Film Színház Muzsika, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-06 / 36. szám

Ez történt még a héten (g. p.) Ezen a héten néhány aktuális esemény mellett, a hét néhány színházi vonatkozású hírén kívül válaszolunk a hozzánk érkezett kérdésekre, tájékoztatjuk olvasóinkat egy fényképek­kel illusztrált riportkötetről és egy most megjelent érdekes tanulmányról. „Hogyan kereshetnék va­lamilyen helyet, ahol el­kezdhetném megismerni a színjátszást? Évek óta szeretném, csak még mindig nem tudtam rászánni ma­gam, hogy valahová beállít­sak és könyörögjek..így ír egy hosszabb levélben Ráskai Géza olvasónk a VIII. kerületből. Kívánsá­gával, szándékával nem áll egyedül. Országszerte egyre nép­szerűbbek lesznek az iro­dalmi színpadok, s egyre több fiatalt tömörítenek nemcsak nézőik, hanem in­­terpretálóik táborába is. Most a „Symposion 67” nevet viselő irodalmi szín­pad hirdet tagfelvételt a verset, irodalmat, színját­szást kedvelő fiatalok szá­mára. Jelentkezni lehet a Dési Huber Művelődési Ott­honban személyesen vagy telefonon IX., Toronyház u. 17. Telefon: 471-732, napon­ta 14—20 óráig. Néhány nap választ el már csak a szezonnyitástól. Megélénkülnek a színházak társalgói, elkezdődnek a próbák. Nemeseik a „fel­nőtt színházak” hanem a Bartók Gyermekszínpad is készül az új évadra. A tár­sulat tagjai ezen a héten kezdték meg a Hamupipőke című mesejáték próbáit. A Grimm testvérek bűbájos történetét Romhányi József dolgozta át a színpad szá­mára, a zeneszámokat pedig Fényes Szabolcs kompo­nálta. A gonosz mostoha alak­ját — a mesejátékban a Hétszázné nevet kapta — Tábori Nóra formálja meg. XIII. avagy Kétségbeesett Boldizsár király Káló Fló­rián lesz. Hamupipőkét Detre Annamária, a két go­nosz testvért Csűrös Karola és Várhegyi Teréz játssza. A királyfi, aki eljön Hamu­pipőkéért , Balázsovits La­jos, Harkányi Endre hol szakács, hol takács, időn­ként meg „mesterzenész­ként” jelenik meg a színpa­don. A Pitvarmester meg­személyesítője: Benedek Miklós. A Hamupipőke pre­mierjét szeptember 21-én tartják. A rendező: Marton László. A mozilátogatók hetente találkozhatnak a híradó­sok munkájának eredmé­nyével: a Filmhíradó rend­szeresen bemutatja a vi­lág minden táján készült riportjaikat, felvételeiket, de azt, hogy mennyi iz­galom, mennyi bonyoda­lom előzi meg ezeknek a riportoknak a megszületé­sét, a néző nem is sejtheti. Bokor László és F­ehéri Tamás éppen azért most a Magvető kiadásában meg­jelent könyvükben, amely­nek címe Kamerával a világ körül, erről számolnak be olva­sóiknak. Minden moziláto­gató érdeklődéssel forgat­hatja a fényképekkel gaz­dagon illusztrált kötetet, sok, emlékezetes filmriport, útibeszámoló kulisszatitkai­ról tudhat meg egyet s mást. A kötet stílusa friss és szellemes, bár néhol a szerzők egy-egy helyszín avagy helyzet kapcsán túl sok mindent akarnak el­mondani, történelmi esemé­nyekről, közismert tények­ről és ez a tudálékosság imitt-amott megbontja az olvasmányos, érdekes kötet egyensúlyát. Az idei olaszországi Nemzetközi Hangjáték Fesztiválra a Magyar Rádió két hang­játékot nevezett be. Csurka István „Egy fogfájós tele­fonjai” és Szakonyi Károly „Albérlet és Filodendron” című hangjátéka versenyez a „Prix Italia 1969” díjért. A két hangjáték 1968-ban már elnyerte a Magyar Rá­dió és Televízió Nívó-díját. Az olaszországi fesztiválon a két művet eredeti hang­szalagról játsszák le, a zsűri tagjai pedig francia és angol fordításban kapják kézhez a szöveget. A fordításokat igen ízléses és reprezenta­tív kivitelben ezen a héten küldte el a Magyar Rádió a zsűritagoknak. Egy érdekes kiadvány megjelenéséről is beszámo­lunk: a héten jelent meg Magyar Bálintnak, a hézag­pótló, s a magyar némafilm történetét tudományos igénnyel feldolgozó két­kötetes mű szerzőjének, új munkája. A svéd film lelke című tanulmánykötet széles alap­vetésű társadalmi, tör­téneti-művészettörténeti és lélektani háttérbe helyezve tárgyalja témáját: a svéd filmművészetet. Az európai filmművészet nagy folya­matának markáns össze­tevője a svéd film­ világ­hírű alkotóiról: Ingmar Bergman, Stilles, Mattson, Sjob­erg s a többiek művé­szetének gyökereiről, közös vonásairól elgondolkoztató képet kapunk... A film forgatásának szín­helyén, a Diósgyőri Vas­gyárban tartották meg György István író-rendező és Neményi Ferenc operatőr új kisfilmjének, az „így látom én ”­ nek ősbemutatóját. A film címe nem valamiféle exhi­bicionista törekvések kife­jezője, hanem alkalom arra, hogy bemutasson egynéhá­nyat az üzem fizikai dolgo­zói közül, akik elmondják véleményüket azokról a je­lenségekről, amelyek zavar­ják az üzem demokratizmu­sának kiteljesedését, a kü­lönböző szinten dolgozó em­berek közötti kapcsolatok megfelelő kialakulását. A film, amely egy készülő sorozat első része, s mely­nek célja a munkásosztály helyzetének, közérzetének vizsgálata, több hónapos előkészítő munka, szocioló­giai felmérés után készült el. A szociológiai felmérést dr. Gyenes Antal vezette. A filmben elhangzó véle­mények lényegében több száz dolgozó hasonló meg­nyilatkozásának kifejezői. Végül még csak egyetlen újdonságról, távirati stílus­ban: Kállai István Titkárnők lázadása címmel írt bohózatot a Kis Színpad számára. A héten megkezdődnek a próbák, a darab női főszerepében Fa­ragó Verát látjuk ... A Diósgyőri Vasgyár dolgozói György István kisfilmjében Faragó Vera a Kállai István új bohózatának főszereplője

Next