Film Színház Muzsika, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-06 / 6. szám

TELEVÍZIÓ _ __ .....­.... TELEVÍZIÓ ■ TELEVÍZIÓ _ TELEVÍZIÓ — A hét műsorából A rumra cserélt feleség F­iatal rendező, Szálkai Sándor viszi képernyőre Ronald Elwy Mitchell, a neves angol színpadi szerző Európa-szerte sikerrel játszott komé­diáját. Welsh-komédia — így jelzi írója A rumra cserélt feleséget, mely­nek eredeti angol címe valahogy így fordítható: Egy férj reggelire. Vérbő vígjáték kerekedik a cserfes, nagyszájú, otthon a nadrágot viselő asszony, Aholibah (Máthé Erzsi), alamuszi férje (Avar István) és a fura pácba kerülő, zsugori agglegény (Körmendi János) történetéből. Az egy­­ügyűnek tartott férj ugyancsak kellemetlen meglepetést okoz asszonyá­nak, hogy a kocsmában fizetni tudja a rum-cechet, eladja őt a környék egyetlen agglegényének. Méghozzá egy fél koronáért ad túl élete pár­ján ... Másnap reggel­­ő is az asszony új tulajdonosa a „portékáért”, kí­séretében a kárörvendő kibicek hada. Igen ám, de az eladott Aholibah esze sokkal jobban forog, mint azt bárki is gondolná, egyik váratlan fordulat követi a másikat, és a kis házikóban egyhamar elszabadul a pokol a „ba­rátnők” (Békés Itala és Bulla Elma), a kocsmáros (Alfonzé) és a postás (Rajz János) nagy mulatságára . .. A zsugori agg­legény, a kocs­máros és Aho­libah, a fele­ség: Körmendi János, Alfonzé, Máthé Erzsi Aholibah fele­lősségre vonja alamuszi férjét a történtekért, a két „barát­nő” élénk ér­deklődése mel­lett (Bulla El­ma, Békés Ita­la, Máthé Er­zsi, Avar Ist­ván) (Tv-fotó: Var­ga Zoltán felv.) M­ikszáth Kálmánról immár elmond­ható, hogy „háziszerző’’ a tévében; előző számunkban is egy televízióra fel­dolgozott Mikszáth-műről számoltunk be. Ez alkalommal pedig egy nagysza­bású, hétszer egy órás vállalkozásról adunk hírt: tévéfilmsorozat készül Mik­száth: A fekete város című regényéből. Z­surzs Éva rendezőnek százhúsz re­gényalakot kell életre keltenie. Először rendez nagy sorozatot, s mindjárt egy filmen eddig fel nem dolgozott korsza­kot állít a nézők elé. A film színes vál­tozatban is készül, nem kevés művészi gondot okozva Czabarka Györgynek, az operatőrnek. A forgatókönyv Thurzó Gábor munkája. A történet a XVII—XVIII. századot idézi, a feltörő polgárság, s a hatalmát féltő birtokos nemesség élethalál küz­delmet. Az előbbit Lőcse város elöljárói, lakosai személyesítik meg, az utóbbit Görgey Pál képviseli, ő a történet főhő­se, szélsőséges, rabiátus ember, bármely pillanatban kitörni kész, kiszámítha­tatlan. A maga akaratán kívül alig is­mer más törvényt. Mikszáth sokféle tör­ténettel ábrázolja jellemének rendkívü­li vonásait. Egyszer például súlyos betegen feküdt, amikor észrevette, hogy ingéről hiányzik a gomb. Lóra pattant, hogy félnapi já­róföldre hazavágtasson. S csak azért, hogy gazdasszonyát felelősségre vonja. Házanépének megparancsolta, hogy ha alszik, a legyek zümmögését is el kell hallgattatni. Nem tudta ezt a kertész unokája, s szieszta idején énekelni kez­dett a nagyúr ablaka alatt. Aztán, ami­kor mindenki azt várta, hogy a tettest alaposan megbünteti, váratlanul bőke­zűen megajándékozta, mert tetszett ne­ki az ének. Kiszámíthatatlansága sodorja gyilkos­ságba is: Kramler Mihály, a lőcsei bíró lelövi Görgey kutyáját, mire ő „ebet ebért!” felkiáltással halálos lövéssel áll bosszút. S tulajdonképpen miatta lesz Lőcséből „fekete város”, mert a tanács elrendeli, hogy a bíró meggyászolására mindenki köteles fekete ruhát ölteni. Görgey Pál figuráját Bessenyei Fe­renc formálja meg a filmben. — Rokonságot érzek ebben a szerep­ben — mondja — az általam megteste­sített történelmi alakokkal. Szenvedé­lyes, indulatoktól, cselekvőerőtől duzza­dó hős Görgey Pál. Úgy érzem, szere­pemben megvalósul Mikszáth elképzelé­se. Ennél többet fél év múlva tudok mondani, hiszen egy hónapja dolgozunk, s hát még hátra van. Nem hiányzik majd a szerelem sem e filmből. Görgey rejtegetett leányát, Rozáliát (Venczel Vera), a halálos íté­letet kimondó fiatal bíró, Fabricius (Nagy Gábor fh.) szereti. A filmgyár műtermében felépült a Görgey-kúria három jellegzetes szobája, s mindegyikben olyan nagy a sürgés­­forgás, aminő a legnépesebb nemesi ér­tekezlet idején sem volt Görgeynél. A stábot sok munka várja még, Lő­csére, s talán Segesvárra is el kell men­niük, hogy híven hozhassák elénk a kort. Munkájukat mi is nyomon követ­jük. S. E.

Next