Film Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1943-06-18 / 25. szám
Na- Ez is megvolt. A mindig frányamódon aktuális Erdélyi Miska valamilyen Tuniszra való kacsintással Óbudáról indítja el idei operettjét, hogy a továbbiakban, többnyire a Szahara szélén, Afrikában foglalkoztassa a társulatot, s természetesen a légiós regényekből ismert elődöktől, az élettől megviselt, durva, de érzőszívű legionistákig bemutatja azt az egész bizonyos »Légion Stranger« local couleurt, amely ősidők óta hat az érzékeny és kalandos kedélyekre, özvegy kapitányáénak, egy amolyan óbudai »Kéhlimama«-szerű kávéháztulajdonosnőnek két felnőtt fia van. Mind a kettő egyetemi hallgató, de csak nappal. Éjjel: pincérek a mama kávéházában. Ha szolgálatban vannak. Mert ha nincsenek, mind a kettő felveszi a szmokingját és téli világát. Természetesen elmaradhatatlan az ilyen gondtalan fiatalurak életében, hogy meg ne lebbentse őket szárnyaival Amor: mind a ketten szerelmesek a szomszédért Ilonkájába, aki nem ma is, mint a operaian széphangú és csindús Barabás Sári. Úgy Kapitány Péter (Jávor), mint Kapitány Pál (Puskás Tibor) rajonganak Ilonkáért, aki azonban szintén nem mentes az ősi szívtörvény alól, hogy végeredményben ő is csak az egyik Kapitányt szeretheti. Az első felvonás végére a kérdés eldől, mert hiszen tovább kell menni, a kisebbik Kapitány-fiú megmondja bátyjának, hogy Ilonka nélkül neki nem kell az élet, mire Jávor, mint szerető báty elhatározza, hogy átadja a terepet öccsének, ő maga pedigelmegy az idegenlégióba ... Palinak óriási szekszepilje lehet környezetére, mert Afrikába elkíséri őt nemcsak Csicseri Náci (Feleki Kamill), a kávéház cigány primása, hanem a kávéház saját külön taxi-gavallérja, Muskátli úr is (Sárossy Bandi). Általában az első felvonás Személyzetének nagy részét viszontlátjuk az aktuális Afrikában, mert például Lina, a kávéházi kenyereslány is megjelenik a legionisták között, mégpedig mint bárdirektrisz, sőt magából az imádott Ilonkából is Ivette néven nagy afrikai csillag lesz, bár sztár, amolyan afrikai Marlene Dietrich, aki csudaravasz legiónista fantáziával megkomponált , nyilván a szaharai forróság miatt nagyon is lenge toalettben szédíti a legiónistákat és Kapitány Pétert. Az indok Barabásnak az afrikai Miska-garnizonba való áthelyezésére: nagyon hasonlít Ilonkához... A mese további bonyolítása: közlik a legénységgel a francia köztársaság ama váratlan elhatározását, hogy aki pedig akar (ha már öt éve tapossa az afrikai homokot), mehet haza, mert Európában amúgyis kitört a háború, mindenki harcol mindenkivel, mire is Kapitány Péter, aki pedig nem akart hazamenni, nehogy öccse circulusait Ilonkával zavarja (miközben Ilonkor Yvette, a bársztár szerepében ott tartózkodik tíz centiméternyire tőle — no de csak hasonlít hozzá, indájában nem!), elhatározza, hogy márpedig, ha otthon háború van, akkor ő is hazamegy, mert hiszen tartalékos főhadnagy a páncélosoknál, tehát bizonyára rá is szükség van. Majd lesz, ahogy lesz. Hazaérve, a mesét jó Erdélyi Mihályunk, a császári és királyi haditengerészet volt érdemdús és tekintélyes tagja, igen kibékítően intézi el, mert a kisebbik kapitányt, Palit, bátyjának afrikai tartózkodása alatt »észhez téríti«, amennyiben Palika lemond Ilomka-Yvette-ről és inkább beleszeret az első felvonásban minden ok nélkül, de rakétaszerűen feltűnő Ági nevű ifjú leányzóba, akit Mednyánszky Ági, egy szamóca-üde novida, a hasonló néven ismert táncművésznő játszik, így hát semmi akadálya nincs, hogy az idősebbik Kapitány — ha már hazajött Afrikából — visszaszeressen . A viharsarok: Csicseri Náci és Lina úrhölgy (Feleki Kamill, Fejes Teri)