Film Színház Muzsika, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1971-08-28 / 35. szám
TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ Gáli István jegyzete: Rangos műsorok A SZÜLŐFÖLDEM sorozat a televízió egyik legkiválóbb vállalkozása. A legutóbbi orosházai műsorban Darvas József mutatta be pátriáját. Gondolat- és érzelemgazdag egyórát kaptunk, a város és író fia olyan páros bemutatását, ami felejthetetlenné teszi az adást. A sorozat nagy ötlete tulajdonképpen ez az egyszerűének és kézenfekvőnek látszó megoldás: egy-egy nevezetes személyiség mutassa be szülőföldjét. Mint személyes meghívottak, baráti kísérők járják be velük a tájat, a környezet egyéniségük kiformálódására is magyarázattal szolgál, s a múlt és a jelen tanulságos szembesítésére ad alkalmat. A televízió az egyéniségek műfaja, minél érdekesebb és gazdagabb egyéniség jelenik meg a képernyőn, annál jobb a műsor. Nagyon fontos tehát olyan lehetőséget találni, amikor a műsorkészítésbe jelentős személyiségeket vonhatnak be. Darvas József szinte elmondhatatlanul sokat tudott beleszorítani az egy órába — anélkül, hogy zsúfolttá tette volna az adást. Mert sokszínűen és mindig érdekesen beszélt, jelenetenként más és más érzelmi hatást keltve. A haragos kút meséje és a dunántúli betelepülők Odüsszeiája, a múlt nyomorúságának keserű megelevenítése és családjának férfias lírával való tartózkodó bemutatása, a dokumentumok tanulságos felvillantása és a ma gondjait tárgyaló beszélgetések olyan természetesen és jó ritmusban követték egymást, hogy végig lekötötte figyelmünket. A műsor bravúrja ez a nem hivalkodó, de szigorú gondolati kompozíció volt, ahogy tényanyagot és érzelmi hatást vegyítve tömörített rengeteg mindent, a rendelkezésére álló adásidőbe. Az elmúlt hetekben elhunyt Devecseri Gáborról szóló, készülőfélben levő műsor emlékműsor lett. A lírai portré megemlékezéssé változott. Az Epidauroszi tücskök, szóljatok ... búcsúja a kiváló és felbecsülhetetlen érdemeket szerzett műfordítót és költőt idézte elénk, a képernyő varázslatának jóvoltából olyan élőn és fiatalon, ahogy ma már csak barátainak és ismerőseinek emlékezetében él. Munkásságát a görög irodalom tolmácsolása és kutatása tette jelentőssé. Homéroszt ő teremtette magyarrá, nélküle kötelező iskolai olvasmány lenne. A görög drámáknak pontos és értelmező fordítója volt, előadásuknak szenvedélyes propagátora. Lírájában is ott zengenek a görög irodalom gazdag érzelmei, bonyolult ritmusképletei; megvolt az adottsága hozzá, hogy a mindennapit az időtlenség magasságába emelje. Ruttkai Éva Helénája Devecseri Gábor darabjának részletében olyan csábosan bájos, okosan romlott, naivan bonyolult nőalak volt, hogy kívánnánk, bár lenne módja egyszer ezt a Helénát igazán megmutatni. A Bikasirató részletei épp csak felvilantották a drámai költeményt, de ezekben a részletekben is megragadott egy kivételes alakítás, Madaras Józsefé. A HÉT MEGLEPETÉSE a Rózsa Sándor. A jól beharangozott, sokfolytatásos tévéfilm első részét láthatták a nézők. Ünnepnapon, csúcsidőben. Szinetár Miklós nagyszabású produkciót készített. Kettős igényt olvashattunk ki a látottakból: népszerű filmet akart készíteni, kalandos és látványos, romantikus és felfokozott történetű filmet, és másfelől igyekezett hű lenni Móricz Zsigmond szelleméhez, aki a betyártörténetnek jelképi értelmet adott. Nem Rózsa Sándor garázda — és néha becsületes szándékú — életének krónikása volt, nem a vásári ponyvák újrateremtője, hanem a nép fantáziájában hőssé magasztosult betyárt akarta megformálni. A történelmi múlt rettenetes mélységében szinte ez az egyetlen útja volt a szegény embernek, ha nem akart teljesen az urak kiszolgáltatottja lenni, betyárnak állt. Ez a bonyolult történelmi és emberi szituáció természetesen a regény keretei között inkább megoldható. A film képei egyszerűsítenek. Szinetár Miklós igyekezett elkerülni ezeket az egyszerűsítéseket. RÓZSA SÁNDOR: A címszereplő: Oszter Sándor Igaz, mintha darabossá, szétszakadozottá válna a film: folklór elemek élnek benne önálló életet, ezt anekdóta betét követi, aztán egy kalandfilm verekedése és lovas vágtája. Kíváncsian várjuk a folytatást. Az egyik legnehezebb feladat a „szegedi” tájszólás visszaadása: talán hibátlan, de nem eléggé természetes a színészek őrzése. Oszter Sándor egy-egy villanásban igazolta a választást, új arcú, érdekes karakterű színész, a sorozat sikere sokban függ tőle. Rózsa Sándor és Veszelka Imre „ismerkedése” (Oszter Sándor és Cserhalmi György) — Markovics Ferenc felvételei 26