Film Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1943-01-22 / 4. szám

AZ IDEI BAUMGARTEN-DÍJASOK Hétfő délután osztották ki az 1943. évi Baumgarten-díjakat. Az ötezer pengős nagydíjat Tamási Áron kapta. Egyenként három-háromezer pengőt kapott: Asztalos István, dr. Bóka László, Fodor József. Jankovich Ferenc és dr. Révay József. Két-kétezer pengőt kaptak: Keyes Géza és Szemlér Ferenc. Sehöpflin Aladár, a Baumgarten-dij kurátora felolvassa az alapít­vány 1942. évi jelentését, mellette Baseli Lóránd és Kereesényi Dezső Tamási Áron Asztalos István Dr. Bóka László Fodor József Jankovich Ferenc Dr. Révay József Képes Géza Szemlér Ferenc ,,SUuúudaui iái de, ueUé&,./' Beszélgetés dr. Sándor Jenővel.a méltóságos zeneszerzővel Elég morózns épület a váimháztéri sötétbarna palota, amely­nek egyik szárnyában működik a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság. A komoly intézmény helyettes vezetője a művészvilágnak kedvence: farczádi dr. Sándor Jenő. a népszerű zeneszerző, aki a múlt héten lett miniszteri tanácsos. Szigorú hivatalában, — a hivatalos órák után, — látogattuk meg a kitűnő muzsikust, akinek nótáit, dalait, slágereit az egész ország dúdolja, énekli és muzsikálja és a rádión keresztül az egész világ ismeri. — Nem a tisztviselőhöz jöttünk, — kezdjük, — hanean a zenészhez. Áruljon el valamit a műhelytitkaiból, hogyan készül­nek az édee-bús melódiák, amelyekkel olyan nagy sikerei vannak 1 Egy slágerének címével válaszol: — sElmondani jaj de nehéz .. .* Hogy is kezdődött! Kolozs­váron végeztem az egyetemet ée vármegyei tisztviselő voltam, amikor 1918 decemberében menekülnöm kellett Erdélyből. Nagyot sóhajt Sándor Jenő a visszaemlékezések ködös han­gulatában, — Vagónlakók voltunk a nyugati pályaudvaron... Csak a muzsika tudott megvigasztalni. Az, hogy már gyerekkoromban hegedültem, zongoráztam. A hegedű sok nehéz időn mentett át. Mikor aztán eltelt néhány esztendő, komponálgatni kezdtem, csak úgy magamnak Első magyar nótám, a »Halványsárga rózsa igazi nagy siker volt, utána sok-sok magyar nótát írtam. így a »Szerelmes vagyok én szépasszony magába*, »Miért nem sza­bad szeresselek«, »Nem tudom az életemet« címűeket és még nagyon sokat. — Melyiket szereti a legjobban! — Azt, amelyiket a közönség a legkevésbé ismer, »öreg cigány a címe. Aztán az operettekről mesél. — Később nem elégített ki a négysoros magyar nóta. Ope­retteket kezdtem komponálni. Az elsőt a Városi Színházban adták és »Hatványsárga rózsa* volt a címe. Tíz operettem került színre és amióta a hangosfilm teret hódított, gyakran szerepelek a filmek címlapján is. A »Csókolj meg édes* című legelső magyar hangosfilmnek is én voltam a zeneszerzője, többek között én komponáltam a »Kölcsönkért kastély. »Hét szilva fa«. »Házasság« filmzenéjét és közreműködtem mint összeállító, részben mint zeneszerző a »Dankó Pista* és »Fráter Lóránd« oimő filmek­ben. Most készül az »Egy bolond százat csinál« és »Külvárosi nr szoba- című filmem és a legfrissebb a »Tilos a szerelem* ciinü film, amelynek Zsigray Julianna írta a forgatókönyvét. Rengeteg slágere van Sándor Jenőnek: »Ne sir] kislány«, •Megettem a kenyerem javát«, »Mondjon ma valami szépet*, -Álmodó Tiszapart* és a, — »Cini-éini*. De mindezeknél is job­ban hisz legújabb darabjának slágereiben: — »Szakíts, ha tudsz*, ez a címe a Vígszínházán bemutatásra váró új zenés vígjátékomnak, — mondja büszkén, — amelynek cselekményében — egy újság pletykarovata szerepel. Egy tizsoros kis pletyka robbantja ki a cselekményt. — Mikor dolgozik, ha ilyen sokat van a hivatalában! — Csak vasárnap. Mindig csak vasárnap. De néha a villa­moson, vagy autóbuszon, ahol éppen eszembejutnak a melódiák. Most nemcsak előléptetése miatt boldog, de azért is. mert kislánya, farczádi Sándor Júlia e héten ünnepelte eljegyzését dr. Almásy Dezsővel. Fia, Sándor Jenő pedig rövidesen meg­kapja az orvosi diplomát. Úgy magában; eldudolgathatja hires zeueezámának szövegét: — Megköszönök mindent, ami szép volt... Sándor Jenő, a kitűnő Sándor Júlia és vőlegénye, zeneszerző dr. Almásy Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék