Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-19 / 8. szám
TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ Könnyed lélegzet Jelec város vasútállomásán, Közép-Oroszországban, 1916 hideg tavaszának egyik délutánján vette meg Konsztantyin Pausztovszkij a Russzkoe Szlovo nevű folyóirat legújabb számát s fedezte föl benne Ivan Bunyin elbeszélését, a Könynyed lélegzetet... Évtizedekkel később írt Bunyinesszéjében idézi meg a nagynevű szovjet író a hajdani élményt, azt a páratlan gyönyörűséget, amelyet ez a rövid novella neki, az akkor huszonnégy éves, romantikus hajlamú fiatalembernek szerzett Amint Pausztovszkij írja: valósággal beleszeretett Olja Mescserszkajába, a lebbenő szépségű, csodálatos kis gimnazistalányba. Miközben a vonat döcögött vele Jefremov felé, a vasúti kocsi gyér gyertyavilágánál újra meg újra elolvasta Ivan Bunyin elbeszélését, s költői szépségtől valósággal megmámorosodott. Ivan Bunyin novellája megragadta a csehszlovákiai televíziósok fantáziáját is. Megérezték benne a képernyőre kívánkozó anyagot, és az író művészete iránti tisztelettel költötték át képekké. Nem könnyű feladat. Hiszen Bunyin legfőképpen a szó varázslója. A Könnyed lélegzet tévéadaptációja mégis az átlagos novelladramatizálásoknál jobban sikerült. Rokonszenves vonása ennek a televízió-változatnak, hogy nem akart erőszakoltan „orosz” lenni; halvány jelzések utaltak csupán az eredeti színtérre, környezetre. Olja Mecserszkaja történetének lélekrajzára koncentráltak inkább. És jól tették. Elragadóan szép és izgalmas főszereplőt találtak Magda Vásáryová személyében. Szívesen láttuk viszont Karol Machatát, aki annak idején a Szent Péter esernyője filmváltozatában Gyurit játszotta. (déet) Az egyéniség varázsa Maszk nélkül? Mintha csak azért írták volna ezt a címet Boris Christoff grandiózus televíziós műsora fölé, hogy Íme, bebizonyosodjék: az igazi nagy művész a maszkot, vagyis az életrekeltett figurának arcátalakját, testi-lelki habitusát önmagából vetíti ki, nem pedig a ráaggatott jelmezektől, szakállaktól és masztix keverékektől kéri kölcsön. Énekének, szerepformálásának és stílusalakításának az intenzitása abba a világba vezet el minket, ahonnan ő maga szól hozzánk. Nem a reális környezet válik számunkra valósággá, hanem az, amelyet a művész, a nagy egyéniség láttatni akar. Boris Christoff két nagy operaáriát énekelt el: bámulatos, milyen hitelessé és tragikussá magasodott Muszorgszkij Bo tkozott kölyök Szerencsére Brigitte Bardot-t láttuk már jó szerepben jól játszani, ezért számunkra nem oszlatott szét legendákat az Átkozott kölyök című tizenhét éve készült filmje. Mert sok mítosz és legenda fonta körül a modern női szépség és merész erotika szőke bálványát. Mint átkozott kölyköt nem fogjuk kellemes emlékeink közt őrizni. A csenevész unalom vérszegény követeként ezúttal nem sok örömet hozott házunkba Brigitte Bardot. A szellemtelen sztori alkatától és képességeitől idegen mutatványra kényszerítette. Képünkön: Brigitte Bardot egyik legújabb képe rész monológjában, a merőben más hangzású, más légkörű Verdi Attilájában pedig énekkifejezésének, előadásmódjának sokrétűségével lepett meg. Schubert Atlasz című dalában gigantikusabb alakot formált, mint amilyet például Fischer- Dieskautól hallunk, Muszorgszkij Bölcsődalában a rettenet és a gyöngédség kettősségét érzékelteti megrendítsen, a Gopakban meg az egészséges nyers humort! Feltűnő azonban, hogy minden produkcióján átsüt a maga sajátos örök drámaisága. Ami Christoff csodálatos dikcióját illeti: ez valóságos művészi hitvallás is. (A képernyőn szó is esett a szöveg elsőrendűségéről a Meixner Mihállyal folytatott tanulságos párbeszédben.) A dalokat zongorán Dénes Erzsébet kísérte egyenrangú partnerként. S hogy ez az ünnepien szép hangverseny a tévé különleges ajándékaként ilyennek jött létre, azt a rendező (Ruitner Sándor), a szerkesztő (Kármán György), a vezető operatőr (Kecskés László) és a hangmérnök (Bognár László), megfeszített odafigyelésének, nagy szakértelmének és művészetének köszönhető. (Végül egy szerény ünneprontó kérdés: mióta írják Muszorgszkijt két ,,ss”-el. Úgy, hogy Musszorgszkij? Mert a tévében ezt láttuk!) @g. m-¡ A képen: Boris Christoff maszkban — mint Fülöp király mn—a TELEVÍZIÓ ......................- TELEVÍZIÓ A műsor margójára 27 Miss TaszkalÓMM Egyik elöző számunkban adtunk tájékoztatást a hamarosan meginduló vetélkedődömpingről. A néző szeret játszani - magam is így vagyok vele - tehát öröm volt böngészni az ígéretes ötletek közt Mindehhez azonban még egy újabb testi-lelki, szellemi erőpróba csatlakozik, a Családi ház 1972. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Televízió hirdetett ezzel a jelszóval pályázatot melyen az 1965. január óta felépült családi házak (illetve azok tulajdonosai, tervezői, építői) vehetnek részt A szakzsűri a beküldött (határidő: április 15.) tervek közül választja ki a legjobbakat amelyek ezután a televízió nagy nyilvánossága előtt mérkőznek meg egymással korszerűség, szépség és praktikum dolgában. A nézők is beleszólhatnak a versengés alakulásába szavazataikkal, s ez dönti el, hogy melyik épület büszkélkedhetik majd a közönség különdíjával. A cél az, hogy a seregszemle az építését a mai egyéni, családi és társadalmi érdekeknek, valamint a modern esztétikai elveknek legjobban megfelelő házak tervezésére és létrehozására ösztönözze. A tévénézők nagy többsége természetesen nem lesz érdekelt ebben a vetélkedőben, mert ez idő szerint nincs szándékában, még inkább módjában családi házat építeni, de azért bizonyára igaz gyönyörűségére és szórakozására fog szolgálni. A magam részéről máris elhatároztam, hogy minden részrehajlás nélkül fogok levoksolni a Miss Tuszkulánum cím jogos várományosára. Mindent elkövetek, hogy a sok ingerlő szépségű ház közül ne azt válasszam, amelyik a legcsábosabban veti rám csillogó ablakszemeit, s ne azt részesítsem előnyben, amelyik a legmegejtőbb bájjal tárja fel előttem filagóriáját Csakis és rendíthetetlenül az összkép és lakályosság alapján fogok dönteni. Házam ugyan nincs, de szavazatomra igényes vagyok. (* 9T-)