Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-01 / 31. szám

SZABADTÉRI OPERAEST SZOVJET VEN­DÉGEKHEL . Károlyi-kerti hangversenyek üde színfoltja volt a­­­ vasárnap­ esti koncert. Ezen a nyáron el­ső ízben hal­­lottunk ott operaestet, melynek jelentőségét csak fokozta, hogy a budapesti kötöttség két fiatal, tehetséges szovjet operaénekest ismert meg. Vendégművészeink a moszkvai Akadémiai Nagyszínház szólistái. A műsor első részében Ny­ina Guszelnyikova, az OSZSZSZK érdemes művésze Rossini: A sevillai borbély, Verdi: Trat­lato, s Meyerbeer: Dinorah című operájából adott elő egy-egy áriát. Guszelnyikovában kitűnő korotatűrtechnikával ren­delkező énekesnőt ismertünk meg. Az ékítmények, futa­mok könnyedén gördülnek nála, fölényes biztonsággal szó­lalnak meg. Különösen a kristálytisztán intonált Rosina­­belépőben csillogtatta kivételes technikáját. Georg­j Pankov Mozart: Don Juan-fának, Verdi: Don Cartos-ának, Muszorgszkij Borisz Godunovának egy-egy részletében (Leporello jelenete, Fülöp áriája, Variam dala) mutatta meg nagyszerű felkészültségét. Hatalmas orgá­numa, fényesen, végig tisztán zengő basszbaritonja tüs­tént meghódította közönségét, úgyhogy a rokonszenves — koncertdobogón­­ színészt eláruló — fiatal művésznek ráadást kellett adnia. A Rágalom-ária és az újráztatott Mefiszto­ rondo nagyszerű előadását tomboló taps köszön­tötte. Az Állami Hangversenyzenekar Rubányi Vilmos ve­zényletével kísérő és önálló feladatát egyaránt odaadással teljesítette. (Cs. Oy.) A zene ünnepnapjai Bayreuthban, Salzburgban A bayreuthi Ünnepi Játé­kokat július 23-án nyitották meg a „Lohengrin*’ előadásá­val, André Cluytens francia karmester vezényletével. A Wolfgang és Wieland Wagner Új rendezésében szintekezülő ,,Lohengrin" az idei zenei ünnepségek nagy eseménye. A Wagner-m­oseák merész és modern rendezői elképze­ése a jelek szerint újra heves vi­tákra ad majd alkalmat. Három nappal Bayreuth után. Július 26-án a salzburgi Ünnepi Játékok gazdag prog­ramját is operaelőadás nyi­totta meg. Verdi „Don Car­­los ’-ot Herbert von Karajan, az Ünnepi Játékok főzene­igazgatója vezényelte. Más­nap, vasárnap este tartották meg a Dóm­ téren a hagyo­mányos Jedermann-előadást. A Mozarteum nagytermében rendezett délelőtti koncer­tet — amelyen Bernhard Paumgartner dirigált, s Ing­rid Habsen és Kim Borg mű­ködött közre — a magyar rádió is közvetítette. Salzburg ... Lena Jurinac, mint Erzsébet a „Don Car­­los“-ban IZGALMAS H­EGENY | Leopold Tylmand: A Go­nosz. Furcsa és borzongatón Izgalmas regény a romjaiból újjáéledő Varsó alvilágából, a félelmetes bűnszövetkeze­tekről, öreg vagányokról. Ifjú huligánokról, a gengsztere­ket utánzó Jampecekről,­­az Ingoványba fulladó, vad ka­landra szomjazó kamaszokról. Tudósítás, hatalmas méretű, majdnem ezer oldalas ren­dőri riport a háború minden poklát átszenvedett lengyel metropolis­ pereméről s ugyan­ekkor irodalmi igényű bú­vár-jelentés a világváros mély tengerének fenékért". Szerte­ágazó cselekménye, a rejté­lyek halmaza túlszárnyalja a bűnügyi regények tobzódását a mégis elsősorban erőteljes, merész társadalomrajz. A gyilkosságon és rabláson, az önbíráskodás véres ítéletein, kalandon és borzalmon is átsüt az emberség és tiszta szándék győzelme (Európa Könyvkiadó). *-áa) 1­01 MGENVI mandula. A regény hőse, egy magáramaradt fiatalasz­­szony, akinek férjét az ötve­nes évek elején ártatlanul le­tartóztatták. Négy esztendő történetéről ír Palotai Boris, — részvéttel és tárgyilagosan, egy asszonyról, aki nem hisz férje bűnösségében, aki har­col, de megmarad hite, nem omlik össze bizalma. A szerző — kétségtelen —, nagy fába vágta fejszéjét, amikor a megrázó témát vá­lasztotta. Tehetségét, írói ere­jét mutatja, hogy — ha né­hol leegyszerűsítve is — szép, művészi eszközökkel ábrázol bonyolult, sokrétű problémá­kat, s elkerüli az érzelgős­ség csapdáit. Bizonyos, — szerkezeti problémák ellenére is, Palotai Boris írói pályájának jelentős állomása új regénye, a „Keserű mandula" (Szép­­irodalmi Könyvkiadó). -ért

Next