Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-13 / 46. szám
ogy éppen harminc éve mutatták mjka be. Dmitrij Sosztakovicst.A mcenszki járás Lady I Macbethje«, másképpen »►Kisvárosi Lady Macbeth« című operáját. (Legújabban a »Katyerina Izmajlova« címet kapta; találóbb azonban a régebbi elnevezés, többet kifejez a lényegből.) A nevezetes és némiképp hányatott sorsú Sosztakovicsdalmű manapság valóságos reneszánszát éli, a világ nagy operaházai sorra előadják, színre került a londoni Covent Gardenben, a milánói Scalában, a bécsi Staatsoper most készül bemutatni, s a budapesti Állami Operaház a jövő évad elején tűzi műsorra. A Pécsi Nemzeti Színházé az érdem, hogy ezt a rendkívül érdekes, számottevő operát Magyarországon először ismertette meg a közönséggel. Kezdjük azon, hogy N. Sz. Leszkov 1865-ben megjelent kisregénye, amelyből A. G. Prjesza és maga Sosztakovics írt librettót, elsőrangúan alkalmas opera-téma. Az opera köztudomás szerint korlátlan mennyiségű gyilkosságot s egyéb halálnemet bír el (lásd Verdi!), ez a történet pedig bőven szolgáltat ilyesmit. Hogy egy kisvárosi »■lady Macbeth« lelkén száradnak a gyilkosságok? Miért ne. A nagy bűntettek árán szerzett irodalmi s világhírnév csak királyi vagy főúri sorban levő »hősöket«, »hősnőket« illet meg? Lám, ez a kalmár-feleség, Katyerina Izmajlova, valahol a mcenszki járásban, megmutatja, hogy a maga módján ő sem marad el a Shakespearehősnő mögött. Igaz, az analógia nem teljes — Katyerina nem hatalmi vágyból gyilkol s gyilkoltat, hanem, mert szerelmének útjában áll először a zsarnokoskodó após, majd a lábatlankodó férj. Katyerina szeret élni, s unatkozik; ez a kisvárosi lady Macbeth egy kicsit amolyan orosz Bovaryné is. Sosztakovics döbbenetes formát talált a hátborzongató történet zenei megfogalmazására. A humort s a gúnyt teszi meg a hangvétel szinte alapvető elemének. Persze, vad, sötét humor ez — ilyen lehetne Dosztojevszkij humora, ha ilyesmi léteznék —, a gúny pedig oly vitriolos, hogy lemarja a húst arról, akit ér. Természetesen félelmetes hangzatok hirdetik a vérfagyasztó valóságot, ám a legdrámaibb zenénél is félelmetesebb a vad és groteszk humorú festésmód, a jellemek, a helyzetek, a környezet könyörtelen, karikaturista-kritikájú ábrázolása. A Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttese említésre méltó, sőt, meglepetésszerű előadásban részesítette a Sosztakovics-premier közönségét. A nagyigényű, vérbő, eleven színpadi zene tolmácsolói Paulusz Elemér karnaggyal az élükön — akinek igen tetemes része van az elért sikerben —, kitűnő teljesítményekkel írták be nevüket a színház krónikájába. Horváth Zoltán erőteljes, a darab sajátos karakterisztikumát kibontakoztató rendezésének köszönhetően, mindvégig együtt élt a színpad a zenével; ez színház volt, a javából, különleges, egyénített figurákban gazdag. Vata Emil gömbfából összerótt, jellegzetes díszlet-építményei, Gombár Judit jelmezei jól idézték a helyszínt s a kort. A szereplők közül — Szabó Miklós általában jó fordításának szövegét énekelték — elsősorban természetesen a címszerepet alakító Illés Éváról kell megemlékeznünk. A jelentékeny drámai orgánum a művésznő egyéniségének megfelelően sötét tónusa szerencsés egységgé forrott össze Katyerina Izmajlova életrekeltésében. Alakításának súlya, árnyéka volt. Ám még valamit hozzátehetett volna a jellem ábrázolásához: az élni, élvezni szerető asszony vonásait. Szergej, ez a falusi Don Juan, kiváló megszemélyesítőre lelt Csányi Jánosban. A nagylegény nőcsábászt (kulcsfigura, miatta lép a bűn útjára a sötét indulatokat magában rejtő kalmár-feleség), Csányi teljes illúziót keltő adottságokkal formálta meg. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Marczis Demeter: hangbanjátékban egyaránt emlékezetes karakterrel állította színpadra a hatalmaskodó, de titkon nagy káron Borisz Tyimofejevics alakját. A férj nem túlságosan hálás szerepét Wagner József jól oldotta meg. A mellékszereplők közül kitűnt Pécsváry Gabriella, Pulveri Magda, Berczeli Tibor, Bolla Tibor. És dicsérjük meg a nagy munkát vállaló s mindvégig fáradhatatlan zenekart, a kórust, a táncosokat , az előadás egészét. Szenthegyi István Kisvárosi Lady Macbeth Sosztakovics operája a Pécsi Nemzeti Színházban Wagner József és Marczis Demeter Katyerina Izmajlova: Illés Éva, Szergej: Csányi János (Féner Tamás felvételei) 13