »Hét szilva­fa«, »Házasság« filmzenéjét és közreműködtem mint összeállító, részben mint zeneszerző a »Dankó Pista* és »Fráter Lóránd« című filmek­ben. Most készül az »Egy bolond százat csinál« és »Külvárosi úr szoba­ című filmem és a legfrissebb a »Tilos a szerelem* cím­ű film, amelynek Zsigray Julianna írta a forgatókönyvét. Rengeteg slágere van Sándor Jenőnek: »Ne sire kislány«, •Megettem a kenyerem javát«, »Mondjon ma valami szépet*,­­Álmodó Tiszapart* és a, — »Cini-éini*. De mindezeknél is job­ban hisz legújabb darabjának slágereiben: — »Szakíts, ha tudsz*, ez a címe a Vígszínházán bemutatásra váró új zenés vígjátékomnak, — mondja büszkén, — amelynek cselekményében — egy újság pletykarovata szerepel. Egy u­zsoros kis pletyka robbantja ki a cselekményt. — Mikor dolgozik, ha ilyen sokat van a hivatalában! — Csak vasárnap. Mindig csak vasárnap. De néha a villa­moson, vagy autóbuszon, ahol éppen eszembe jutnak a melódiák. Most nemcsak előléptetése miatt boldog, de azért is, mert kislánya, farczádi Sándor Júlia e héten ünnepelte eljegyzését dr. Almásy Dezsővel. Fia, Sándor Jenő pedig rövidesen meg­kapja az orvosi diplomát. Úgy magában­ eldúdolgathatja híres zeneszámának szövegét: — Megköszönök mindent, ami szép volt... Schöpflin Aladár, a Baumgarten-díj kurátora felolvassa az alapít­vány 1942. évi jelentését, mellette Baseli Lóránd és Kerecsényi Dezső Tamási Áron Asztalos István Dr. Bóka László Fodor József Jankovich Ferenc Dr. Révay József Képes Géza Szemlér Ferenc Sándor Jenő, a kitűnő Sándor Júlia és vőlegénye, zeneszerző dr. Almásy Dezső

Next