Film Színház Muzsika, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-09 / 36. szám

IULASZEZON ♦ INDUL A SZEZON ♦ INDU kor divatját segítségül hív­ni a jellemábrázolás előse­gítésére, másodsorban a da­rabra bízva a korábrázolást, semleges térben és időben elképzelt alakokat tervezni, napjainkban művészeti irá­nyaink példájára. Beval­lom, jobban izgat a máso­dik út. Básti Lajos, Sárkány Béla alakítója sötétszürke ruhát visel a darab elején, aztán egyre világosabb lesz az öltözete, végül „fehér szörnyeteg” válik belőle. Törőcsik Mari jelmezeiben pedig azt szeretném kife­jezni, hogy ő is „intellek­tuális vadállat­”. Most vi­tatkozunk a harmadik fel­vonás jelmezén. Mari csip­kés hálóköntöst szeretne, én selyempizsamát. De abban egyetértünk, hogy öltözékeit kultúrált, izzó színvilág jel­lemzi majd. Czillei és a Hunyadiak Schaffer Judittal a Heve­si Sándor téri új Nemzeti Színházban beszélhettünk. Milyen legyen Gara Mária ruháinak színe? Ezen tana­kodtak Tordai Terivel. — Marton Endre, a Czillei és a Hunyadiak rendezője azt tanácsolta — mondja a jelmeztervező —, olvassam el a történelem könyvet és nézzek kódexeket. Egyet tu­dok: erőszakosan magyaros­­kodó jelmezeket nem sze­retnék tervezni. A színvi­lágot a kora­ reneszánsz képeken keresem, s való­színű, hogy a színeket drá­mai kontrasztként haszná­lom majd fel. A vöröses­­barna élvetegebb színek jel­lemzik a királyhű udvari emberek öltözékét, józan kék és fekete színű lesz a Hunyadiak jelmeze. Talán páncélinget tervezek a Hu­nyadiakra. Mindenesetre azzal az igénnyel dolgozunk, hogy a „Czillei és a Hunya­diak” állandó nemzeti drá­máink sorába lépjen. Nagy Judit Köpeczi Bócz Isván első díszletterve a »Rosmersholm«-ról, és íme így alakult át a terv a Pártos Gézával történt meg­beszélés után Schaffer Judit és a Gara Mária szerepére készülő Tordai Teri beszélgetése az új Nemzeti Színház előcsarnokában Vágó Nelly Törőcsik Mari ruháit tervezi Németh László drámájához. (Féner Tamás és Laczkovich László felv.)

Next