Film Színház Muzsika, 1957. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)
1957-07-19 / 10. szám
BESZÉLGETÉS UfJSZV VIKTORRAL Vaszy Viktor, a szegedi Nemzeti Színház új igazgatója 1945—49-ig ugyanezen a poszton tanúságot tett már igényes művészi ízléséről, szervező és nevelőképességéről. A színház ismét három tagozatú lesz, vagyis színpadán három műfaj: próza, opera és az operett egyaránt megszólal majd. — Első prózai előadásunk — mondja Vaszy — Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című színműve lesz, azután bemutatjuk Puskin ,Borisz Godunováját és Ibsen „Peer Gynt“-jét, lehet, hogy Kiss Ferenccel a főszerepben. Műsorunkon szerepel még Shakespeare egyik drámája, még nem tudjuk, melyik, és egy új magyar darab, örülök annak, hogy az ország egyik legszebb kamaraszínházával büszkélkedhetünk, ott kerül előadásra a „Mandragorá“-nak az a változata, amelyet Debrecenben játszottak, azonkívül az „Egerek és emberek“, egy magyar dráma és egy kabaréműsor. — Opera? — Minden kedden és pénteken operát Vaszy Viktor (Bauer Sándor felv.) játszunk és meghonosítjuk a repertoárrendszert. A „Hunyadi László“ után Puccini „Manon Lescaut“-ját, Weber „Bűvös vadász”-át, majd Bartók „Fából faragott királyfi“ című táncjátékát, Harangozó Gyula koreográfiájával és rendezésében. Ugyanebben a műsorban játsszuk a „Gianni Schicchi“-t. Máris elmondhatom, hogy október 18-án a világhírű bayreuthi együttes Wagnerhangversennyel örvendezteti meg a szegedi közönséget. — Milyen operett-bemutatókat terveznek? — Operett körülbelül száz alkalommal szerepel a műsoron csakúgy mint a próza és az opea. S adjuk Johann Strauss „Egy éj Velencében" című nagyoperettjét, Gáspár Margit és Kristóf Károly új szövegével. Tizenegy év után újra színrekerül Szegeden a „Víg özvegy“, azonkívül egy új mű bemutatását is tervezzük. — Az érdekes műsorterv után hadd halljunk valamit a színház szereplőgárdájáról. Kik lesznek új színésztagok, énekesek? — Főrendező csakúgy, mint hajdanvaló igazgatói éveimben, most is Abonyi Tivadar lesz. Versényi Ida is hozzánk szerződött. Főszcenikusunk: Varga Mátyás, aki hat darab (próza és opera) díszletének tervezésére vállalkozott. Operai tagozatunk több új művésszel gazdagodott. Elsőnek Szabó Miklóst említem meg, majd a fiatalok közül Sebestyén Sándort és Jarosin Évát. A pécsi Nemzeti Színháztól Ivánka Irén, mezzoszoprán, a bratislavai Operától pedig Horváth Anna drámai koloratúra került hozzánk. Várady Zoltán fiatal karmester, aki eddig a rádióban működött, ugyancsak a szegedi színház tagja lett. A prózai társulathoz szerződött többek között Joó László és Bodó György. Azonkívül Mére Ottilia primadonna és Tóth Böske, a fiatalok közül pedig Tordy Géza, Holl János, Zilály Hédi, Lehoczky Zsuzsa, Kádár Flóra és a pécsi Nemzeti Színháztól Kerpely Judit. — Milyen érzéssel foglalja el ismét a szegedi színház igazgatói székét? — Nagy ambícióval fogok hozzá megint a munkához és szeretném, ha a régi színvonalat nemcsak elérnénk, hanem túl is szárnyalnánk. . .