Film Színház Muzsika 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-30 / 18. szám
az élet maga szolgáltatott karikatúrát. A bukfencező történet főszereplője valójában egy szegény egyetemista fiatalember, no és egy naftálmból kivett díszmagyar, melyet ez a fiatalember kényszerhelyzetben magára ölt, kimegy benne az utcára, sőt elsodródik a Keleti pályaudvarra is, ahol már fényes külsőségek között izgatottan várják a királyi vendéget. A kabinetiroda főnöke a díszmagyaros ifjút szintén a fogadásra megjelent előkelőségnek nézi, aki így akaratlanul bekerül a legfelsőbb úri társaságba, az olasz király pedig valósággal barátjává fogadja. A Nemzeti Casino urai azonban nagy panamisták. Kitervelik, hogy a pirosfehér-zöld magyar és a zöld-fehér-piros olasz zászlót összevonják, s az egységes olasz—magyar zászló piros-fehér-zöld-fehérpiros lesz. Egy zöld csíkot tehát meg lehet takarítani s ezen — tízmillió pengőt keresni... Ezt aformabontó« ideát nyugodtan lehet különöszászlóbontásnak« nevezni. A nagyszabású elgondolás elfogadtatására a király újdonsültbarátját« szemelik ki, a tranzakció helyszínéül pedig az udvari bált__ A fergeteges história középpontjában adíszmagyaros« Benkő Gyula áll... azaz dehogyis áll, hanem nagyon is tempós alakítással brilírozik. Visszafelé tekintve az időben, megállapíthatjuk, hogy Gertler Viktor kitűnőDíszmagyar«-rendezése már sok tekintetben előre mutat hét évvel későbbi nagy sikerű rendezése, a »Dollárpapa« irányába. Bevált daliák A »Díszmagyar« is vitathatatlan siker, de a kritika legfőképpen amiatt békétlenkedik, hogy valami dzsentri úrszemlélet öntudatlan követése nem hagyja a múlt idők urainak igazi kigúnyolását érvényesülni. Ez viszont a kritika részéről aruha teszi az emberi szemlélet fonákja, de mint ilyen is eléggé külsőséges szempont. Mert mit is vet a filmesek szemére a kritikus? Azt, hogy aki magyar filmen díszmagyart vagy frakkot húz, az még az új idők dacára is csak dalia lehet — s ez meg mi más, mint a közelmúlt valóságának indokolatlan megszépítése: mintha még mindig nem tudnák elképzelni, hogy a frakkos és díszmagyaros urak közt is voltak köszvényesek, pohosak, ösztövérek, sánták, rövidlátók, görbe lábúak, náthásak ... És már nemcsak ebben aDíszmagyarban, hanem a korábbiakban is. ABeszterce ostromában a Mikszáth által göthös, sánta vénembernek festett Pongrácz grófot például a legdaliásabb Ajtay Andor játszotta, remekül szabott díszmagyarban. AForró mezők vidéki urait pedig Földényi László, Szakáts Miklós, Benkő Gyula és Szabó Sándor játszották, tehát csupa kitűnő megjelenésű színész. És aDíszmagyar«zászlós« urait is válogatottan jóképű színészek : Földényi, Dénes György, Kamarás Gyula, Solti György és Darvas Iván személyesítették meg. Holott — szólt a jó tanács — olyan színészeknek kellett volna játszaniok, mint Rátkai Márton, Pethes Sándor, a Latabárok, Komlós Vilmos és Feleki Kamu. Meglehet, hogy ez azellen-szereposztás nem is lett volna rosszabb az eredetinél De Darvas Iván Dadogó Dodó grófjáról azért el kellett ismerni, hogy — csupa élet, vidámság és szatíra. Janika verést kap Következett aJanika«. Az első -mai témájú- filmvígjáték a felszabadulás után, bár ehhez a megjelöléshez némi vita férhet Maisága elsősorban abban állt, hogy válaszolni próbált az Amerika Hangja rádió hazugságaira, mely szerint Magyarországon nyomor van és nélkülözés. Mert egyébként az a história, hogy egy tizenöt éve Amerikában élő író egyszer csak 1949-ben hazatér ott kint szerzett menyaszszonyával, mert idehaza hagyott feleségétől az új frigy kedvéért válni akar, s ez a feleségei szerepe szerint is színésznő, férje megleckéztetése, nem kevésbé megtartása végettkiadja magát a saját nem létező tizenöt éves, rövidnadrágos kamasz fiuknak — még nem szolgál rá feltétlenül amai jelzőre. A film aktutalitását az adta, hogy élőképekben cáfolta az imperialista propaganda-rágalmakat Ha már az író és menyasszonya Amerikából jött, lássák a finom élelmiszerektől roskadozó kirakatokat, a kifogástalan szállodai ellátást, a szabad vallásgyakorlást, stb. stb. Janikát Turay Idajátszotta, és Szabó Sándor, mint papa, a végén jól el is naszágolta. S a néző jót kacagott a »brutális« játékon, mely végtére is nem volt komoly, hiszen csak a férj verte meg a feleségét... Ennél jóval komolyabb verés az, amit Ludas Matyi produkál ez idő tájt a filmgyárban, s a rajta esett botütéseket háromszor veri vissza Döbrögin. ALudas Matyit is 1949 filmje, időrendben az államosított magyar filmgyártás második kiemelkedő alkotása, s az első elejétől végig színes játékfilmünk. Tartalmában is színes, népi mesélőkedvtől áthatott realista mesefilm. Ma már filmalakban is klasszikus mű. (Folytatják) HINSTONJARÓ SZERELEM Ranódy László rendező első önálló munkája ez az Urbán Ernő forgatókönyvéből 1954-ben készült színes, termelőszövetkezeti témájú filmvígjáték, ő is színésznőfelfedezéssel kezdte: a főiskolás Medgyesi Máriára bízta Szirtes Ádám oldalán, a film szerepét ÉLET JEL Tizennégy szuhakállói bányász a föld alá szorult. Az ország tgmanságfilmre siet. Ebből a valóságban megtörtént drámából fakadt ennek az 1954-es Fábri-filmnek a témája. Fábri Zoltán pályája e filmtől kezdve emelkedik felfelé. A képen: Rajczy Lajos, Bánhidy László, Berek Kati, Görbe János és Vándor József a bánya mélyén