Film Színház Irodalom, 1943. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1943-08-27 / 35. szám
Pestről Marosvásárhelyig repült SZILASSY LÁSZLÓ, az első színész-pilóta Harsogó repülőgépbúgás veri föl a marosvásárhelyi repülőtér csendjét és a világoskék égen, mint apró fekete pontok tűnnek fel a célba érkező repülőgépek. A »vitéz nagybányai Horthy István repülő-emlék'MTM« résztvevői érkeznek, több mint ezerkilométeres út berepülése után a célba. Aztán mind lejjebb ereszkednek a gépek, köröznek és néhány perc múlva már ott gurulnak egymás mellett a repülőtér betonján. Egymásután másznak elő az ülésekből a pilóták és mekkora a meglepetésünk, amikor az egyik kezeslábasba öltözött pilótában Szilassy Lászlót, a magyar filmek népszerű bonyivánját ismerjük fel. Frissen, ruganyosan ugrik ki a gépből, mintha világéletében egyebet sem tett volna, csak ezerkilométeres utakat repdesett volna be. Mosolyog, ahogy közeledünk felé és a kérdést megelőzve máris beszélni kezd: — Felejthetetlen élmény volt elrepülni az erdélyi hegyek felett, fentről egészen másnak látszik a világ és mint valami tündérország látképe, úgy bontakoznak elő hegyek, folyók és falvak... — Tulajdonképpen, hogy jutott eszébe felcsapni pilótának? — faggatjuk. Elővillannak a fogai, ahogy nevetve beszámol: — A Hunnia Filmgyárban dolgozik egy munkás, akinek a bátyja pilóta. Ez az ember egyébről sem beszélt, mint repülésről és állandóan a bátyja kalandjait beszéltei. Később aztán engem is igyekezett rábeszélni, hogy tanuljak meg repülni. Nos, könnyű Katót táncba vinni... Velem sem volt nehéz dolga, világéletemben vonzott a repülés, a vágy, hogy elszakadva a földtől, valahol a magasban felhők alatt repüljek. S miután a Gamma Sportrepülő Egyesület felajánlotta, hogy kiképez pilótának, örömmel kaptam az ajánlatán. A gyár kiváló vezérigazgatója, a magyar filmek nagy pártolója maga is rendkívül sokat áldoz a sportrepülésre, az egyesületnek saját repülőtere és saját gépei vannak. Itt elhallgat és felfelé kémlel, mert a láthatáron ismét feltűnik egy gép. Szilassy odaadóan figyeli, ahogy a gép közeleg, majd egyre lejjebb ereszkedik és odafordul oktatójához, Németh Györgyhöz, ki mellettünk áll és néhány szakszerű kérdést tesz fel a leszállásra vonatkozóan. Németh György készséggel magyaráz és óvatlan pillanatban odasúgja nekünk: — Rendkívül tehetséges! — Nos, mint pilótának, mi most a legnagyobb vágyai — kérdezzük. Még mindig az égen járatja a szemét, ahogy válaszol: — A legnagyobb vágyam! Egy repülőgépet szeretnék, saját gépet, már meg is rendeltem Németországból. Remélem, minél előbb megkapom. _ — Igaz, hogy pilótaszerepet vállalt a legközelebbi filmjében ! Rejtélyesen mosolyog. — Szóról-szóra. Még hozzá nem is egy filmben. Szeretném magam vezetni a gépemet. Itt megszakadt a beszélgetés. Este azután a díjkiosztó vacsorán ismét találkoztunk. A szövetség elnöke kiosztotta a túra résztvevőinek a bronz emlékérmet és természetesen Szilassy László is a jutalmazottak közt szerepelt. Később hatalmas piros szegfű csokrot hoznak az asztalához. A marosvásárhelyi kislányok küldik s ez az első eset, hogy Szilassy nem mint színész, hanem mint pilóta kan virágot COLD CREAM Fényes Szabolcs két operett között választ és Ajtay Andorral tárgyal Csupa mosoly és daru a Fővárosi Operettszínház indokoltan optimista igazgatója, Fényes Szabolcs és ennek a bizakodásnak jeligéjével indul az interjú is. — 130— isti előadás erejéig bízunk még a »Boldog pesti nyársban — mondja eligjáróban — tekintve a megelőző Mária főhadnagyi sikerszériáját. Karácsonyig tervezzük a darab tovább játszását, a változatlan szereplőgárdával. Egyébként két új operettet kötöttünk le és máris folynak ezeknek az előmunkálatai. . . — Az első? — Szilágyi László két év előtt megírt operettje: A fekete pillangó. Romantikus operett 1912- ből. Három világtájon át bonyolódik a történet. A férfi főszerepre egyik előkelő magánszínházunk Volt tagját szeretnénk megnyerni... — Ajtay Andort. — Én nem mondtam, de elárulom, hogy valóban tárgyalunk a kitűnő művésszel. . Ebben debütálna a most felfedezett fiatal tehetség. Szentiványi Zoltán, akiben Ráthonyi Ákos utódát véljük megtalálni Latabár Kálmán, Csikós Rózsi, Somogyi Nusi, Petkes Ferenc állnak még csatasorba az új operett gazdag szereplőhadserege élén. — Mi a második operett? — Négy fiatal, eddig színpadon nem szerepelt zeneszerző aranyos diák operettje. . — Neveket kérünk! — Most alakul ki a zenei anyag, a szerzők neveivel kivé. A stelesen még nea szolgálhatunk. Ellenben a szereplőgárdáról már annyit elárulhatunk, hogy Fedők Sárit kértük fel a csupa fiatal szereplőt felvonultató operett főszerepére. Tabódy Klári, Kelly Anna, Csikós Rózsi, Latabár Kálmán, Szentiványi Zoltán, vitéz Gozmány György, Pákozdi Ferenc, Lóránt Lenke a kiszemelt szereplők. — Melyik kerül előbb színre? — A kettő között még nem választottunk. Egyelőre ez a két darab van lekötve, de reméljük, hogy kitűnő szerzőinktől még több új szöveget és zenei könyvet fogunk kapni. — Mi újság még az Operettszínház tiszatáján? — Növeljük a technikai adottságokat, a meglevő forgószínpadba egy kisebb forgószínpadot építünk fel, amely ellenkező irányú forgásával, a nagy revüjeleneteknél rendkívüli hatást keltő beállításokat tesz lehetővé. Megnöveltük a tánckart és az énekkart is hetvenhat főre. A muzsikát és annak maradéktalan szolgálatát és a nagy operett műfajának teljes fényben való felelevenítését tartjuk a legfőbb 3 programunknak. Ezt igazolják eddigi bemutatóink és a '»Víg özvegyi sikere is ... — Víg özvegy! Meddig játszszák a szigeten? — kérdezzük. — Szeptember 10—k éig szeretnénk, ha erre az Operaház lehetőséget nyújt az operisták további átengedésével . . .