Film Színház Irodalom, 1943. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1943-08-27 / 35. szám

PORALAKÚ ARCKRÉM nem zsírozza be az arcot­ és így egész nap — munka közben is — az arcon marad A bőrbe bedörzsölve a pó­rusokba gyorsan beszáró­dik, azokat nem tágítja, in­kább tisztítja, a pattanáso­kat elszá­lítja, a szeplőt el­fedi, a ráncokat eltünteti. Kérjen felvilágosítást dro­gériákban és illatszertáraik­ban. Forgalomba hozza: Tas Edith Klára. Márvány­ utca 28. A rádió is készül a szeptem­­beri Herczeg-jubileumra. A ne­vezetes évforduló napján Her­­czeg Ferenc legjobb barátja, Csathó Kálmán is szerepel a műsoron és Herczeg műveiből a legtöbb Herczeg-darabot in­terpretáló színésznő, Bajor Gizi ad elő részleteket. Nem hiány­zik majd természetesen a jubi­láns hangja sem, sőt két ízben is megszólal a nap folyamán. Először arról a hanglemezről, amely a rádió múzeumában őrzi hangját, a másik pedig a jubi­láló Herczeg élő hangját tolmá­csolja. A »Bizáncs-ból készült operát is, amely eredetileg 02 Operaház műsortervén szere­pelt, a rádió mutatja be a Her­­czeg-ünnepségek keretében, de A »Szeptember végén” című filmben felfigyeltünk Cziráky Lucyra, a tehetséges, fiatal ko­mikára, aki a ripacs-direktorné szerepében nagyon mulatságos alakítással bizonyítja egészséges komikai vénáját. * A Márkus Park­színház együt­teséből rövidesen kiválik Várko­­nyi Zoltán, mert a Madách Szín­házban a Hamlet címszerepét kell játszania. Várkonyi szerepét Nagyajtay György fogja átvenni. * Fenyvessy Éva és dr. Benedek Endre házasságot kötöttek. * Satzger János, íj Looping-bár társtulajdonosa eljegyezte Ga­mas Babát, az argentínai főkon­zul leányát. ■¥ A nemzeti imádság, a »Szózat* 100 éves. Zenéjét szinészzeneszer­­ző, Egressy Benjámin komponál­ta, kire hálásan emlékezik az utó­kor. Mint színész, énekes, fordító, zeneszerző elismert tagja volt a régi Nemzeti Színháznak. * Nagyalakú, különleges papír szalvéták Korda István papírke­reskedésében, IV­, Régiposta­­uttca 12.* Véletlenül ott voltunk a Már­kus Parkszínházban, amikor Mezey Mária hirtelen szivéhez kapott és azt sikolotta: »Jaj, elájulok,­­ hozzanak egy or­­vost!» Mint szívszakértők, azon­nal megtapogattuk Mária pul­zusát: hetvenkettőt vert! No, de beképzeléssel szemben nincs orvosság, Mária folyton azt kér­dezte az orvosoktól, akiket a né­zőtérről­­ előteremtettek: »Ugy­e, nem halok meg ar. Himpi'impi! No, de nem mindenkinek volt ilyen himpilimpi az eset, mert például a kis Déry Sárival leg­ott közölték a színház nevében, hogy másnapra már neki kell beugrania Mária szerepébe. Meg­néztük a beugrást is és csak annyit mondhatunk, hogy Déry Sári hősies vállalkozása várako­záson felül sikerült. Finom volt, szellemes, kedves volt és színes, szépen énekelt, jól is festett, bá­jos kis tanagra-figuráját nagy szerekttel fogadta a közönség, amely ilyenkor pedig hajlamos szokott lenni olyasféle véle­ményre, hogy »jó volt, jó volt. — de nem a Mezey... .« !­ár most szabadjon a szakértőnek is egy mondatot elcsipogni: jó volt, sőt nagyon jó volt, persze, hogy más volt, mint Mezey. — de nem az alakítás rovására s ha lehet: a kis Déry még több színnel, bájos gyermekdedséggel, angyali pikantériával alakította az amerikai milliomosnét, akit bősz férje öregre maszkíroztat, — csakhogy Frankhonban el ne Csábítsák! Ugyanekkor Déry Sári szerepét viszont a bájos Ferenczy Marika vette át. ő is na­gyon kedves és mulatságos volt Déry Sári elárvult szerepében... * Tasnády Mária a napokban utazott el családjának nógrád­­megyei birtokára, Csesztvére. Néhány nyugodt ést­ravariusan hetet akar ott tölteni. * A magyar orvostudomány egyik kitűnősége, dr. Török La­jos dermatológus most érkezik születése So­­k évf­or­dul­ójához. A tudós professzor hírneve az or­szág határain túl is ismert. * Asszonyom! Használjon nyá­ron is Hermodith B. krémet! Ez a kipróbált, és bevált készít­mény még sok kellemes megle­petést, sikert és boldogságot tartogat az ön számára. * Vitéz Garamszeghy Sándort, a Nemzeti Színház örökös tagját a Hősök temetője karbantartá­sának érdekében kifejtett mun­kásságáért a honvédelmi mi­niszter dicsérő elismerésben ré­szesítette.* Még egy Herczeg Ferencről szóló hír, ezúttal az állatbarátról. Zilahy Irén ismerve az író gyön­géjét, legelsőnek lepte meg a szü­letésnapjára készülő Herczeget: gyönyörű és híres csaucsau-ku­­tyái közül leküldött egyet Her­czeg badacsonyi villájába. * Fiatal színészünk, aki az egyik nagy pesti színházhoz szerző­dött le, nyaralásáról S. O. S- segélyt kért levélben az igazga­tójától. A levélre nem jött vá­lasz. Miután nagy szüksége volt a pénzre, sürgönyt küldött a következő szöveggel: »Hős ma­rad a pénz!» Másnap megérke­zett a válasz. »A pénz itt ma­radt, de Karl Schmied Bloss, a zürichi opera intendánsa, drámai szop­ránnak szerződtette Birki Son­­jiit. A különösen Olaszországban ismert magyar operaénekesnő szerződésének perfektuálása után, a múlt héten már el is utazott Zürichbe, hogy résztvegyen az­­Aidát próbáin. Karl Schmied Bloss Ferr­arában, az olasz vö­röskereszt egyik hangversenyén hallotta Birki Sonját s már akkor elhatározta, hogy a mű­vésznőt szerződtetni fogja. Kü­lönféle akadályok elhárítása után, a legutóbbi hetekben végre létrejöhetett a szerződés és így a zürichi opera közönsége az őszi évadban már a magyar művésznő hangjában gyönyör­ködhetik. Az »Aida« után a »Toscat és a »Trubadúrt fognak következni Birki Sonja főszerep­lésével. Eggerth­­Mártából is ameri­kai sztár lett. Egyik svájci filmújság írja, hogy a platina­szőke magyar csalogány most festette be tizenegyedszer a ha­ját. A legújabb árnyalat: sötét­barna. te E hónap utáján Balatonfü­re­den ünnepség lesz, megütik a község fennállásának 200 éves jubileumát. Balatonfüreden volt hajdanában az ország első aré­nája, amelynek igazgatója Kis­faludy Sándor volt. Az aréna fedetlen volt és csak akkor te­tőzték be, amikor Jókainé egy fellépte után­­ meghalt. st. üdült évtizedeken át Blaha Lujza is, aki ha felléped, zsúfolt nézőtér ünnepelte. Újabb idők­ben az arénát lebontották és csak egy pár oszlop maradt meg hírmondóul. I* Dobogókőn készítik az »Ágról szakadt úrilány« című új film külső felvételeit, Tolna­y Klári és Hajmássy Miklós főszereplé­sével. Rendező: Ráthonyi Ákos, a gyártásvezető: Takács Antal. * Velosa pezsgőfenyőfü­rdő üdít frissít.* Most készítették el a statiszti­kai adatokat az 1912 március 1 től 1913 március 1-ig terjedő időre a magyar filmgyártásról. A statisztikai adatok sorában különös érdekességgel bírnak azok az adatok, hogy színész­nőink és színészeink közötti ki hányszor játszott ebben az idő­szakban. Megtudjuk, hogy a hölgyek között Egyed Lenke tartja a rekordot, aki tizenöt filmben vet­t részt. Utána Fáy­­kiss Dóra kövekezik, aki kilenc filmben szerepelt. Somogyi Nusi nyolc, Simon Marcsa és Szemere Vera hét, Vízvári Mariska hat filmben szerepelt, öt szerepet játszott Kiss Manyi, Tolnay Klári, Turay Ida, Pelsőczy Irén és Kökény Ilona. Négyszer sze­repeltek: Muráti Lili, Lado­­m­evszky Margit, Csikós Rózsi és Zsidey Margit. Háromszor: Bulla Elma, Dajbukát Ilona, Erdélyi ,Váci, Gáll Bea, Ha­­raszthy Mici, Hidvéghy Vali, Keresztessy Mária, Raffay Blan­ka, Rácz Vali, Sennyey Vera és Szörényi Éva. A színészek kö­zött Makláry Zoltán vitte el a rekordot, aki tizennyolc filmben szerepelt a szóbanforgó esztendő leforgása alatt. Utána Pethes Sándor és Misoga László követ­kezik tizenöt filmmel. Mihályi Ernő tizenháromszor szerepelt. Tizenegyszer játszott Pethes Fe­renc, kilencszer pedig Mály Gerő, Hidassy Sándor és Juhász József. Bilicsi nyolcszor, Csor­­tos, Fáy Béla, Kürthy György, Makláry János és Szilassy László Ké­yzer, Greguss, Ajtay Andor, Kőváry Gyula, Nagy Ist­ván és Rajnai Gábor hatszor szerepeltek, öt filmben játszott v. Bánky Róbert, Halmai Tibor, Jávor Pál, Páger Antal, Sárdy János, Somlay Artúr és Szabolcs Zoltán, négy filmben Balázs Sa­mu, Benkő Gyula, Halász Géza, Latabár Kálmán, Mihályffy Béla és Perényi László. RáA. DANYI LUKÁCS Optika. Foto: Kino speciális szaknélete. IV. Vörösmarty-tér a Harmincad u. sarkán. Tel.: 18­53-18

Next