Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-19 / 8. szám

TELEVÍZIÓ televízió televízió Gáli István jegyzete: ■ Regények folytatásban* A FILMMŰVÉSZET HA­TÁSSAL VOLT az iroda­lom minden ágára, de leg­látványosabb a hatása a próza műfajában, ugyanis a regényeknek egy új válfaja keletkezett: a filmregény. Nem a forgatókönyvre gon­dolok, ami írott alapanyaga egy filmnek, hanem a film­szerűen szerkesztett, filme­sen megírt, jelzésekkel dol­gozó filmregényre, amilyen Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem című re­génye. Talán ezért volt mérsékelt sikere a megje­lenéskor, és ezért érezzük most, a képernyőn látva, hogy a könyv megtalálta igazi helyét, igazi kifejezési formáját. Aki újralapozta a regényt, meglepődhet azon, hogy szinte változta­tás nélkül került filmsza­lagra. Se a szerkezetén, se a vágások ritmusán, se a dialóguson, se a jelenet­váltásokon nem kellett vál­toztatni. Ez hát a filmre­gény, a jövő egyik közked­velt műfaja. A film sikerét és érté­két nem csupán ennek a szakmai bennfentességnek köszönheti. Fejes Endre e különös történetben — egy munkásfiú diplomatának adva ki magát, nők körül szélhámoskodik — a tár­sadalmi hipokrízist veszi célba. Ez a táptalaja a Sö­tétruhás fiú szélhámosko­dásainak. A józan­ gondol­kodású külvilágot nem tud­ja megtéveszteni, sőt, ne­vetség és sajnálat tárgya csupán az ő szemükben: az üzembeli személyzetis, az öreg rokon, a rendőr, a ta­xis, a házmester szemével figyeljük mi nézők is ezt a gyertyaláng körül repde­­ső-verdeső pillesereget, a szép lányokat és elkábított családjukat, akik lottószel­vénynek vélik gyermekük életét, amivel ki lehet fog­ni a Nagy Szerencsét. A Sö­tétruhás fiú pedig az örök szélhámosok típusa, aki jó képességeit rosszra használ­ja fel, mert a gyors és rö­vidke siker bűvöletében él. Fejes mesterien motiválja, hogy félszeg és szeretet­­re vágyódó vidéki fiú ez a borotvás gyilkos, aki csú­nyának hiszi magát, aki fél­szeg a nagyvárosi életben, aki reménytelenül egyedül van, aki a jövőjét is ki­látástalannak véli. Ennek a történetnek tulajdonképpen ő az áldozata. Dunapataj­­ról ő nem Budapestre in­dult, hanem Almai Váro­sába, és mert ezt nem ta­lálta meg, hazugságokkal próbálja megteremteni, fel­építeni maga köré. Szőnyi G. Gábor hibát­lan filmet alkotott — az első részben. A film Har­­sányi Gábor nagy kiugrá­sát hozta; ilyen sokszínű figurát ritkán láttunk. A bohóckodó, cinikus és érzel­gős, nagyképű és szemte­len legény ájult szerelmes lesz Karácsony Nagy Zsu­zsába, megbűvölt egérke­ként sétál bele a csapdába, és kimerült, kifoszlott, sem­mit sem értő, szánalmas gyilkosként remeg előttünk az utolsó kockákon. Tordai Teri álszent és kegyetlen szépsége, Halász Judit há­nyaveti bohósága, Töröcsik Mari tragikus súlyú vén­­lánysága méltó kerete Har­­sányi Gábornak. Bornyi Gyula operatőr munkája kiváló. MIKSZÁTH KÁLMÁN A fekete város című regé­nyéből Thurzó Gábor írt folytatásos tévéfilmet. A hétórás film hűségesen idé­zi fel a regényt, a kalan­dos-romantikus, s mégis ke­serűen lényeg­látó korké­pet. Zsurzs Éva Lőcse vá­rosa és a vicispán tragiko­mikus hadakozásában meg tudta éreztetni a nemzeti múlt tragikumát: a széthú­zás magyar átkát, és a kis dolgokba vesző vidéki poli­tizálás, az indulatoskodó személyeskedés dilettantiz­musát. A folytatásos filmek velejárója, hogy némely epizód terjedelmesebb a kelleténél, és a részletek sem egyenértékűek. De a kanyargós történetben min­denki talál kedvére valót, hiszen szépséges tájfelvéte­lek váltakoznak kardcsat­togtató verekedésekkel, mozgalmas tömegjelenetek bensőséges párjelenetekkel, komikus epizódok tragikus veretű részletekkel. Bessenyei Ferenc Görgey Pálja telitalálat. Tragikus hős, aki a kor hibáit sű­rítve jelképezi, gyanakvása, magányossága, elvakultsága egy megye életét mérgezi meg, de aki mégis fejjel magasodik ki kisszerű kör­nyezetéből, s ostoba életé­ért hősi megadással fogadja a méltatlan halált. Pécsi Sándor édes bájjal nyüzsög ebben a furcsa történetben, epizódistából fontos szerep­lővé lép elő. Avar István új szerepkörben, intrikus­­ként mutatkozik be. Egy­nemű, szép alakítás Egri Istváné, Némethy Ferencé, Nagy Gáboré, az egymást váltó főbírók személyében. Venczel Vera Rozálija ham­vas pasztellkép, Kiss Manyi Matildja remekmívű kari­katúra. Czabarka György felvételei néhol önálló kép­zőművészeti alkotások, s igazolják a színesfilm lét­jogát. • A szerkesztőség úgy gondolja, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem túlnő a rendszeresen közölt heti televízió-kritika ke­retein. Minthogy a bemutatót és hatását különlegesen jelentős­nek tartjuk, a legközelebbi he­tekben visszatérünk rá. JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM Harsány­ Gábor és Tordai Teri, Fejes Endre tv. filmjében A FEKETE VÁROS. Jelenet a tv-filmből, középen Bessenyei Ferenc

Next