Film Színház Muzsika, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-06 / 36. szám
Ez történt még a héten (g. p.) Ezen a héten néhány aktuális esemény mellett, a hét néhány színházi vonatkozású hírén kívül válaszolunk a hozzánk érkezett kérdésekre, tájékoztatjuk olvasóinkat egy fényképekkel illusztrált riportkötetről és egy most megjelent érdekes tanulmányról. „Hogyan kereshetnék valamilyen helyet, ahol elkezdhetném megismerni a színjátszást? Évek óta szeretném, csak még mindig nem tudtam rászánni magam, hogy valahová beállítsak és könyörögjek..így ír egy hosszabb levélben Ráskai Géza olvasónk a VIII. kerületből. Kívánságával, szándékával nem áll egyedül. Országszerte egyre népszerűbbek lesznek az irodalmi színpadok, s egyre több fiatalt tömörítenek nemcsak nézőik, hanem interpretálóik táborába is. Most a „Symposion 67” nevet viselő irodalmi színpad hirdet tagfelvételt a verset, irodalmat, színjátszást kedvelő fiatalok számára. Jelentkezni lehet a Dési Huber Művelődési Otthonban személyesen vagy telefonon IX., Toronyház u. 17. Telefon: 471-732, naponta 14—20 óráig. Néhány nap választ el már csak a szezonnyitástól. Megélénkülnek a színházak társalgói, elkezdődnek a próbák. Nemeseik a „felnőtt színházak” hanem a Bartók Gyermekszínpad is készül az új évadra. A társulat tagjai ezen a héten kezdték meg a Hamupipőke című mesejáték próbáit. A Grimm testvérek bűbájos történetét Romhányi József dolgozta át a színpad számára, a zeneszámokat pedig Fényes Szabolcs komponálta. A gonosz mostoha alakját — a mesejátékban a Hétszázné nevet kapta — Tábori Nóra formálja meg. XIII. avagy Kétségbeesett Boldizsár király Káló Flórián lesz. Hamupipőkét Detre Annamária, a két gonosz testvért Csűrös Karola és Várhegyi Teréz játssza. A királyfi, aki eljön Hamupipőkéért , Balázsovits Lajos, Harkányi Endre hol szakács, hol takács, időnként meg „mesterzenészként” jelenik meg a színpadon. A Pitvarmester megszemélyesítője: Benedek Miklós. A Hamupipőke premierjét szeptember 21-én tartják. A rendező: Marton László. A mozilátogatók hetente találkozhatnak a híradósok munkájának eredményével: a Filmhíradó rendszeresen bemutatja a világ minden táján készült riportjaikat, felvételeiket, de azt, hogy mennyi izgalom, mennyi bonyodalom előzi meg ezeknek a riportoknak a megszületését, a néző nem is sejtheti. Bokor László és Fehéri Tamás éppen azért most a Magvető kiadásában megjelent könyvükben, amelynek címe Kamerával a világ körül, erről számolnak be olvasóiknak. Minden mozilátogató érdeklődéssel forgathatja a fényképekkel gazdagon illusztrált kötetet, sok, emlékezetes filmriport, útibeszámoló kulisszatitkairól tudhat meg egyet s mást. A kötet stílusa friss és szellemes, bár néhol a szerzők egy-egy helyszín avagy helyzet kapcsán túl sok mindent akarnak elmondani, történelmi eseményekről, közismert tényekről és ez a tudálékosság imitt-amott megbontja az olvasmányos, érdekes kötet egyensúlyát. Az idei olaszországi Nemzetközi Hangjáték Fesztiválra a Magyar Rádió két hangjátékot nevezett be. Csurka István „Egy fogfájós telefonjai” és Szakonyi Károly „Albérlet és Filodendron” című hangjátéka versenyez a „Prix Italia 1969” díjért. A két hangjáték 1968-ban már elnyerte a Magyar Rádió és Televízió Nívó-díját. Az olaszországi fesztiválon a két művet eredeti hangszalagról játsszák le, a zsűri tagjai pedig francia és angol fordításban kapják kézhez a szöveget. A fordításokat igen ízléses és reprezentatív kivitelben ezen a héten küldte el a Magyar Rádió a zsűritagoknak. Egy érdekes kiadvány megjelenéséről is beszámolunk: a héten jelent meg Magyar Bálintnak, a hézagpótló, s a magyar némafilm történetét tudományos igénnyel feldolgozó kétkötetes mű szerzőjének, új munkája. A svéd film lelke című tanulmánykötet széles alapvetésű társadalmi, történeti-művészettörténeti és lélektani háttérbe helyezve tárgyalja témáját: a svéd filmművészetet. Az európai filmművészet nagy folyamatának markáns összetevője a svéd film világhírű alkotóiról: Ingmar Bergman, Stilles, Mattson, Sjoberg s a többiek művészetének gyökereiről, közös vonásairól elgondolkoztató képet kapunk... A film forgatásának színhelyén, a Diósgyőri Vasgyárban tartották meg György István író-rendező és Neményi Ferenc operatőr új kisfilmjének, az „így látom én ” nek ősbemutatóját. A film címe nem valamiféle exhibicionista törekvések kifejezője, hanem alkalom arra, hogy bemutasson egynéhányat az üzem fizikai dolgozói közül, akik elmondják véleményüket azokról a jelenségekről, amelyek zavarják az üzem demokratizmusának kiteljesedését, a különböző szinten dolgozó emberek közötti kapcsolatok megfelelő kialakulását. A film, amely egy készülő sorozat első része, s melynek célja a munkásosztály helyzetének, közérzetének vizsgálata, több hónapos előkészítő munka, szociológiai felmérés után készült el. A szociológiai felmérést dr. Gyenes Antal vezette. A filmben elhangzó vélemények lényegében több száz dolgozó hasonló megnyilatkozásának kifejezői. Végül még csak egyetlen újdonságról, távirati stílusban: Kállai István Titkárnők lázadása címmel írt bohózatot a Kis Színpad számára. A héten megkezdődnek a próbák, a darab női főszerepében Faragó Verát látjuk ... A Diósgyőri Vasgyár dolgozói György István kisfilmjében Faragó Vera a Kállai István új bohózatának főszereplője