Film Színház Irodalom, 1944. január-április (7. évfolyam, 1-16. szám)
1944-02-24 / 9. szám
Svábhegyi pihenésemben a kezembe került egy új életrajz-regény, amelynek elolvasása után sajnáltam, hogy nincs nagyobb érzékem a legnehezebb zene iránt. Ez az életrajz Cosimáról, a világ egyik legérdekesebb asszonyáról szól, aki Liszt Ferenc leánya és Wagner Richárd felesége volt. S ha nem is ülöm végig az öt óra hosszat tartó Parsifal-t ennek az első magyar Cosimaéletrajznak mégis nagyon megörültem. Kiszely Mária írta, a rádió népszerű Kiszely Gyukijának testvérhuga, akiről nem is sejtettem volna, hogy igen nagyszabású és izgalmasam érdeke,* kötettel ajándékozza meg az életrajz-irodalmat. Kiszely Mária hiteles források, másrészt pedig személyes bayreuthi emlékek alapján írta meg Cosima szerelmi történetét. Félig magyar, félig francia volt ez a leány, Liszt Ferencnek és RAgonti grófnőnek gyermeke, akinek vérében magyar, osztrák, francia, holland és német vér keveredett. A Cosima nevet apja adta neki a Camp-i tó mellett töltött gyönyörű napjai emlékére és a tó védszentjének, egy vértanúszentnek, Szent Cosmasnak tiszteletére. Amikor Liszt Ferenc először vitte el Wagnert leányaihoz, a zeneszerzőt nem nagyon érdekelték ezek a tizenöt-tizenhat esztendős szőke bakfisok. A bakfis Cosimában azonban forradalmat okozott Wagner, a negyvenéves szürkehalántékú ember. Cosima már kisleánykorában is a nagy Liszt Ferenc szikrázó pillantását, féktelen energiáját és belső tűztől emésztett szenvedélyes álmait örökölte. Isset lelke volt leánytestben. Amikor már idősebb lett, férjhez ment Bukna báróhoz, korának nagy zongoraművészéhez és karmesteréhez, liszt legkedvesebb tanítványához. Tulajdonképpen az apa és anya nélkül felnőtt fiatal leány menekült ebbe a házasságba. Bülow Irtózott a házasság gondolatától, de mégis vonzotta őt az a gondolat, hogy fisat Ferenc leánya legyen az ő felesége. A nagy magyar muzsikus szerette kedvenc tanítványát és szívből örült a házasság hírének Bülow periig dolgozott Wagner Richárd érdekében, hogy műveit népszerűsítse. A fiatal Bülow báróné ragyogó szerepet játszott a művészvilágban, de nem tudta elfelejteni Wagner Hichárdot. És egy napon, Clehi tincselőén írja le Kiszely Máriakarima lelkének átalakulását. _ Cosima ráébredt Wagner iránt érzett szerelmére, miálta őt, aki egy másik sáyi kísérletet akart elkövetni. Ismow paro luegroucsieu és ezt az embert kellett ápolnia a huszonnégy éves fialatinwonynak, akinek lelke már teljesen Wagner hatása alatt állott. Cosima a szere Wagnerekra taromtak, már tudták, hogy férj és feleség lesznek. Nem gondoltak egy percig sem múló szerelmi viszonyra, egy életre esküdtek egymásnak szerelmet. Azóta Cosima nem tekintette magát többé Bülow feleségének; ez a házasság csak nyomorúságos Killazit volt. A neuraszténiás, idegroncs férjnek is tudnia kellett volna, hogy a felesége Wagneré, ő azonban azt akarta, hogy Cosima és Wagner hazudjanak neki... de Cosimának gyermeke is született Wagner Richárdtól, miközben Bülow felesége volt. Élete persze pokol volt a férj és a szerelmes ember között. Wagner akkor írta a Nürnbergi mesterdalnokokat, amelyet épp Bülow dirigált. Bülowban egy percnyi őrületben felkísértett a párbaj gondolata, de egy barátja arcába kiáltotta: „Limber, te nem párbajozhatsz Wagnerrel.” Egy karosszékbe ráakadt és sírni kezdett. Megértette, hogy nincsen joga a világ legnagyobb zenészét■ egy golyó halálos esélyének kitenni. Ezt az asszonyt írja le Kiszely Mária, érdekesen számolva be későbbi házasságáról, amelyet Wagner Richárddal kötött és megkapóan vázolva Cosima megöregedését. Nagyon szép képanyag is van a könyvben, amelynek eredetije Kiszely Mária és Gyula birtokában vannak. Sajnálom, hogy riporteri világkörutambban nem látogattam meg Cosima asszonyt, amikor még élt. Kíváncsi lettem volna rá... Ahogy a képeket nézegetem, nagyon csodálkozom, mit szerethetett Bülow és Wagner ezen a daguerrutipon igen csúnyának látszó Cosima asszonyon ... (e. z.) M*GVAi*o?r_:aGO»...