Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-26 / 39. szám
Az esztrád megnemesítéséért A papa, az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság. Három leánya van: a komolyzenei műsorokat lebonyolító Országos Filharmónia, a nemzetközi kapcsolatokat ápoló koncertiroda és a prózai, valamint a könnyű műfajokban dolgozó Országos Rendező Iroda. Ennek igazgatója Karádi Jolán, művészeti vezetője Romhányi József. (Azért mondtuk el mindezt bevezetőül, mert a volt Filharmóniából sarjadt szervezet felépítését még azok sem ismerik pontosan, akiknek elsősorban tudniok kellene: a színészek.) Pedig most önálló társulatot is szervezett, az ORI. Tagjai a következők: Balázs János, Béres Ferenc, Boros Jolán, Czigány Judit, Faragó Vera, Harkányi Ödön, Környei Lajos, Lehoczky Éva, Máthé Jolán, Mednyánszky Ági, Miklós Kata, Mucsi Sándor, Nagy Béla, Simor Erzsi, Tallós Endre. — A társulatszervezést — mondja Karádi Jolán — az tette szükségessé, hogy a színházakkal folyt állandó egyeztetési problémák megszűnjenek, hogy a társulat lehetővé tegye a folyamatos ,,üzemeltetést". . . Ez a sivár szó ezúttal nagyszabású művészi programot fed. Az ORI munkahelye a Bartók-terem és — az egész ország. A Bartókiterem legfőbb feladata: itt mutatják be a vidékre induló műsorokat. Tehát afféle művészeti műhelynek készül. De saját céljaira is tart bemutatókat, elsősorban például Hubay—Stravinskij—Kästner három egyfelvonásosát, amelyekkel október 10-étől kezdve sorozatosan lépnek a közönség elé. A cél: az esztrád műfaj megnemesítése. (— A lejáratott „esztrád” szót nem is szeretjük — mondja a rendező.) És elsőrendű kultúrpolitikai feladatuknak tekintik, hogy behatoljanak a vidék kulturális szempontból fehér foltjaira, az Alföld és a Dunántúl kis falvaiba, amelyekben a vidéki színházakkal és a Déryné Állami Színházzal történt egyeztetés alapján jó színvonalú szórakoztató műsorokat visznek és amelyekbe a helyi erőket — például a zene- és énekkarokat — is bekapcsolják. A műsorok összeállításánál igyekeznek eleget tenni a vidéki igényeknek, vagyis a műsorok kialakításánál figyelembe veszik az alulról jövő kívánságokat. A Bartók-teremben és más budapesti kultúrtermekben előadandó műsorokon kívül állandóan nyolc-tíz műsortípus áll készenlétben, hogy a vidéki meghívásoknak eleget tegyen, ha a buszviszonyok engedik... Mert az ORI-nak a most rendelkezésére álló kevés és rossz busszal nehéz lesz nagyvonalú programot lebonyolítania. A társulat élén időrőlidőre vendégművészek lépnek majd fel. .Az ORI igyekszik új tehetségeket útjukra indítani. (A legfrissebb felfedezett egy Bérczes Tibor nevű, széphangú táncdalénekes, aki a Kelényi-zenekarral máris sikerrel mutatkozott be.) Az ORI az év végéig négyszáz előadás tartását tervezi. Reméljük, a nagy szám és a mögötte húzódó jóízlés, hozzáértés és becsvágy eléri célját: Budapesten a miniatűr műfaj istápolása, vidéken a szórakoztató műsorokban a népszerűség és az ízléscsiszolás szempontjainak összeegyeztetése. (sz.) 32 .Számnk Hezafl.m ami Beszélgetés Illés György Kossuth-díjas operatőrrel A kik még jól emlékeznek a némafilmekre, vagy akik most látják egyiketmásikat, a Filmmúzeum műsorán, azok feltétlenül észreveszik, hogy ha e filmek mondanivalója, rendezői stílusa, színészi játéka el is avult már, képeik drámai kifejező ereje, a képkompozíciók harmóniája ma sem vesztett értékéből, ma is gyönyörködtet. A világ mai filmtermésének jelentős részéből éppen ez a képi kifejező erő hiányzik, ami bizony a filmszerűség rovására megy. Erről a problémáról beszélgettünk a legilletékesebbek, az operatőrök egyikével, Illés György Kossuth-díjassal. — Az operatőri művészet mai fejlettségének alapjait a némafilmben kell keresnünk — mondotta. — Ez természetes is, hiszen az író gondolatait a színészek nem mondhatták el, az érzelmek kifejezésére nem kereshettek szavakat, a cselekmény kifejtését nem segíthette elő a dialóg. Mindezt a kifejező színészi játék mellett a képkomponálásnak, a közeli és távoli képek megfelelő váltásának kell