Film Színház Irodalom, 1943. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1943-11-19 / 47. szám
ÜNNEPEL A FELVIDÉK Sustorogva zúgnak a fékek, a gyors lassan beúszik a pályaudvarra: Kassa. Vörös szőnyegeiken megyünk át a pirosfehék-zöld drapériák és a szélben csattogó zászlórengeteg alatt. Tömeg, tömeg, tömeg, vidám mosolygó tömeg sétáltatja a szemekből világító örömlángokat. Kassa ünnepli a hazatérés ötödik évfordulóját. Az utcákon úgy folyik a nép, mintha öntenék, a házakban biztos egy teremtett lélek sincs. Az országzészló alatt éppen Szapári Sándor színész szaval. Előtte félkaréjban, a díszemelvényen a hercegprímás, Madarász István és Meszlényi Zoltán püspökök, Kállay Miklós, Bornemisza Géza, Szinyei Merse Jenő, Antal István, a szorongó előkelőségek és a megbabonázott tömeg fogadja magába a feszítő érzést, amit ez a színész küld dübörögve az égnek. Somogyvári Gyula: »Kassa énekelő verse feleleveníti a szívetzúzó képet, mikor cseh rendőrlovak patái csattogtak a dóm ajtajában, mert bent a Himnusz zokogott. Zsebkendők tapadnak a szemekhez. _ A záporozó tapsban Kállay megszorítja Szapári kezét, a hercegprímás mosolygva bólint a színész felé. Azután felállt a miniszterelnök, néma csend terült szét. — . .. Kassán nincs nemzetiségi kérdés... * Kisbajuszú, rokonszenves fiatal magyarruhás úr, Gálhidy Béla tanácsnok. Belénk karol az ünnepség végén. — Jöjjön szerkesztő úr. A város szép lipicai fogatán elmegyünk a gazdasági kiállításra. Képek, grafikonok, mezőgazdasági termények tömege, beszédes számszerű bizonyítékul, hogy a visszatérés öt éve alatt többet tettünk Kassáért, mint a csehek húsz év alatt.. Nincs ma bevetetlen föld, az átlagtermés jóval nagyobb, utak épülnek, házak emelkednek, megrendszabályozzuk a Hernádot, az alkotó munka ereje dobog mindenhonnan. A szociális tevékenység, a nevelés statisztikai adatai igazolják, hogy dr. Pohl Sándor polgármesternek mindenre van gondja. Újra felülünk a fogatra, a Képzőművészeti Kiállítást nézzük meg a Sehalkházban. Benczúr Gyula festménye van a kiállítás főhelyén. Körülötte a népes Klimkovics piktor család munkái. Benczúr az egyik Klimkovicsnak, Bélának, tanítványa volt Kassán, hálából festette a portrét mesteréről. A Klimkovicsok tizennégyen voltak,, hat szerepel közülük a kiállításon szebbnél szebb, a múltszázadi modort nemesen tükröző piktúrával. Béla, azután Ferenc, Flóris, Ignác és Zoltán a legfiatalabb, aki 1933-ban halt meg, mint az utolsó Klinikovics. Festők, szobrászok, oltárépítők voltak, a népes művészcsalád ma már a kassai temető lakója. Nagyon szép és merész mélysötét színekben festett akt tűnik szemünkbe. Colli, naszy György női aktja. A kassai piktorok egyik legismertebbje, Jaszusch Antal, aki a velencei kiállításon díjat nyert, öt képpel szerepel. Nagyon érdekes a díjnyertes »Utcarészlet*. Löffler Béla két erőteljes szoboralkotását mutatja be. Oravetz Imre pasztelljei komoly értéket jelentenek, különösen megkapó a »Lovasszekér” és a »Lapátolók.« Mikor kijövünk a kiállításról, Gálhidy tanácsnok elmondja, hogy a Felvidék kulturális élete, sok művészi törekvése csak most kezd lendületbe jönni. — Adunk mi hamarosan nagy giereket az országnak — mondja — annyi tehetség van itt, amennyit kevés vidék tud felmutatni. — Este kék neonkereszt ragyog a város felé a Dóm tornyáról. A kivilágított utcák hullámzó sokasága a színház köré gyűlik. Hamarosan megérkezik Serédi Jusztinián, a hercegprímás, a püspökök, Antal István propagandaminiszter, dr. Pohl Sándor polgármester a város uraival és elfoglalják a helyeiket a nézőtéren. Elsötétülnek a lámpák, kigyullad a reflektor. Felmegy a függöny és Kodály Zoltán daljátéka, a »Székelyfonó* első részének külön megtapsolt díszleteit látjuk. Palló Imre, Nagy Izabella, Báti Anna, Gere Lola, Máthé Jolán, Udvardy Tibor pompás előadást nyújtanak. Bordy Bella, Sallay Zoltán és a tánckar produkcióin eláll a nézők szeraeszája. A »Magyar ábrándok* két táncképe is nagyon szép, különösen excellál Bordy Bella és Ottrubay Melinda. De kiválóak Kálmán Etelka, Zsedényi Károly, Horváth Erzsébet, Sallay Zoltán és a többiek mind. Kassa ezt az estét évek múlva sem felejti el. * Kőrössy Zoltán, a kassai színigazgató mondja.: — Bejártam az országot, de ilyen igényes, nagykultúrájú publikummal még nemigen találkoztam. A polgármester kitűnő ember, aki tavaly 80.000, ez idén 60.000 pengő költséggel végeztetett átalakításokat és javításokat a színházon. Azután elmondja még, hogy most ma a tizenkettedik operettjét, melyre Kiss Ferenc tizenöt estére leszerződött. * És hajnalra, óvatosan, lassan hintázva és szállingózva leszáll Kassára az első hó, mint fehér üdvözlet. Rúzsnyomok maradtak rajta, amikor száját összeharaptal . . . Bizony, rontja az összhangot! — és kicsit kiábrándító látvány. De nézze, milyen egyenletes, természetes rajzú a szája, ha LENTHÉRIC rúzzsal húzza meg az íveit . . . LENTHÉRIC száj rúzst azok a hölgyek szeretik, akiknek kevés az idejük. Asszonyom, mert mázolódás nélkül reggeltől reggelig tart! Kállay miniszterelnök beszédet mond a kassai ünnepségen Impozáns kép: Ember ember hátán az Országzászlónál ír.Kohl Sándor polgármester megnyitja a kassai képzőművészek kiállítását (MFI felv.l ásai.