Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
_NAPLÓ írásban és képben a hét eseményeiről Brecht és Bartók — bábszínpadon Klasszikusok bábokkal? — Néhány esztendeje még hitetlenkedve fogadtuk az Állami Bábszínház kísérleti felnőttelőadásait, s a „Szentivánéji álom” nagyszerű bábelőadását sokan egyszeri meglepő stúdiumként méltatták. Azóta Sztravinszkij, Beckett, Dürrenmatt, Mrozsek, Svarc és Bartók műveinek bábelőadásai, a rendkívüli művészi élményként fogadott külföldi vendégszereplések igazolták, hogy már nem csupán kísérletről van szó, hanem a modern színházi törekvések egyik izgalmas sajátos műfajának megteremtéséről, gazdagításáról. A „fantázia mestereinek,” „virtuózoknak” nevezték legutóbbi berlini vendégszereplésük során a budapesti Bábszínház művészeit az elragadtatott német kritikák. Hírnevük, sikereik gyakorta a hazainál nagyobb teret, jelentősebb tálalást kap a külföldi sajtóban. Felnőttprodukcióik közül a „Fából faragott királyfi”-t a kölni, Beckett egyik bábszínpadra átdolgozott játékát pedig a mainzi televízió vette filmre és sugározta. Itthon még nem kopogtatott náluk a televízió, hogy műsorára tűzze, sőt filmre vegye valamelyik, a képernyőre szinte felkínálkozó bábműsorokat. A most bemutatott új műsor (méltatására legközelebb visszatérünk) Brecht pantomim játéka (A kispolgár hét főbűne) és Bartók „Csodálatos mandarin”-ja újabb figyelemreméltó művészi élmény. P. J. A képen: Jelenet Brecht—Kurt Weill „A kispolgár hét főbűne" című pantomimjátékából 33 névtelen levél Kellemes, mulatságos vígjátékot mutatott be az Egri Gárdonyi Géza Színház: Méhes György, a nálunk is jól ismert romániai magyar író 33 névtelen levél című darabját. Iskolában játszódik, s a protekcionizmust leplezi le vidám helyzetekben, szelíd fölénnyel, finom humorral, Jurka László jó rendezésében. Nevettető karikatúrát rajzol Koós Olga és Egervári Klára, remek jellemzés Niáthé Éva tanárnője, tündérien kedves Péva Ibolya diáklánya, szép, komoly alakítás Kopetty Lia pedagógusa, Markaly Gábor, Sallós Gábor, Csapó János, Csiszár András, Csiszár Nándor és Kiss Jenő egy-egy hiteles portrét rajzol. Méhes György a Szegeden bemutatott Barbár komédia után, Egerben is sikert aratott. (A kép előterében: Máthé Iiva, Péva Ibolya, Kopetty Lia) Dante: Nagy Attila Dante Isteni Színjáték című művében, melyet a Körszínház után, a Thália Színház is műsorára tűzött, január 25-én este Nagy Attila mutatkozott be Dante szerepében, s ezentúl Básti Lajossal fölváltva játssza a főszerepet. Nagy Attila szerepformálásánál elsősorban a reneszánsz ember hallatlan vitalitását hangsúlyozta, aki a pokoljárás minden keserűségét vállalja a remény és később a boldogság érdekében.