Film Színház Muzsika, 1957. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)

1957-08-23 / 15. szám

„ZELMIRA” DEBRECEN­­ÜL EZT ÍRJA: Édes Ödön­­­ml Tisztelt teny­értalpú erkesztőségi mackói (Hogy ilyen igaza van a tányér- Ipalmra vonatkozóan III . . .) ír komoly, bölcs mackónak ipzellek, ne haragudj, hogy géziek, de én a jóbarátaim­­at tegeződni szoktam és te­meretlenül is az vagy ne­mi. Bánatos vagyok, Odöm­­­mi Tudod, van egy színész. -Mit jobban kedvelek mind többinél, ezért gyűjtöm a Spert, s a róla szóló híreket, '■árulom, de csak neked, E­etskey Tibor az Illetős Ir­am is neki, de képzeld el,­em válaszolt. Bevallom, na­­pon csalódtam!" Drága Zelmira, Debrecen­ben! Ne szomorkodjon, megkérdeztem őt! Elnézé­sét kéri, de olyan nagymér­tékben elfoglalt ember, hogy nem jut ideje vála­szolni a hozzá érkezett ked­ves levelekre. De hogy kí­váncsiságát kielégítsük, el­mondotta életpályája leg­fontosabb adatait! 1929-ben született Rákoskeresztúron, 1953-ban végezte a Színmű­vészeti Főiskolát. Minden ellenkező híreszteléssel szemben — nős. Legkedve­sebb szerepel — mint mon­dotta — a Szt. Johanna Dunois-ja, a Hunyadiban Dugovics Titusz, a Makran­cos Hölgy Petrucchioja, a Film Színház Muzsika Hetilap Szerkeszti: Fejér István felelős szerkesztő Megjelenik minden pén­teken. — A kiadásért felel: Sala Sándor, a Lap­kiadó Vállalat igazgatója. — Szerkesztőség és ki­adóhivatal, vn., Lenin krt. 9—11. T.: 321—293, 221—285. — Terjeszti: Bu­dapesten a Főposta Hír­lapterjesztő Üzeme, vidé­ken: a helyi hírlapter­jesztéssel foglalkozó pos­tahivatalok. — Előfizetés a Posta Központi Hírlap Iroda vállalatnál, Buda­pest, V., József nádor tér 1. — T.: 180—850. — Egyes szám ára 3 Ft. — Havi előfizetési díj 12 Ft. — Csekkszámla: 61.048. ,5052/2 Zrínyi Ny., Bpest Felelős: Bolgár Imre, Néma Levente, s a Kaméliás Hölgy Armandja. Jelenleg Vass István és Illés Endre: Tristán c. darabjának cím­szerepére készül. Vágyálma: ...Othello és Cyrano! Vé­gezetül szeretettel üdvözöl minden olvasót és kéri, hogy a legközelebbi gázsi­­emelésig ne kérjenek tőle több fényképet, mert.. . nem akarja túlterhelni a postát!.. . * „SZOLNOKI KISLÁ­NYOK!” Nagy vitátokban Márta győzött, mert Mau­rice Ronet volt a „Boszor­kány” mérnöke és egyben a tüdőbajos hegedűs a „Ku­­ruzslók” c. filmben. A szol­noki és minden más város­beli kislány, többek közt N. Ilona, B. Magda és Tü­csök érdeklődésére üzenem, hogy Jean Marais legutóbbi nálunk bemutatott filmesei: a Kis karmester, a Gróf Monte Christo és a Ku­ruzsló voltak. Most újítják fel régi híres filmjét, az örök visszatérést, melyben Tristan és Isolda történetét dolgozta fel Jean Cocteau modern változatban. Még ez évben bemutatásra kerül a „Hannibál tanár úr”-ért elcserélt „Tájfun Nagasaki felett” c. filmje is, mely­ben partnere Danielle Da­­rieux. Egyébként a kitűnő filmszínésznek: Unif­rancé Film, Paris Champs Ely­­sées 77. címre írhat. U. I.: Tudtunkkal nem nős .. . * „ÉLEN” JELIGÉRE ÜZE­NEM, hogy Gorbbi Hilda el­me: XI., Pázsit u. 6. A művésznő, minden bizony­­nyal szívesen válaszol majd levelére.* „MARA JELIGÉRE. Kedves Kislányt Mégiscsak idézek leveléből: ,,14 éves vagyok és 4 hónapos, kreol bőrű, nyú­lánk, karcsú, barnahajú, kék­szemű, bájos arcú. Jó moz­gású, jó tanuló, olyan zsá­nerű, mint az olasz, francia színésznők. Elég jólnevelt és elég művelt vagyok. E tulaj­donságokat nem beképzelt­ségből mondom, ez énrólam az emberek, a tanárok és ba­rátnőim véleménye. Ezek után — tán nem meglepő —, hogy szeretném a mozivászonról tolmácsolni az embereknek, hogy milyen is egy 14 éves kislány, és még másokat is Nos, kedves „Mara”, bár igen furcsáltuk ezt a felet­tébb „öntudatos’’ hangot, azért mégis csak nekiül­tünk a telefonnak, hogy ér­deklődjünk, mit is lehet tenni? A maga levele jú­lius 29-én érkezett hozzánk, s a választ az utána követ­kező harmadik számban várta. De meg sem várva a harmadik számot, újabb le­velet írt, amelyben olyan kitételek vannak, melyet én le sem írok, nehogy túlsá­gosan szégy­elnie kelljen magát. Ezt a néhány mon­datot mégis: „Azt hittem nem minden újságíró is azért, mert fizetést kap, hanem hivatásának is érzi a munkáját. Ha mackó bá­csi nem pénzért csinálná csak, válaszolt volna. Mac­kó bácsi, ha emberekkel akar dolgozni, ismerje meg az embereket. Egyébként még különb választ is meg­érdemelt volna. Ha én fel­nőtt leszek, nem adok al­kalmat arra, hogy gyerekek nevelhessenek!” — Nos, kedves kislány, most való­ban csak azért válaszo­lok, hogy néhány kiváncsi olvasónknak felelhessek, (köztük Kocsis Imrének, Bardóczy Margitnak, Sánta Ivánnak stb.) hogy lám, kedves olvasóink mackó­barlangunkba ilyen le­velek is érkeznek! Magának pedig csak annyit, hogy ha valóban művész akar lenni, akkor tanulja meg előbb, hogy mi az igazi emberi szerénység, és közeledjék a­ művészethez több és mé­lyebb alázattal. Ha kívánja, személyesen — minden ha­rag nélkül — jobban meg­beszélhetjük a dolgot. Maga még nagyon-nagyon fiatal gyermek és bár az élet nem lesz elnéző, de Mackó bácsi most mégis csak szeretet­tel üdvözli. Kedves olvasóim! Jövő héten újra találkozunk 39

Next