Film Színház Muzsika, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-08 / 45. szám

MEDDIG LEHET ANGYAL VALAKI? Szegedi Erika, a híres festő, Borbiró, fiatal feleségét, Noémit kelti életre Thurzó Gábor színjátékában. Borbiró abban a hitben él, hogy házassága fel­hőtlen. Egy napon azonban rá kell döb­bennie, hogy elképzelései, enyhén szól­va, tévesek voltak ... (A darab kritiká­ját következő számunkban közöljük) 4 Vígszínház: Déry Tibor: Tükör Déry Tibor színműve — amely 1939- ben játszódik — tulajdonképpen fel­újítás. A premier 1947 tavaszán volt a Nemzeti Színházban. Károly törvény­­széki bíró szerepét, melyet most To­­manek Nándor játszik, annak idején Major Tamás keltette életre, Helént, Károly feleségét Ladomerszky Margit játszotta, most Bánki Zsuzsa, aki akkor a Nemzeti Színházban Majkát szemé­lyesítette meg. Ezt a szerepet a Vígszín­házban Venczel Vera alakítja. Viktor, Károly fia Ungvári László volt, most: Tahi Tóth László. Karolin szakácsnőt az ősbemutatón Gobbi Hilda formálta meg, ezúttal Sulyok Máriára vár ez a feladat. Persze nemcsak a szereposztásban történt változás, hanem, mint azt Ka­pás Dezső rendező elmondta, az elő­adás koncepciójában is. Déry műve két közegben játszódik. Egy rádiót hallgató család otthonában és abban a lakásban, ahonnan a Magyar Rádió három napon keresztül közvetítést ad anélkül, hogy erről ez a család tudna. Az 1947-es nemzeti színházbeli elő­adásokon a két család szereplői más­más színészek voltak, most pedig azo­nosak. Ehhez természetesen szükség volt bizonyos változtatásokra, melyek­nek az író — a rendező kérésére — eleget is tett. Noha a változtatások a darab lényegét nem érintik, ez a mos­tani rádióhallgató család nem annyira reális, mint a régi. A rádióban elhang­zó dráma lényeges kérdéseit tulajdon­képpen soha nem veszik észre, csupán egy dologra figyelnek fel, hogy a há­ború veszélye fenyeget. A darab főhőse, Károly, törvényszé­ki bíró, így vall róla a próba szüneté­ben megformálója, Tomanek Nándor: — Károly lelkiismeretével, ember­ségével egyre kevésbé fér össze, amit a bíróságon tapasztal. Nem tud és nem is akar részt venni abban a véres tánc­ban, ami körülötte folyik. Egyre ke­vésbé tudja elrejteni megvetését az el­len a korrupt bírói testület ellen, amelynek ő is tagja. A bíró furcsa em­ber, de alapjában véve becsületes. S ez a tulajdonsága az, ami engem személy szerint is vonz, ami a szerephez köt. Madách Kamaraszínház : Fejes Endre: Vonó Ignác Meg-megújuló nevetés tölti be a Ma­dách Kamaraszínház próbatermét. És ez a nevetés, maga a próba. Kerényi Imre rendező olyan lendüle­tesen, annyi hévvel olvassa föl Fejes Endre „Vonó Ignác” című komédiáját, hogy a szereplők egymás vállára bo­rulva mulatnak a pompás párbeszéde­ken. A történet három időpontban játszó­dik: 1914-ben, 45-ben és 56-ban. Tra­gikomikus hőse, Vonó Ignác altiszt, aki a háború óta özvegy Mák Lajosné albérleti szobájában lakik (e szoba be­rendezése, vallja be az író, nem biztos, hogy elkelne a zsibvásáron). Átéli a világháborút, iratot hord, s egy taná­csosnál (Mensáros László) cipőtisztí­tást is vállal. Az halála előtt neki ajándékozza címeres cigarettatárcáját és óráját, így nyílik Vonó Ignácnak lehetősége arra, hogy 1500 holdas egy­kori földbirtokosnak mondhassa ma­gát. 1956-ban csaknem országos vezér lesz, de kisemberi rafinériájával kimá­szik a „bajból”. A komédia legfrappánsabb epizódjai Vonó (Garas Dezső) és Mák Lajosné (Kiss Manyi) veszekedés-sorozata. Az özvegy másra sem vár, csakhogy Vo­nóné lehessen. Ezért süti évtizedeken keresztül konok agglegény-albérlője számára a férjfogó palacsintát, s be­szélgetés közben egyre élesebb célzá­sokat tesz frigyük szükségéről. Míg Vonó dühbe nem jön. — Asszonyom — mondja — egysze­rű a kérdés, egyszerű a felelet, nem veszlek feleségül. — Szópazarlás, szófia beszéd — fe­leli a csípős nyelvű özvegy. — Meg­csináltatom a hajamat, lakkot teszek a körmömre, parányi rúzst a számra, te meg civilruhát húzol, vasalok neked fehér inget. Tíz perc alatt túl vagy a nehezén. Meglátod, sóhajtani is alig lesz időd. — Soha, soha — kiáltja rémülten Vonó —, inkább gyufát iszom. De mert nincs gyufa a közelben, hő­sünk kiöltözködik, s a címeres cigaret­tatárca­ adta biztonsággal a közeli presszóba siet. Itt már várja arája, Vi­rág Tekla (Vass Éva), aki húsz évig volt zárdaszűz Párizsban, ám a konya­kot — ha lehet — még jobban kedveli, mint Mákné. S aki húszéves apáca­rabság után végül is igent mond Vonó Ignácnak, a derék „lecsúszott földbir­tokosnak” ... Madách Színház: Illés Endre: Festett egek Illés Endre ott ül Lengyel György­séges, húszegynéhány éves férfi, ám rendező mellett a felolvasópróbán, s úgy érzi, nem tudja „kifutni” formáját figyeli a színészek — Demján Edit, Al­­a munkahelyén. Magánélete is elhi­­mási Éva, Horesnyi László, Némethy­zonytalanodik. Szerelmes egy asszony- Ferenc, s a főszereplő, Huszti Péter­­­ba, Júliába (Demján Edit), s fogalma reagálásait­ sincs arról, hogy közben felesége, Gabi A darab egy fiatal mérnök, Ádám (Almási Éva) éppen Júlia férjével sorsának állomásait követve vizsgálja csalja őt. E bizonytalan helyzet ellen a mai fiatalság kérdéseit. Ádám tehet- lázad fel — különös módon. Nem for-

Next