Film Színház Muzsika, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-23 / 21. szám

Az Eötvös Klubban, az Eöt­­vös Loránd Tudomány­­egyetem francia színjátszó­körének image kísérleti színpada rendkívüli dologra vállalkozott. Rózsa T. Endre kitűnő fordításban és ren­dezésében Pablo Picasso színművét____________ adták elő. A nagy festő egy­­felvonásos színdarabjának már a címe is rendhagyó: A farkán csípett vágy. (A csoport tagjai tavaly Eugene Ionesco: A kopasz énekes­nő című abszurd szatíráját mutatták be — francia nyelven.) A világhírű festő 1941 ja­nuárjában írta e darabot, Troyes-ben, egy iskolásfü­zetbe. Könnyen különckö­désnek hat ez a színház törvényeit messze elkerülő, az író-festő saját maga ál­tal meghatározott szerkesz­tésű műve, ha nem festené át valóságos szorongás. A darab a háború elején ké­szült. Témája a magány, a szorongás, a félelem s a vá­gyak az élet egyszerű bol­dogságai után. „A halál az nem program” — mondja egy helyütt az egyik szerep­lő. Majd így kiált fel a má­sik: „Hajítsuk a galambok repüléseit a golyók ellen”. Hogyan küzd meg Pablo Picasso saját félelmével? Úgy, hogy játszik. Darab­jának ő a főszereplője, Nagy Lábnak hívják, s ezzel is bizonyítani szándékozik ön­maga kigúnyolását, hiszen nem Nagy Fejről vagy Nagy Észről ír. Az egyfelvonásost 1944- ben Picasso baráti körének művészei felolvasó színpad formájában előadták. Érde­mes megjegyezni, hogy Jean Paul Sartre, Simone de Beauvoir is részt vettek e különös előadáson, a ren­dező pedig Albert Camus volt. Az Eötvös Klub-beli, sok eredeti rendezői ötletet fel­villantó előadásban elsősor­ban a főszereplő Kazantár Emil játékát dicsérjük, va­lamint azt a rendezői tö­rekvést, hogy a néző a sza­vak különös képi asszociá­cióin keresztül újra ismer­kedhessen a világhírű fes­tővel is, hiszen színei-vona­­lai áttörnek a szó szövetén. A bevezető szövegből azt is megtudjuk, hogy ezt a sza­bálytalannál is szabálytala­nabb darabot mennyire megőrizte a festő élményvi­lága. Hiszen jóval később, Háború című freskójának sok megoldása azokból a mondatokból táplálkozott, amelyeket 1941-ben mint színdarabot egy kockás fü­zetben papírra vetett... Érdekes kiállítást rendez­tek az Állami Bábszínház művészei a Színházművé­szek Szövetségének segítsé­gével a színház előcsarno­kában. A helyiséget, amely­ben az együttes dolgozik, nyár közepén bontani kez­dik; az évtizedek óta itt dolgozó művészek a színház történetét állították össze a kiállítási tablókon. A magyar szín­háztörténet érdekes fejeze­te tárul fel a látogatók előtt: ebben az épületben működött hajdanán Nagy Endre kabaréja, később a Nemzeti Színház Kamara­­színháza, és még sok más együttes és társulat. Az el­múlt fél évszázad csaknem valamennyi jelentős szín­művésze megfordult ezek között a falak között. A ki­állítás előreláthatólag jú­lius 9-ig lesz nyitva; az utolsó estén a társulat tag­jai és mindazok a művé­szek, akik valaha ebben az épületben játszottak, búcsú­ban ketten búcsúznak a ré­gi épülettől. Kecskeméten a város ze­nekedvelő közönsége meleg ünneplésben részesítette Vásárhelyi Zoltánt_____ hetvenedik születésnapja alkalmából. A neves mű­vész a Katona József Tár­saság tiszteletbeli tagságát nyerte el, az erről szóló ok­levelet Kajári Gyula grafi­kusművész tervezte. A bensőséges hangulatú ün­nepség után Vásárhelyi Zol­tán elbeszélgetett régi ba­rátaival, a hajdani kórus tagjaival. Még egy érdekes hírt kaptunk Kecskemétről: itt nyílt meg az első vidéki pinceszínház az országban. A Zrínyi Ilo­na Általános Iskola alagso­rában kialakított színház százhúsz személy befogadá­sára alkalmas. Elsőnek Ka­tona József: Bánk bán cí­mű drámájából mutattak be részleteket: az előadásban Béres Ilona, Bessenyei Fe­renc, Bitskey Tibor és Nagy Attila működött közre. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a szolnoki Szigligeti Színház műsorára tűzte Rahmanov: Viharos alkonyat című drámáját. Az előadás főszerepét, Polezsajev pro­fesszor alakját Solti Berta­lan formálta meg. Jól sikerült ünnepség­­sorozat zajlott le a közel­múltban Nagykanizsán, május elején Hevesi Sándor születésének évfordulója alkalmából. Megkoszorúzták a város nagy szülöttének emléktáb­láját a szülőház falán; ez alkalomból ellátogattak a városba a Színházművésze­ti Szövetség, a Színházi In­tézet, a Nemzeti Színház, a Thália Színház és a Ma­gyar Állami Operaház kül­döttei is, hogy elhelyezzék a megemlékezés koszorúit. Érdekes kiállítást is ren­deztek : eredeti levelek, kéziratok, fényképek és plakátok adnak hű képet a nagy színházi rendező, igazgató, műfordító, esztéta - és művész-pedagógus mun­kásságáról. Különösen sok dokumentum idézi a Thália­­ Társaságnál, az Operaház­nál és a Nemzeti Színház­nál eltöltött éveket, és az Európa-hírű Shakespeare- Solti Bertalan Polezsajev professzor szerepében Jelenet az Image kísérleti színpad előadásából, Pablo Picasso: A farkán csípett vágy című művéből Az Állami Bábszínház művészei a jól sikerült kiállítás egyik tablója előtt

Next