Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-06 / 45. szám
•és irodalmi szempontból egyaránt látni a különbséget a színpadi és a filmdráma, meg a színpadi és filmalakítások között A színházi premier természetesen megelőzte a film bemutatóját. A forgatás egyidőben folyt a darab sikeres színpadi előadássorozatával. Az akkor még élő, de már düledező Tabán volt a film színtere: a kis galíciai falu, jórészt ott folytak a felvételek. Már túl volt a darab az ötvenedik előadáson, amikor sor kerülhetett a film „főpróbájára“. A premiert 1915 november elsejére tűzték ki a Mozgókép Otthonba, és a darabot — nem mint a színházban: három — hanem négy »felvonásban» hirdették. A jegyváltás rendőri aszszisztencia mellett folyt le. A napilapokban ilyen lelkendezések olvashatók: »Diadalmas pályafutásának derekán a Magyar Színház délcegtestű fiatal hősnője, Lyon Lea otthont cserélt és a színpad deszkájáról a mozi légies, sajátszerű világába ment át — vendégszerepelni.» Ahogyan ez minden jelentékenyebb magyar filmnél szokás volt, most is költői prológus hangzott el az előadások előtt, s ez is Emőd Tamásnak az ilyen poétái feladatokra készen álló tollából származott. De mindez még nem volt elég. Amint a tudósításokból olvashatjuk, a »darab elé volt iktatva a szerző és a « rendezők élőképe», és szinte programszerűen »■Bródy ünneplése», ami nem volt valami nagyon ínyére az írónak. Sietett visszahúzódni egy páholyba, s onnan nézte végig a bemutatót. Másnap a kritikák felmagasztalták. »Klasszikus máz és forradalmi még ez az író“ — állapították meg róla. Kordáról ezt írták: »... e filmje után bátran elszerződhetne a legelőkelőbb külföldi mozigyárak slágereinek rendezőjéül.» Titkos ösvények, rejtett alagutak A közönség tehát, akár egy és ugyanazon a napon is, két »Lyon Sea» előadást láthatott: délután beülhetett a Teréz körúti Mozgókép Otthonba, estére pedig átsétálhatott az Izabella térre, a Magyar Színházba. Semmiesetre sem konkurrenciáról volt szó, a két intézmény egymásnak csinált propagandát. Más rendezésben, és nagyrészt más felfogásban volt látható itt is, ott is az orosz nagyherceg és a rabbilány regénye és tragikus szerelmi története, mely egyszersmind igen aktuális háborús történet is volt. Az orosz seregek bevonulnak a kis galíciai faluba, élükön a daliás Konstantin herceggel, aki megpillantja a falu csodarabbijának, Lyonnak varázslatos szépségű lányát, Leát , és megkívánja. A zsidók titkos templomukba vonulnak, s halálra rémülten próbálják rávenni Lyont, aki most nem más, mint vergődő és egyetlen kincsét féltő apa, hogy áldozza fel leánya tisztaságát, ezzel megmentheti száz és száz hívő életét. A szemtanúk elragadtatással beszéltek arról, hogy a vásznon mennyivel szebben és lenyűgözőbben érvényesülnek a tömegjelenetek, mint színpadon, például a titkos gyűlésezés vagy a megrendítő halotti ima az élni és szeretni akaró Lyon Lea felett. Az akció egy másik izgalmas és látványos úton is folyt. A falu vidám bolondja éjszaka titokban elviszi a hírt a magyar táborba az orosz betörésről, hogy azok rajtaüthessenek a gyanútlan megszállókon. »Titkos ösvények, ősi bozótok, rejtett alagutak sejtelmes homályában látjuk a halálraszántak küzdelmét az életért a kegyetlen kényúr és serege ellen — eleveníti fel a korabeli leírás a film már sohasem látható képeit. Meglepően újszerű és szívdobogtatóan impozáns volt — mint írták —, amikor a huszárok rohamoznak, és üldözik a Leát megszöktető herceget.Feltétlenül szükséges volt például, hogy a darab befejezése más legyen, mint a színpadon, nemcsak a lényegesen számbaveendő külföldi filmcenzúra miatt, de amiatt is, mert a darab emelkedett befejező jelenetei nem játszódhatnak le filmen egy szoba négy fala között. A negyedik felvonás jórészt tehát plein airbe került, s a legszebb, legfestőibb tájakon játszódik.« »Mi sem természetesebb — teszi hozzá a cikkíró —, hogy a darabon történt változtatások nagy része az illusztris író közreműködésével komponálódott meg.« Tartalmi változtatások is történtek. A színpadon a darab végén a herceg öngyilkos lesz, hogy az ellenség kezére ne jusson és Lea szeme láttára hal meg, az apa pedig, amikor megtudja Leától, hogy már a hercegé volt, méghozzá szerelemből, maga szúrja le a lányát. »Moziban ez nem lett volna kielégítő» — írja az egyik lap. De tartottak a külföldi cenzúrától is, ezért a film vége ekképp módosult: Lea kiszemelt púpos vőlegénye, Jósua vezeti a huszárok üldözését, Konstantin karjában Leával lóháton menekül. A púpos fegyverével megcélozza a herceget, de Leát találja el A lány a herceg karjában hal meg. Erre Konstantin herceg fájdalmában főbelövi magát. Lyon rabbi zokogva térdel melléjük az út porába. Mindez így sokkal romantikusabb, és sikerült megkerülni a nézők érzéseit is megsebző brutalitást, hogy az apa önkezével gyilkolja meg lányát. (Folytatjuk) A BECSAPOTT Újságíró Korda Sándor ezt a hozta Zilahy maca játszott a filmben mint Wesekövy Napóleon parvenü. Kalotai riportert Gózon Gyula játszotta, aki báró báró Félixnek ada ki magát, hogy a parvenüt megleckéztesse. Végül a riportert csapják be SIMON JUDIT A »Tetemrehívással körülbelül egy időben Mérei Adolf rendezésében filmszaggnt kerül Kiss József híres balladája is. A címszerepet Cs. Aczénona alakította 25