Film Színház Muzsika, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-11 / 50. szám

X­ EST ÚJ KIS FILM készült el a Budapest Filmstúdió­ban. Czigány Tamás és Préda Tibor Mindent rend­be lehet hozni címmel peda­gógiai tárgyú filmet forga­tott. A Napsütötte Balaton —­ amelyet Lakatos Vince rendezett — a szeszélyes balatoni időjárásról mond el érdekes történeteket. *­­ HALLÓ, PETŐFI SZÍN­HÁZ ? Pártos Gézát kérem! — Lorrain Hapsberry a Napfény nem eladó című darabját rendezem. A darab egy néger család öntudatra ébredéséről szól, de a csa­ládon keresztül egy egész nép öntudatra ébredését szimbolizálja. Egy szerep­­lőn kiirta a többi szereplő néger. A kiváló pszicho­lógiai és színpadi érzékkel megírt drámát - amelyért a huszonnyolc éves néger szerzőnő Oscar-díjat kapott — nagy öröm rendezni. A darab lélektani felépítése és a konfliktusa igaz, és a szerepeket élvezettel alakít­­ják a színészek. Annak elle­nére, hogy a szereplők nége­­­rek, a maszk nem kap na­gyobb hangsúlyt, mint más színművekben. A színészek­nek a maszk alatt az em­bert kell megmutatniok. Az, hogy a történet hősei nége­rek, pusztán társadalmi és földrajzi adottságból követ­kezik. A PILLANGÓKISASSZONY és a Carmen bemutatójára készül­t pécsi Nemzeti Szín­ház operatársulata. A prózai társulat a Cyranót próbálja, a kamaraszínházban pedig Reginald Rose nagysikerű A tizenkét dühös emberének bemutatójára készülnek. * ÖT NAP, ÖT ÉJSZAKA lesz a címe annak az új NDK—szovjet koprodukció­nak, amelynek felvételeit ja­nuár elején kezdik meg. A film arról szól, hogyan men­tették meg a Szovjet Had­sereg katonái a béke első napjaiban a drezdai képtár anyagát. A felvételeket a Szovjetunióban, a babels­­bergi DEFA-stúdióban és Drezdában készítik. * GIULETTA MASINA fran­cia filmben Julien Duvivier francia filmrendező a Műselyem lány című filmjében vállalt főszerepet. * DUMAS HÁROM TESTŐR­JÉ-nek színpadi bemutató­jára készül a Petőfi Szín­ház KISZ-szervezete. A stúdió-előadásban színre ke­rülő művet Radzinszki szov­jet író dramatizálásának fel­­használásával Szabó György alkalmazta magyar színpadra. Könyvkiadásunk nagy eseménye­ CSEHOV-műves ünnepi l­írtkiadása négy kötetben Egész vászonkötésben — — — — — — — — — Egész bőrkötésben — — — — — — — — — — Az eddigi legteljesebb ma­gyar nyelvű Csehov-kiadás a szerző születésének századik évfordulójára jelent meg. A négy kötetben megtalálható a klasszikus író valamennyi el­beszélése, színműve, kisregé­nye, jelenete és gazdag vá­laszték levelezéséből. ÁRUSÍTJÁK az Állami KÖNYVESBOLTOK ÉS AZ ÜZEMI KÖNYVTERJESZTŐK! Két nagy magyar színésznőre emlékezünk ezen a héten. Mindketten a magyar szín­művészet nagy alakjai. Bulyovszky Lilla — Szilágyi Pál színművész lánya —, a nagyszerű drámai színésznő, Kolozsvárott született 1833. május 25-én. 1851-ben szer­ződött a Nemzeti Színház­hoz. Tragikai szerepeket játszott, Shakespeare, Schil­ler, ifj. Dumas és Hugo Victor darabjaiban aratta legnagyobb sikereit. De nem­csak a Nemzeti Színház, ha­nem Németország legna­gyobb színpadain is elkáp­ráztatta a közönséget, s vi­lághírű partnereit. 1874-ben visszavonult a színpadtól, Grazbara halt meg, 1809 de­cember 13-án. A múlt század utolsó ne­gyedének Márkus Emilia volt — Jászai Mari mellett - a legünnepeltebb színész­nője. Világviszonylatban is egyike volt a legnagyobbak­nak. Gyönyörű megjelenése, színes, szép hangja, remek pátosza, finom eleganciája, épp úgy hivatottá tették erre, mint művészi beleélő képessége. Márkus Emilia 1860. szeptember 8-án szü­letett Szombathelyen. A Nemzeti Színházban 1877. október 13-én lépett fel elő­ször a Romeo és Júliában. 1838. februárjában a Nem­zeti Színház örökös és tisz­teletbeli tagja lett. Utolsó nyilvános szereplése rádió­beli előadása volt. Emlékei­ből adott elő melegen, köz­vetlenül. 1849. december 24-én halt meg. * A HÁBORÚ ÉS BÉKE Pis­­cator dramatizálá­sábán ál­landó műflorda­rabja az európai országok színpadai­nak. Legutóbb a finnországi Tampere városában mutat­ták be. Finnország színhá­zaiban egyébként több orosz színművet játszanak nagy sikerrel. Remiben Osztrovsz­­kij Viharja, Ka­janiban Dosztojevszkij Bűn és bűn­­hődése szerepel a műsor­lapon.* MIKSZÁTH KÁLMÁN Sip­­strica című regényéből fil­met ír Thurzó Gábor. Az Új Mikszáth-fim rendezője Gert­ler Viktor lesz.

Next