Film Színház Muzsika, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 5. szám

A JÓZSEF ATTILA Sza­badegyetem operatörténeti előadássorozatot Indított a Közgazdaságtudományi Egye­temen. A tíz előadásból álló ciklus Mozarttól Wagnerig foglalkozik az operaműfaj történetével. Előadója: dr. Hankiss János egyetemi ta­nár. MÜNCHENBEN Richard Strauss nyolcéves korában irt, eddig ismeretlen kézira­tára bukkantak. Az öt zon­gora gavottot a zeneszerző hagyatékában helyezték el. HEGEPOS DALLOS ÉVÁT hallottuk hosszú idő után a Filmharmónia Kamaratermé­ben. Rendkívüli ttílusdval, kultúrált énektechnikájúval és szárnyaló szopránjának szépségével ismét nagy si­kert aratott. Ugyanezen az estén még Sukajda Mária kitűnő zongorajátékának tap­soltunk. A NÉPHADSEREG MŰ­VÉSZEGYÜTTESÉNEK szó­listái nagysikerű koncertet adtak a Központi Tisztiház­ban Weber és Verdi operái­nak legszebb részleteit szó­laltatta meg Kotlárl Olga, Kőrössy Marianne. Bolla Tibor, Déry Pál, Szigeti László, Tárnái Gyula. Men­delssohn hegedűversenyét Márkus Éva Játszotta. Sokat fejlődött a tehetséges fiata­lok elöadóművészete. A ze­nekart Görgey György ve­zényelte. „HAYDN MŰVÉSZI PÁ­LYÁJA” címmel öt előadás­ból álló sorozatot indított a rádió. Előadója a kitűnő zenetudós, Bartha Dénes dr. a zeneművészeti Főiskola tanára. A BARTOK-TEREMBEN mutatják be február 8-án a rádióból közismert: Csinn- bumm cirkusz vidám, jelme­zes gyermekműsorát. A ze­nés Játékot Szőnyl Zoltán és László Endre Irta. ERICH KÄSTNER 1951-ben háborúellenes müvet írt „Kantáta a kicsinyekről" cím­mel. Kästner szövegére Sze- lényi ‘ István vegyeskarra, szólókra és kisegyüttesre kantátát komponált, melyet az Irodalmi Színpadon mu­tatott be Fodor Latos ka­marakórusa. A szólókat Var. ga Zsolt, Köteles Eva és Szabadíts Mária énekelte. A szövegmondók: Zách János, Kelen Dóra és Tallóz Endre voltak. A „LÉGY JO MINDHALA- LIG”-ot adták elő néhány este a MOM Kultúrházban szülők és tanárok közre­működésével a Krisztina té­ri Fiúiskola és a Gellért­hegy utcai Leányiskola ta­nulói. Az előadás zenei anyagát diákdalokból Ma­gyar László tanár állította össze, a rendezés munkáját ugyancsak ő és Magyar Lászlómé végezték. A PETŐFI SZÍNHÁZBAN megkezdték Ilf és Petrov „Tizenkét szék” című művé­nek próbált, melyet Tito Strozzl dramatizálása nyo­mán Tabi László ültetett magyar színpadra. A kétré­szes komédiát Polgár Tibor zenéje kiséri, tizenöt képé­nek díszleteit pedig Vladi­mir Nyvlt tervezi, aki ta­valy a „Svejk” díszleteit készítette. A darabot Kama­rás Gyula rendezi, a három főszerepet Agárdy Gábor, Kozák László és Peti Sán­dor játssza. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ leg­közelebb i bemutatója Móricz Zsigmond „Légy jó mindha­lálig” című müve, Szécsi Fe­renc rendezésében Deésy Má­riával, mint Nyilas Misivel. Utána Beaumarchais vígjMé- ka, a „Sevillai borbély” kö­vetkezik, Kertész László ren­dezésében. Az IRODALMI SZÍNPAD „Barátság ébresztése” címen Ismerteti meg a magyar kö­zönséggel a szomszéd népek költészetét. A versek és pró­zák tolmácsolását Palotai Erzsi, Ascher Oszkár, Dem- jén Éva, Bodor Tibor és Szentpál Mónika vállalták. Szín neke rüünek iá csehszlo­vák irodalomból Capek, Ha- sek, Julius Fudk írásai, Szmimovszki, a neves bolgár költő „A Vezúv lázadása” cí­mű költeménye és Foumbacu román költőnő József Attilá­hoz' írott verse. A MŰVÉSZETI DOLGO­ZOK SZAKSZERVEZETÉ­NEK kezdeményezésére a minisztérium küldötteinek Jelenlétében ültek össze a színházi dramaturgok, hogy megvitassák problémáikat. A többórás megbeszélésen érdekvédelmi és szakmai kér­désekről esett szó. A leg­több felszólaló arról beszélt, hogy miképpen lehetne a magyar Írókat mai témájú darabok Írására ösztönözni. Többen beszéltek a drama­turgok szakmai továbbkép­zéséről Is. Hírek az NDR-ból A Német Demokratikus Köztársaság színházaiban ké­szülnek Schiller születésének kétszázaink évfordulójára. A berlini Német Színház a „Walle nstein"-t adja elő. Rendező: Kari Paryla. Fő­szereplők: Wolfgang Heinz és Wolfgang Langhoff. Az ünnepségek legkiemelkedőbb napja november 10-én lesz, amikor a köQtő születésnap­ján Weimarba n ünnepi játé­kot tartanak. A müncheni bajor opera ez- ldei ünnepi játékait Händel emlékének szentelik. Az ün­nepségek 1959 augusztus 9-én kezdődnek. Az első előadás Händel „Julius Caesar” című operája lesz. A Berliner Ensemble 1959 Január ll-én felújította Brecht „Kurázsi mama” cí­mű színművét abból az al­kalomból, hogy a darabot tíz éve játsszák és ezen a na­pon adták elő először. Az­óta háromszázba tv annégy al­kalommal játszották ezt a darabot. Rendezők; Erich En­gel ég Bertolt Brecht vol­tak, a főszerepet Helene Wei­gel Játszotta. Az együttes az előadást az NDK számos vá­rosában, valamint Nyugtat- Németországban, Londonban, Párizsban, Lengyelország­ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában mutatták be. Az együttes vezetője tiz év óta Helene Weigel, Ber­tolt Brecht felesége. Nagy érdeklődés kiséri John Gay és Johann Crlstoph Pe- Pusch „Koldusoperáját (London 1728), amelyet Kari Marx város színháza muta­tott be. A képen Macbeath (Szőnyl Ferenc) csapata kö­rében.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék