Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-21 / 25. szám

Idt­AMVUTWStG 12. EGY FILM AZ ARCHÍVUMBÓL Filmarchívumunk egy különös film kópiáját őrzi. Címe: „Tegnap”. A Tanács­­köztársaság ideje alatt ké­szült el, súlyos bírálatokat kapott, művészeti fiaskónak ítélték. Érdemes alaposab­ban foglalkozni vele. A film alkotóinak elkép­zeléseit a „Vörös Film” jú­nius 21-i száma körvonalaz­ta „A proletárakadémia programja” című írásá­ban. Ebben a kezdeménye­zők egyike, Orbán Dezső a következőket mondta: — A proletárakadémia ma egy filmüzem, amely minden eszközt maga állít elő... Elvünk az, hogy gyorsan, olcsón, és mégis jól, művésziesen dolgoz­zunk. Hogy a tervet nagy­vonalúan vázoljam, ennyit jelentek ki: művészi szem­pontból igyekszem eltávo­lodni a színpadtól, hogy közeledhessünk a piktúra felé, kiaknázva a természet nagy és fenséges díszlettá­rát. Eddig végigláttuk a je­leneteket, amelyek a szín­pad egyszerű kópiái vol­tak. Minden rendezői, szék­­szabály azonos volt a színpadéval, személyek, tömegek úgy mozogtak, mint a színpadon ... eddig tehát a film a színpad fo­tóriportja volt.. . Míg a mi törekvésünk az, hogy a film képkompozíciók hatá­sának eredménye legyen... Szóval a színpadszerű kö­ életéből tettség megolvad, lágyabb, elevenebb formákat kap, ami a legtisztább művészeti és ragyogó festészeti hatá­sokkal ékes... itt a játék közvetlenebbül, emberib­ben, melegebben hat.” Lázár Lajos dr., a film rendezője ehhez a követke­zőket tette hozzá: „... Kísérletezünk a Szim­bolikus megoldásokkal... úgy gondoljuk, hogy a je­leneteket nem játsszuk ki teljesen a színpadi játék ér­telmében, inkább beállítá­sokkal érzékeltetjük az ese­ményeket a játék lehető leredukálásával. Így film­szerűbb és igazabb a film és megtaláljuk benne az élet igazi hangulatát... Filmünk ... témájánál fog­va különösen alkalmas ar­ra, hogy a jövő filmdrámá­jának előfutára legyen ...” Nos, a film melodramati­­kus hangvétele, hamisan csengő szociális mondandó­ja nem éppen e nyilatkoza­tok igazolását szolgálta. Igaz, sok ilyen készült ab­ban a korban , s talán nem is váltott volna ki ak­kora felháborodást a félszá­zaddal ezelőtti premier az Urániában, ha nincsenek a fentebb idézett alkotói nyi­latkozatok. A sokkal többet ígérő, magabiztos program ismeretében azonban felbő­ Három jelenet a Tegnap című filmből: A sztrájktanyán - A Bródy a jobb . . . - A Molnár a jobb . . . - A Bródy . . . Haláli stílusa van . . . Sokkal jobb . . . - Mint a Molnár?... Ne nevettess ki . . . Molnár állati klassz ... A leg­jobb fej a fejek közt . . . - Kivéve Bródyt . . . Bródynak a kö­zelébe sem jön . . . Bródyval csak a nagy angolok összehasonlíthatók ... És talán Verga . . . Azért, mert itthon nem becsülik a srácok . . . Jutna ki csak kül­földre. .. Hallgatom, amint teenager lányom barátnőjével vitatkozik és apai szívem büszkeséggel telik meg. Hiszen, ha e hamvas kor sajátos stílusának jellegze­tes, s talán a témához nem egészen il­lő hímpora (elnézést a leánybeszéd hímporának képzavaráért) érződik is stílusuk közvetlenségén, mégiscsak ko­moly témáról vitatkoznak. Mi ebben a korban nem ismertük ennyire a század első évtizedeinek irodalmát. Már éppen közbe akarok szólni, hogy talán nem a legszerencsésebb dolog összevetni őket, hiszen, ha vannak is közös műfajaik, másban nagy Bródy Sándor és másban Molnár Ferenc és talán túlzás Vergát említeni, amikor a telefon csöngése ki­ GYERTYÁN ERVIN: Nemzedékek

Next