Film Színház Muzsika, 1970. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-10 / 41. szám
Évadnyitás Miskolcon A tanítónő A Miskolci Nemzeti Színház Bródy Sándor művével nyitotta meg az új évadot: a huszadik század magyar drámairodalmának immár klasszikus darabját, A tanítónőt mutatták be. Az előadás rendezője, Jurka László arra törekedett, hogy mindazokat a túlzott érzelmi hatásokat, amelyek, mint afféle kényszerű kompromisszumok, a kor polgári színházát, polgári közönségét voltak hivatva kielégíteni, lefaragja a darabról; törekvését főként a harmadik felvonásban koronázta siker. Itt valóban kényszerű könnyzacskó-facsarás, melodramatikus felhangok nélkül bontakozik ki a dráma; az első és második felvonás néhány jelenetében azonban, az érzelmi hatásoktól való túlzott félelem következtében másfajta, a darabtól is idegen hatáselemek csúsznak a játékba, néhány figura jellemétől idegen, karikaturisztikus vonásokat kap. A címszerepet, Tóth Flóra alakját Balogh Zsuzsa keltette életre. Tudatos, kemény nőt állított színpadra: az ő tanítónőjét nem a tapasztalatlanság, fiatalság, hamvas ártatlanság vonzereje miatt dongják körül a férfiak. Tudatossága, az önnön méltóságára rádöbbenő, és saját magát a világhoz mérő emberi öntudata az, ami — fiatalság és szépség mellett — irritálja, felháborítja, és éppen ezért izgatja és vonzza a középkorban megrekedt falu férfiait, az engedelmes vagy kacéran kihívó nőstényekhez szokott hímeket. Alakítása, bár a figura jó egynéhány lírai vonásával adósunk maradt, kiérlelt, szép, emlékezetes teljesítmény. A Harkányi János megformálta ifj. Nagy alakja viszont az egész előadás legproblematikusabb pontja. Túlságosan lágy, túlságosan hajlítható figura. Nem az a férfi, akiben az író, korának férfiideálját rajzolva meg, összegezte mindazokat a hibákat és bűnöket, amelyek a dzsentrivilág szemében erénynek tűnhettek: afféle enervált, durcás, akaratos gyerek. A kemény és határozott tanítónőnek nem ellenfele: a dráma erejét lúgozza ki, Tóth Flóra döntésének súlyát csökkenti ez a szerepfelfogás, amely azonban nemcsak a színész , a rendező tévedése is. Jó alakítás Varga Gyuláé, a tanító, Somló Ferencé az öreg Nagy, és Hamvay Lucyé a Nagyasszony szerepében; meg kell még említenünk Farkas Endre, Csiszér András, Füzessy Ottó és Antal Anetta nevét. Vígjáték-fesztivál, ősbemutatók Az évad első bemutatója után a további tervekről, új elképzelésekről kérdeztük a Miskolci Nemzeti Színház vezetőit, Sallós Gábor igazgatót és Orosz György főrendezőt. — Műsortervünket többé-kevésbé meghatározta az a tény, hogy az évad végén, itt, Miskolcon szeretnénk megrendezni az új magyar vígjátékok fesztiválját — mondotta Sallós Gábor. — Közismert a közönség vígjátékéhsége, és sajnos, az is közismert tény, hogy színházaink igen ritkán tudják valóban igényes, jó vígjátékokkal csillapítani ezt az éhséget. Ebben egy kicsit a műfaj furcsa, felemás helyzete, lenézett volta is szerepet játszik. A fesztivál egyik célja éppen az, hogy visszaadja a vígjátéknak, mint műfajnak az őt megillető rangot, ezért a találkozót szeretnénk összekötni a mai magyar vígjátékok műfaji, előadási stb. problémáiról tartott vitával, konferenciával is. Felkérésünkre Darvas József, Gyárfás Miklós és Kállai István írt számunkra darabot. Ez a három mű képezi majd színházunk részéről a fesztiválműsor alapját. Gyárfás Miklós Dinasztia című vígjátéka már el is készült; egy munkásfamília jelentős pozícióba emelkedő fiáról, és az egész család helyett ambiciózus, fáradhatatlan, minden lehetséges cél elérésére sarkalló anyáról, a „szocialista dinasztia” mozgató motorjáról szól ez a szatirikus elemeket felvillantó, vidám történet. Darvas József készülő darabjának címe: A kegyelmes úr hozománya. A mai falu, és a hajdan külföldre távozott, majd hosszú évek múltán hazalátogató kegyelmes találkozásának humoros históriája. Kállai István Segítség, nyertünk! címmel ír számunkra vígjátékot. De vidám darabbal, Zorin: A nagy karrier című művével készülünk a szovjet kultúra hetére is ... — Milyen bemutatókra készül a Stúdió-színpad ? — Továbbra is műsoron tartjuk a nagy sikerű Riadót, és mellette valószínűleg még három bemutatóra is sor kerül. Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten című darabját Albee művével, a Mesék az állatkertbennel egy műsorban fogjuk bemutatni, és eljátsszuk Aldo Nicodemi három egyfelvonásosból álló trilógiáját. A harmadik bemutató egyelőre még bizonytalan, de szeretnénk egy új magyar művet színre hozni. Hogy sikerül-e, az már nemcsak rajtunk múlik ... — Visszatérve a tervezett vígjátékfesztiválra: szándékában áll a színháznak rendszeressé tenni ezt a találkozót? — Feltétlenül, ha nem is kifejezetten vígjátékfesztivál formájában — veszi át a szót Orosz György főrendezői műfajfesztiválokat szeretnénk rendezni, minden esetben meghatározott jelleggel és konkrét célokkal. Most a vígjáték műfaji találkozójára kerül sor, legközelebb esetleg a mai zenés játékok bemutatósorozatára, és a velük kapcsolatos problémák alapos, elemző megvitatására. Véleményem szerint a konkrét tartalom és cél nélküli színházi fesztiválok, azon túl, hogy megkönnyítik egymás munkájának megismerését, nem sok hasznot hajtanak színházművészetünk számára... A TANÍTÓNŐ (Balogh Zsuzsa) az iskolaszék beírái előtt