Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-01 / 5. szám

_NAPLÓ írásban és képben a hét eseményeiről Brecht és Bartók — bábszínpadon Klasszikusok bábokkal? — Né­hány esztendeje még hitetlen­­kedve fogadtuk az Állami Báb­színház kísérleti felnőttelőadá­­sait, s a „Szentivánéji álom” nagy­szerű bábelőadását sokan egyszeri meglepő stúdiumként méltatták. Azóta Sztravinszkij, Beckett, Dürrenmatt, Mrozsek, Svarc és Bartók műveinek bábelőadásai, a rendkívüli művészi élményként fogadott külföldi vendégszereplé­sek igazolták, hogy már nem csupán kísérletről van szó, hanem a modern színházi törekvések egyik izgalmas sajátos műfajának megteremtéséről, gazdagításáról. A „fantázia mestereinek,” „vir­tuózoknak” nevezték legutóbbi berlini vendégszereplésük során a budapesti Bábszínház művészeit az elragadtatott német kritikák. Hírnevük, sikereik gyakorta a hazainál nagyobb teret, jelentő­sebb tálalást kap a külföldi sajtó­ban. Felnőttprodukcióik közül a „Fából faragott királyfi”-t a kölni, Beckett egyik bábszínpadra átdol­gozott játékát pedig a mainzi televízió vette filmre és sugá­rozta. Itthon még nem kopogtatott náluk a televízió, hogy műso­rára tűzze, sőt filmre vegye vala­melyik, a képernyőre szinte fel­kínálkozó bábműsorokat. A most bemutatott új műsor (méltatására legközelebb visszatérünk) Brecht pantomim játéka (A kispolgár hét főbűne) és Bartók „Csodálatos mandarin”-ja újabb figyelemre­méltó művészi élmény. P. J. A képen: Jelenet Brecht—Kurt Weill „A kispolgár hét főbűne" című pantomimjátékából 33 névtelen levél Kellemes, mulatságos vígjátékot mu­tatott be az Egri Gárdonyi Géza Szín­ház: Méhes György, a nálunk is jól ismert romániai magyar író 33 névtelen levél című darabját. Iskolában játszó­dik, s a protekcionizmust leplezi le vidám helyzetekben, szelíd fölénnyel, finom humorral, Jurka László jó rende­zésében. Nevettető karikatúrát rajzol Koós Olga és Egervári Klára, remek jel­lemzés Niáthé Éva tanárnője, tündérien kedves Péva Ibolya diáklánya, szép, komoly alakítás Kopetty Lia pedagó­gusa, Markaly Gábor, Sallós Gábor, Csapó János, Csiszár András, Csiszár Nándor és Kiss Jenő egy-egy hiteles portrét rajzol. Méhes György a Szege­den bemutatott Barbár komédia után, Egerben is sikert aratott. (A kép előteré­ben: Máthé Iiva, Péva Ibolya, Kopetty Lia) Dante: Nagy Attila Dante Isteni Színjáték című művé­ben, melyet a Körszínház után, a Thália Színház is műsorára tűzött, január 25-én este Nagy Attila mutat­kozott be Dante szerepében, s ezen­túl Básti Lajossal fölváltva játssza a főszerepet. Nagy Attila szerepformá­­lásánál elsősorban a reneszánsz em­ber hallatlan vitalitását hangsú­lyozta, aki a pokoljárás minden keserűségét vállalja a remény és később a boldogság érdekében.

Next