Film Színház Irodalom, 1944. január-április (7. évfolyam, 1-16. szám)
1944-02-17 / 8. szám
Valamelyik délután a Nemzeti Színházban, a »Déryné ifiaszszony« előadása közben a régen látott Ripolthy Annát pillantottuk meg. Egy kicsit elcsodálkoztunk, hogy ni, Pannika még mindig színésznő? Olyan rég nem játszott az utóbbi évek kitűnő Oféliája, hogy azt hittük, közben talán kolostorba vonult. Szíves meghívására ellátogattunk Stoczek utca lakásába, ahol aztán hamarosan fény derült a vak homályra. Mi történt? Miért nem látszik? Szelíden, majdnem ájtatosan felel: — Siet bizony csak a jó Isten tudná megmondani. Már tizenegy éve a Nemzeti Színház tagja vagyok, annak idején még Hevesi Sándor szerződtetett, a eleinte igen sokat dolgozhattam, így többek között Ofélia, Perdita, Cordélia Shakespeareből, Schiller Lady Milfordjaba a Qara Mária is az én szerepeim voltak. Nem mondom, Németh Antal igazgatása alatt is játszottam, mégpedig elég szép sikerrel, csak éppen az utóbbi időben fogyott el számomra a legkisebb lehetőség is. Mint régi Ofélia, megnézte a Madách Színházban Medvegy Márta kisasszonyt? Mosolyogva bólint. — Meg. — És tetszett? összeteszi a kezét, erre néz, arra, néz és csak azután válaszol. — Hát Istenem, olyan volt, amilyen lehetett ... Ofélia nem kezdőknek való szerep, bizonyos színészi érettség szükséges hozzá. Ha ez a Medvegy-Ofélia nem olyan lett volna, mint amilyen volt, akkor megdőlt volna a hitem a színész fokozatos fejlődésében. Ez olyan lett volna, mintha egy almafán rögtön, még virágzás közben, egy nap alatt öklömnyi nagy piros alma teremne. A művészetnek is szüksége van az érlelő időre, hiszen még egyetlen Sha Respeare-színésznő sem pattant ki se Zeus fejéből, se a pesti flaszterből. Ebből talán elég is ennyi. Az elborult Oféliától csöndesen visszatérünk a tündöklő Rápolthy Annához. — Viszont, ha nem játszik, akkor mégis mit csinál? — Amikor hosszabb ideig nem kaptam szerepet, elhatároztam: beiratkozom az egyetemre, így is tettem a már hosszabb ideje művészettörténelemet, f Hozd fiát és esztétikát hallgatok. Filozófiából nemrégiben már kollokváltam is, mégpedig jelesen. — Ne beszéljen, — lepődünk meg — ezek szerint hamarosan a legtakarosabb pesti tudós válik magából. Talán bizony még majd doktorrá is avatják ... Nagy komolyan felel: — Ő igen. Két év múlva esetleg erre is sor kerülhet. — Akkor mondjon el valamit nekünk ebből a nagy tudományból. Hadd legyünk mi is okosabbak. Ránk fér... Szívesen kötélnek áll, nagyon lelkesen, szinte ujjongva kezdi magyarázni a filozófiát. — Legutóbb báró Brandenstein Béla professzor úr Kirkegaard-ról adott elő. Roppant érdekes dolgokat tud meg az ember például ennek a kitűnő tudósnak Entweder—oderm című könyvéből. Ez a bizonyos »Vagy—vagy« azt jelenti, hogy minden ember előbb vagy utóbb rádöbben arra az egyszerű tényre, hogy különbözik az állattól s egy napon mindannyiunk előtt felötlik, sőt a mellünknek szegeződik a kérdés, hogy esztétikai avagy tisztultabb, etikai életet akarunk élni... Az esztétikai út a csillogó külsőségeket, a hiúságot jelenti, az etikai viszont bensőséges, mélyen vallásos lelkiéletet kíván. — És maga már választott? Szerényen, de azért méltóságra öntudattal felel. — Hogyne. Mégpedig az utóbbit, az etikai ütőt választottam. — És ha szabad kérdeznünk, meddig marad meg ezen az úton? Addig, amíg újra főszerepeket nem kap? Méla csend után rövid a válasz: — Valószínűleg igen. Az őszinteség még nem filozófia, viszont igen szép emberi erény. Ha báró Brandenstein professzor úr filozófiából jelest adott Rápolthy Annának, mi csillagos egyest adunk neki őszinteségből. Nemcsak azért, mert bevallja, hogy csupán színpad híján jár az egyetemre, hanem mert a bölcs Kirkegaardon innen vagy túl, elsősorban színésznő akar lenni, annak ellenére, hogy már alaposan az. Csak azt nem értjük egészen, hogy minek neki a doktori cím, hiszen tehetséges is, okos is, csinos is Mein Liebchen, was willst du mehr? . . Acsády Károly FILOZÓFIAI FÉLÓRA a jelesen kollokvál! Rápolthy Annával »• ■ • én a etikai utat választottam...« (Eredertel».) «eretne látszani, ugye? Igen ám, de az orrkörüli pórusok elárulják a való helyzetet. Hollywood Les számú eljárásom a leghatásosabb V. 40 éven én bizonyára szeretné, ha 52-nek hinnék... de elég egy pillantás a nyakára! Vitamintartalmú kenőcseim segítségével el lehet tüntetni az áruló jeleket ! II. Nem elég a kozmetikus kezelése, ha nem tartja be az általam előírt otthoni kozmetikát Meglátja, alig mást el egy két, máris lényeges javulás mutatkozik VI. Nem divat a nagyon kikészített, erősen púdéra,zott arc. Egyénisége szerint válogatom össze, arcfestékeit. Ajánlom a »Báz ise alapozó krémet III. 30 éves és szívesen elhitetné ismerőseivel, hogy csak 28, de jaj, s szem körüli ráncok! Besugárzó pakkolások, maszkok rövid időn belül eltüntetik másik. Nem elég, ha egyszer egy hónapban megy el a kozmetikushoz, ha közben otthon nem tartja be a Hollywood 7-tk számú arcápolást