Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-04 / 27. szám
M ÜNNEPI KÖNYVHÉZRŐI T A RÉGI ANGYALFÖLD Kassák Lajos: Angyalföld. Kassák regénye a régi Angyalföldet eleveníti meg, azt a világot, amikor a magyar munkásosztály arculata kialakulóban volt még, s az Angyalföld külön világot, külön tájat jelentett Budapesten. Ennek a világnak a levegőjét, hangulatát varázsolja vissza Kassák regénye. Az embereket, a harcokat mutatja be, néha Ural szemlélettel, melybe az egyéni emlékezés elemei is belekeverednek. Meséje néha meglazul vagy szertefoszlik,a környezet ábrázolása azonban töretlenül egységes. Érdemes volt a feledésből kiemelni. A kötetet Varsányi Pál fametszetei díszítik. (Magyar Helikon) (—«) | SZÍNÉSZEKRŐL | Színész-könyv. Gyárfás Miklós Színész-könyve hatásosan és meggyőzően legjobb alakításaik emlékképével varázsolja elénk az elmúlt esztendők nagy színész-halottak, Bajor Gizit, Rátkai Mártont, Somlay Artúrt. Figyelemreméltó megállapításai vannak mai színjátszásunk jeles művészeiről; vitatkozó szellemű, összehasonlító értékelései rendezői és szerepfelfogásokról. Csortos és Kabos tanulmányával úgy állít emléket e két nagy komédiásnak, hogy letörli köztudatban élő képükről a viccek, adomák, szentimentális elképzelések porát, s felvillantja jellem, sors és művészet érdekes összefüggéseit. Úgy élesztgeti a napjainkban sajnos halódó műfajt, hogy színészportréi nemcsak hangulatos írásművek, hanem ,,nézőművek" i»; tartalmazzák a néző„művészetét", élményét. (Szépirodalmi) r————I Jurij Piljar: ■ kemeny I a halál foglyai Regény egy ausztriai náci koncentrációs tábor foglyairól, spanyolokról, lengyelekről, jugoszlávokról, franciákról, németekről, oroszokról és minden nemzetiségű zsidókról, halálraítéltekről, akikből — mielőtt elpusztítják őket — mindent ki akarnak facsarni, mindent, utolsó csepp vérüket, maradék erejüket is. Megalázottakról szól a regény és arról az igazságról, hogy legyőzhetetlenek — még a halálban is — azok, akik harcba szállnak az életért, a szabadságért. Jurij Piljar az emberi haladás ügyének szolgálatába állította tollát, amikor leleplezi a borzalmakat és hirdeti az emberiség diadalát. („Zrínyi”” kiadó) IRODALMI LEVELEK | Erdős László: Levelek Bécsbe. A levélforma■ nem új az irodalomban; de mindenesetre, mindigi próbája az írás tudományának. Ezt a „próbát" vállalta Erdős László, amikor új művében — műfaji kísérletként tsem levélformában ír rólunk, a „másik világba". Három levél megy Bécsbe , Magyarországról. Az író vállalta feladat így még az is, hogy vallomását napjainkról — és elsősorban az 1956 őszi magyarországi ellenforradalomról — úgy teszi meg, hogy megkísérli a magyarországi események megértését egy nyelvben, szemléletben, szokásokban egyaránt idegen ember számára. Ez utóbbi — egyszer-egyszer — a túlságos leegyszerűsítéshez vezet; nagyrészt azonban gazdag gondolatokhoz, szellemes párhuzamokhoz és bátor megfigyelések sok esetben mérnöki pontosságú leírásához. Erdős László könyve kétségkívül érdekes, új színfoltja új irodalmunknak és érdekes olvasmány is egyben, amelyet — egészében — Jó kompozíciós készség és az élet ismerete jellemez. („Magvető") — ért — Lajtai Lajos és Bitskey Tibor könyvet vesz és autogramot ad a Vörösmarty téri könyvsátorban (Kötnyek felvételül) Kellér Dezső válogat