Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-17 / 29. szám
A LÁTHATATLAN LÉGIÓ BEMUTATÓ A BARTÓK SZÍNPADON Rejtő Jenő, aki P. Howard néven * írta történeteit, különös író volt Különös tréfákról írt sajátos modorban — a ponyva divatját és eszközeit tette nevetségessé a maga ponyváival. Így játszott a légiós történetekben sajátos iróniával A »Láthatatlan légióból íratott nyári produkciót az Országos Rendező Iroda. A műsort Deák István rendezte, ám ezen a nyári színházi estén az ORI iróniája játszik Rejtő Jenővel, a műsor színvo nala ugyanis olyan, mint azoké a fércmunkáké, amelyeket ő figurázott ki. A Bartók Színpadon régen láttunk ilyen sikerületlen műsort. A könnyű szórakozásra készülő közönség ötlettelen, vontatott előadást látott, a fordulatok erőltetettek voltak — s mindez Rejtő Jenő ürügyén, aki igazán nem ment a szomszédba egy ötletsorozatért. A színészek nem hibáztathatók —szerepeik árnyékai csak a groteszk P. Howard-i figuráknak. A zenekar néhány stílusos pillanatot szerzett, mégis az egész este együtt méltatlan volt az íróhoz, a művészekhez és a rendező szervhez: a műsor Rejtőből végeredményben kilúgozta mindazt, ami benne ötletes és időtálló, így hát ez az este roszszabb reklám volt a szerzőnek, a rendezőnek és az ORI-nak is, mint azoknak a sportfogadási, szépészeti és más intézményeknek, melyeknek reklámszövegeit a színészek a reklámszövegeknek járó különleges hangsúllyal mondták el játék közben. s. i. Demján Edit és Kay Flórián, aLáthatatlan légió két főszereplője (Pinke Tibor felv.) Sgg g igím ánhhjpL& mm tzínhz tmUrkzzik... Mátyásföldön, a Blaha Lujza utca 15. szám alatt lakik Szőke Sándor, a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja, aki nemrégiben kapott gyémántdiplomát a Színművészeti Főiskolától. 1901-ben végezte a Színiakadémiát. Előbb vidéki társulatoknál játszott, majd 1913-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Húsz évig játszott a Nemzeti színpadán. — Legelső állomáshelyem Komjáthy János debreceni társulata volt — mondja. — Odry Árpád már a társulat tagja volt amikor én odaszerződtem. Közel kerültünk egymáshoz, együtt is laktunk, s így alkalmam volt közelről látni ennek a nagy művésznek a műhelymunkáját Hallatlan szorgalommal tanult Ha az esti előadáson elvétett egy szót — tudjuk, hogy beszédhibája volt*’—, képes volt egész éjjel a veszélyes szereprészt memorizálni... —. Úgy tudjuk, Nagyváradon is játszott, és Ady baráti köréhez tartozott. (Ezüst babérkoszorú függ a falon selyemszalagok fölött. Ezt vésték rá: Szőke Sándornak, a nagyváradi ifjúság szeretete jeléül. 1904. in. 23.) — Krecsányi Ignác Temesvár— budai társulatánál játszottam, mikor a »Heidelberg diákélet« főszerepében, a hercegben fel kellett lépnem az azóta lebontott Horváthkerti faszin házban. Ez volt az első budapesti nagy szerepem. Mikor feljöttem Pestre, meglátogattam Adyt a Három hollóban. Szeretettel fogadott, s mikor meghallotta, hogy föllépés előtt állok, kérés nélkül kocsiba ültetett, s elvitt Molnár Ferenchez, aki akkor a színházi újság szerkesztője volt. — S a Nemzeti Színházi évek? — Sok szép emlék. Számos szerepben a legnagyobbakkal, Ivánfi Jenő, Hevesi Sándor, Ódry Árpád, Csathó Kálmán rendezésében. Jászai Marival a Stuart Máriában mint Davison államtitkár, Blahánéval és Rózsahegyivel a Falu roszszában mint Jóska béres, Bajor Gizivel Gárdonyi Annuskájában, mint Vas Imre tanító. Szőke Sándor mint Liliomfs