Film Színház Muzsika, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-06 / 6. szám
TELEVÍZIÓ _ __ ......... TELEVÍZIÓ ■ TELEVÍZIÓ _ TELEVÍZIÓ — A hét műsorából A rumra cserélt feleség Fiatal rendező, Szálkai Sándor viszi képernyőre Ronald Elwy Mitchell, a neves angol színpadi szerző Európa-szerte sikerrel játszott komédiáját. Welsh-komédia — így jelzi írója A rumra cserélt feleséget, melynek eredeti angol címe valahogy így fordítható: Egy férj reggelire. Vérbő vígjáték kerekedik a cserfes, nagyszájú, otthon a nadrágot viselő asszony, Aholibah (Máthé Erzsi), alamuszi férje (Avar István) és a fura pácba kerülő, zsugori agglegény (Körmendi János) történetéből. Az együgyűnek tartott férj ugyancsak kellemetlen meglepetést okoz asszonyának, hogy a kocsmában fizetni tudja a rum-cechet, eladja őt a környék egyetlen agglegényének. Méghozzá egy fél koronáért ad túl élete párján ... Másnap reggelő is az asszony új tulajdonosa a „portékáért”, kíséretében a kárörvendő kibicek hada. Igen ám, de az eladott Aholibah esze sokkal jobban forog, mint azt bárki is gondolná, egyik váratlan fordulat követi a másikat, és a kis házikóban egyhamar elszabadul a pokol a „barátnők” (Békés Itala és Bulla Elma), a kocsmáros (Alfonzé) és a postás (Rajz János) nagy mulatságára . .. A zsugori agglegény, a kocsmáros és Aholibah, a feleség: Körmendi János, Alfonzé, Máthé Erzsi Aholibah felelősségre vonja alamuszi férjét a történtekért, a két „barátnő” élénk érdeklődése mellett (Bulla Elma, Békés Itala, Máthé Erzsi, Avar István) (Tv-fotó: Varga Zoltán felv.) Mikszáth Kálmánról immár elmondható, hogy „háziszerző’’ a tévében; előző számunkban is egy televízióra feldolgozott Mikszáth-műről számoltunk be. Ez alkalommal pedig egy nagyszabású, hétszer egy órás vállalkozásról adunk hírt: tévéfilmsorozat készül Mikszáth: A fekete város című regényéből. Zsurzs Éva rendezőnek százhúsz regényalakot kell életre keltenie. Először rendez nagy sorozatot, s mindjárt egy filmen eddig fel nem dolgozott korszakot állít a nézők elé. A film színes változatban is készül, nem kevés művészi gondot okozva Czabarka Györgynek, az operatőrnek. A forgatókönyv Thurzó Gábor munkája. A történet a XVII—XVIII. századot idézi, a feltörő polgárság, s a hatalmát féltő birtokos nemesség élethalál küzdelmet. Az előbbit Lőcse város elöljárói, lakosai személyesítik meg, az utóbbit Görgey Pál képviseli, ő a történet főhőse, szélsőséges, rabiátus ember, bármely pillanatban kitörni kész, kiszámíthatatlan. A maga akaratán kívül alig ismer más törvényt. Mikszáth sokféle történettel ábrázolja jellemének rendkívüli vonásait. Egyszer például súlyos betegen feküdt, amikor észrevette, hogy ingéről hiányzik a gomb. Lóra pattant, hogy félnapi járóföldre hazavágtasson. S csak azért, hogy gazdasszonyát felelősségre vonja. Házanépének megparancsolta, hogy ha alszik, a legyek zümmögését is el kell hallgattatni. Nem tudta ezt a kertész unokája, s szieszta idején énekelni kezdett a nagyúr ablaka alatt. Aztán, amikor mindenki azt várta, hogy a tettest alaposan megbünteti, váratlanul bőkezűen megajándékozta, mert tetszett neki az ének. Kiszámíthatatlansága sodorja gyilkosságba is: Kramler Mihály, a lőcsei bíró lelövi Görgey kutyáját, mire ő „ebet ebért!” felkiáltással halálos lövéssel áll bosszút. S tulajdonképpen miatta lesz Lőcséből „fekete város”, mert a tanács elrendeli, hogy a bíró meggyászolására mindenki köteles fekete ruhát ölteni. Görgey Pál figuráját Bessenyei Ferenc formálja meg a filmben. — Rokonságot érzek ebben a szerepben — mondja — az általam megtestesített történelmi alakokkal. Szenvedélyes, indulatoktól, cselekvőerőtől duzzadó hős Görgey Pál. Úgy érzem, szerepemben megvalósul Mikszáth elképzelése. Ennél többet fél év múlva tudok mondani, hiszen egy hónapja dolgozunk, s hát még hátra van. Nem hiányzik majd a szerelem sem e filmből. Görgey rejtegetett leányát, Rozáliát (Venczel Vera), a halálos ítéletet kimondó fiatal bíró, Fabricius (Nagy Gábor fh.) szereti. A filmgyár műtermében felépült a Görgey-kúria három jellegzetes szobája, s mindegyikben olyan nagy a sürgésforgás, aminő a legnépesebb nemesi értekezlet idején sem volt Görgeynél. A stábot sok munka várja még, Lőcsére, s talán Segesvárra is el kell menniük, hogy híven hozhassák elénk a kort. Munkájukat mi is nyomon követjük. S. E.