Film Színház Muzsika, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-14 / 7. szám

A „Szerelmesfilm” műhelyében Mondatokká formálódnak a szavak A magyar líra tele van gyönyörű szerelemmel. Pe­tőfi lángolása („... Szere­tem erényid / Tiszta sugár­zását, Szeretem hibáid / Napfogyatkozását, / Sze­retlek kedvesem, / Szeret­lek tégedet, / Amint em­bernek csak / Szeretnie le­het.”), József Attila min­dent magába ölelése („Sze­retlek, mint anyját a gyer­mek, / mint mélyüket a hallgatag vermek ...”), Ju­hász Gyula halk imádsága („... Mert benne élsz te minden félrecsúszott / Nyakkendőmben és elvétett szavamban ...”), Radnóti átforrósodó hasonlat-ízlelge­tése („Olyan vagy mint egy suttogó faág, / ha rám ha­jolsz, / s rejtelmes ízű vagy, / olyan vagy, mint a mák ...”) elkísér életünkön át. S ilyen rajongó, vallo­­másos, tiszta érzelemtől megszentelt sorok csendül­nek meg bennem, amikor Szabó István még készülő „Szerelmesfilm”-jével is­merkedem. Meglehet, hogy a filmek nagy többsége szerelmes film, de ez a film másmi­lyen. Inkább szerelmes vershez hasonlatos. Szerel­mesfilm. Így egybeírva, még ha az Akadémia talán nem is veszi jó néven tőle. Szorosan egybeírva. A film műhelye most már a vágószoba, mert a forgatás véget ért. A ren­dező és Sivó György vágó sok ezer méter film fölé hajol. Szabatos kérdés-fe­lelet játszásra nincs mód, nincs idő, de az egymással váltott rendszertelen sza­vak néhány mozaikját fel­kapom. Azt szeretném ki­tapintani — meglehet, ta­pintatlanul —, milyennek látja Szabó István az im­már „kézbenfogható” saját munkáját. — Olyan ez, mintha ír­tál volna egy regényt és még nem olvastad el. A Kata, Jancsi szerelmesek — ez a kapcsolat átvezet a gyer­mekkorból a felcseperedésen át a nyugtalan ifjúságba. Kata és Jancsi alakítója a gyermek Kelemen Edit és Sza­­mosfalvi András, valamint Halász Judit és Bálint András Markovics Ferenc felvételei A fürdőkádban úszkáló hal­­ vissza-visszatérő tanúja és jelképe Kata és Jancsi terveztetéseinek, álmodozásainak

Next