Film Színház Muzsika, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-14 / 7. szám

A Mézga-család mindent kibír S­zülettem 1969. január havában körülbelül negyvenöt éves koromban a budapesti Pannónia Rajz­filmstúdió műtermeiben, viszonylag ismerős szülők gyermekeként. Apám Nepp József, akinek Gusztáv ne­vű gyermeke meglehetősen nagy karriert futott be. Az embernek az apján kí­vül a másik szülője rend­szerint az anyja. Kínos és kellemetlen visszautasítás­ban volna azonban részem, ha másik szülőmet, Romhá­­nyi Józsefet anyámnak me­részelném nevezni. Születésem után néhány rajzlapon azonnal élni kezdtem az átlag-kispolgár szokványos életét. Igye­keztem ennek megfelelően kellő ügyefogyott magatar­tást tanúsítani. Tudtam ugyanis, hogy ezzel eset­leg sikereket érhetek el. Nagyemlékű kitűnő isme­rősöm, Kabos Gyula, akit mintaképemnek tartok, sokszorosan bebizonyította ezt. Születésem után körül­belül egy félórára meg­született első, fiatalabb gyermekem, Aladár. Egy­általán nem áhítozott test­vérke után, ezért világra jött második, az elsőnél öt évvel idősebb leánygyer­mekem, Kriszta. Engedve a közerkölcs előítéleteinek, két gyerme­kem megszületése után nemsokára a nősülésre gondoltam. Olyan felesé­get kerestem magamnak, aki egy tizenhárom folyta­tásos életben mindent el­követ majd, hogy engem minél nevetségesebbé te­gyen. Gömbölyded, poca­kos alkatom ellensúlya­ként először egy Helén nevű, lúdnyakú szikár asszonyt tettem volna gyermekeim anyjává, de végülis ehhez nem kaptam meg szüleim hozzájárulá­sát. Úgy találták, hogy elég az én bajom egy ilyen ti­lalomra-forma asszony nél­kül is. Ezért aztán hozzám­adták Paulát, az én töltött galambomat. (Nem biztos, hogy így jártam job­ban ...) Házasságunk első film­jében meglehetősen tisztá­zatlan körülmények között éltünk. Még arról sem volt fogalmunk, mennyibe ke­rülünk majd magunknak, és ellátóinknak percenként. Mi vagyunk ugyanis az első hangosan beszélő szí­­nes magyar rajzfilmcsa­lád. Ellátásunkról a Magyar Televízió gondoskodott. Igyekeztünk tehát igen takarékosan élni. Sokat be­szélgettünk, fecserésztünk egymással, mert ez a leg­olcsóbb. (Minden család bi­zonyíthatja !) Amint moz­galmasabb események sod­rába kerültünk, tömegje­lenetekbe keveredtünk, filmkockánkénti ellátási költségünk ijesztően emel­kedni kezdett. Gondos, be­osztó polgárok lévén, az első időkben talán túlsá­gosan is óvatosak vol­tunk. Csacsogásainkat túl hosszúra méreteztük, per­cekig ki sem mertünk moz­dulni a házból, nehogy mozgásrajzolóink többlet­­munkája felborítsa költ­ségvetésünket. Életünk ötö­dik-hatodik epizódjánál az­tán kiderült, hogy vala­mivel költekezőbb életmó­dot engedhetünk meg ma­gunknak a továbbiakban. Filméletünk utolsó hét fe­jezetében ennek előnyeit nézőink is élvezhetik. Gyermekeink neveletlen­ségét mindig gondosan szívünkön viseltük. Ebben minket elsősorban a mély emberszeretet vezérelt. Nem akartunk ugyanis ke­serűséget okozni nézőink­nek azzal, hogy irigylésre­­méltó gyermekeket állí­tunk eléjük. Sőt! A kár­öröm közismert jóérzését szerettük volna táplálni szívükben. Mindazonáltal le szeret­nénk szögezni, hogy mind elsőszülöttünk, Aladár, mind pedig nénje Kriszta, voltaképpen használható gyerekek. Mély meggyőző­désem, hogy mindkettő­jükből használhatóbb em­ber lesz, ha megnő, mint amilyennek én Máris szom­szédot tartom. Máris szom­széd ugyanis nagyon a bö­­gyömben van. Nevetséges, hogy valakinek ennyire ne legyen humora. Az ilyen önéletrajzban illik megemlíteni távolban élő hozzátartozóimat is. Különösen fontos ez ak­kor, ha az ember kintről állandóan értékes csoma­gokat kap ... Meg kell em­lítenem azt a furcsa körül­ményt is, hogy köbükuno­kám, Emzéperix voltakép­pen előbb született nálam. Ő adta egész családom alapötletét. Külsőre idő­sebbnek is tűnik nálam, noha a köztünk lévő ezer év korkülönbség alapján nekem kellene többtucat önéletrajz mellékelve Mézga Géza becses családjával, párizsi meghívásra, nemsokára mozgékony film­­szalagokon Franciaországba utazik, hogy az ottani tévében is fellépjen. Útlevélkérel­­méhez az alábbi önéletrajzot mellékelte: MŰSOR 1970. FEBRUAR 17-TÖL FEBRUAR 22-IG FEBRAR 17, KEDD: 17.58: Hírek 18.05: Tízen Túliak Társasága 18.55: Esti mese 19.05: Teleim­pex Külkereskedelmi és világgazdasági híradó 19.35: Szabadság! Tégy gazdaggá minket! A munkásmozgalom dalaiból 20.00: Tv-híradó 20.20: Komisznak lenni életveszélyes Tv-játék (14 éven felülieknek!) Előtte: Faragó Vilmos bevezetője 21.45: Integrál 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás 22.35: Sí-világbajnokság. Filmösszefoglaló FEBRUÁR 18. SZERDA: 9.00: Maigret felügyelő George Simenon bűnügyi regényének magyarul beszélő tévéfilm-változata. Gyilkosság a Montmartre-on (ism.) 9.55: Szicíliai képek. NSZK kisfilm (ism.) 10.25: Komisznak lenni életveszélyes. Tv­­játék (ism.) 17.55: Hírek 18.05: Zsigmond király szőnyegei. Lengyel képzőművészeti film 18.20: Kisfilm 18.40: Reklámműsor 18.45: Írók, könyvek, kritikusok. Néhány szó Kiss Benedekről 18.55: Esti mese 19.10: Divatbemutató. A. Raj­kin műsora 19.25: Reklámműsor 19.30: Két ülésszak között... A dunaújvá­rosi „szenátor” 20.00: Tv-híradó 20.20: Halló, fiúk! Halló, lányok! 21.20: Parabola 21.40: Jean Claude Pascal 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás 22.25: Sí-világbajnokság. Filmösszefoglaló FEBRUÁR 19. CSÜTÖRTÖK: 17.58: Hírek 18.05: Tudjuk-e könyv nélkül? Riportfilm 18.30: Esti mese 18.40: Tv-Mintabolt (A cipők vizsgálata) 19.30: Sugár Rezső zeneszerző. A „Felsza­badult melódiák” sorozat 6. adása 19.40: Család és társadalom. Asszonyok a gyárban 20.00: Tv-híradó 20.20: Elveszett illúziók. Magyarul beszélő francia tévéfilm-sorozat Balzac műve alapján. 3. rész 21.15: Vidám arcok és álarcok. Farsangi est az I. stúdióban 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás 22.35: Sí-világbajnokság. Filmösszefoglaló FEBRUÁR 20. PÉNTEK: 17.55: Hírek 18.05: Fabula. Irodalmi műsor — nagy gye­rekeknek 18.55: Esti mese 19.05: Gondolatok a szocialista demokráciá­ról. A Tv politikai tanfolyama 30 TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ televízió TELEVÍZIÓ

Next