Film Színház Muzsika, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1966-08-12 / 32. szám
ITTHON Rafael Márta munkájáról, sikereiről Hat esztendeje, hogy Berlinben él. Most is csupán néhány napra érkezett Budapestre. Ezúttal a Budai Parkszínpad vendége. Most ott énekli Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Bágya András dalait — magyarul és németül. Nem győzőm csodálni: megváltozott. Nem külsőleg. Úgy igazán nem. Belsőleg inkább. Csakhamar rájövök, hogy valami olyasféle magabiztosság árad belőle, amely csak sikerélmények szülötte lehet. Alig festi magát. A haját sem! Sőt. Büszke rá, hogy ősz csíkok tarkítják. Valósággal hivalkodik a korával. Minden kertelés nélkül mondja, hogy húsz esztendős volt, amikor 1945-ben Jób Dániel felfedezte. Valóságos kis elmélete van, hogy »feltűnni elég a szépség és a fiatalság, de a fennmaradáshoz — egyéniség kell!« S mi kellett vajon ahhoz, hogy egy idegen országban hat esztendő alatt az egyik legnépszerűbb művész lett? — Hogy is kezdődött? — kérdem tőle. — Egyetlen, kicsi prózai szereppel... — Ugye a Friedrichstadt Palastban mutatkozott be? — Igen, ott, hat esztendővel ezelőtt — prózával!! — És hogyan tért át az éneklésre? — Valaki lemondott... én pedig beugrottam. Egy akkori magyar slágerrel. »■Hosszú az a nap» — és dúdolja. Németül énekeltem. Hogy készültem? Az ember mindig készül. S én már akkor tudtam, hogy sikerülni fog. Tehát egyetlen beugrással kezdődött annak a karriernek a története, mely ma ott tart, hogy Marta Rafael a népszerűségi lista egyik győztese. Nemrégiben kinyitottam egy német nyelvű televíziós újságot. Kiemelkedő műsorai között említette a »Zu Gast bei Marta Rafael« című műsorát. Máskor a DDR 1. műsorán hallgattam az »Eine Stunde mit Marta Rafael«-t. — Hallhatnánk valamit ezekről az adásokról? — Mind a kettő állandó műsorom. Az elmúlt hat esztendőben tizennégy televíziós film készült az én főszereplésemmel. Ez a műsortípus, melyben vendégeket hívhatok a stúdióban számomra felépített lakásba, egyike a legnépszerűbb műsoroknak. A negyvenperces műsoridőnek ilyenkor én vagyok a házigazdája és művészvendégeimet nemcsak megszólaltatom, de az én tv-házam arról is híres, hogy nálam Fred Frohberg például operát énekel, és Hans Schulz, a klaszszikus balett nemzeti díjas művésze, dzsesszt táncol. Tehát mindenki valami mást is csinál, mint amit tőle megszoktunk. Rádióműsoromban, amellyel minden hónap utolsó péntekén jelentkezem, szabadon cseveghetek az elmúlt négy hét művészi eseményeiről. Természetesen az új dalokról és a könnyűzene megannyi termékéről is. Ilyenkor rendszerint leéneklem, vagylejátszom lemezről ezeket a számokat. Mind a két műsort magam szerkesztem, írom. Így aztán bőven van alkalmam válogatni a népszerűsítendő művek közül. Ellensége vagyok a beatzenének. Egyik célom ellene harcolni. Az az érzésem ugyanis, hogy ez a fajta zene, noha van közötte nem egy kiemelkedő szám, olyannyira felszabadítja az ösztönöket, hogy fékezhetetlenné teszi a közönséget. Márpedig én félek ettől a fékezhetetlenségtől. Az ösztönök ilyenfajta felszabadítása, ha találkozik egy-egy rossz jelszóval, rettenetes dolgokra képes. Én továbbra is azokat a dalokat szeretem, melyek a schuberti dalvilággal tartják a rokonságot. — Úgy hallottuk, hogy az elmúlt szezonban kiemelkedő színházi sikere is volt. — A Metropol Theaterben játszottam és büszke vagyok, hogy ennek színpadán magyar művészek közül eddig csak Alpár Gitta énekelt. A »Mein schöner Benjamino“-ban egy tigrisidomárnőt alakítottam, ki több felvonáson keresztül énekelve pattogtatja az ostorát. Szeptemberben új darabot próbálok, GábertSzemérmes Zsuzsanna-x-jának címszerepére kértek fel. Aztán még megtudom, hogy most jelent meg az a lemeze, melyen hat gyermekmesét mond és hat gyermekdalt énekel, meg azt is, hogy csupán azért marad olyan rövid ideig Budapesten, mert augusztus 20-án már Lipcsében forgat. Egy Bágya Andrásról készített film főszereplője, ő mutatja be a magyar zeneszerzőt és műveit. Rafael Mártát hiába hívják Marta Rafaelnek, Berlinben arról az oldaláról is jól ismerik, hogy szenvedélyes propagandistája a magyar könnyűzenének. — Megváltozott. Az emberi sejt hét évenként elpusztul, az orvostudomány szerint ilyenkor új ember születik. Rafael Márta azt mondja, hogy ő hat esztendő alatt többször is megújhodott. D. é.) Egyetlen kicsi, prózai szereppel kezdődött Ellene vagyok a beat-zenének (Rédner Márta felvételei)