Film Színház Muzsika, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1972-12-02 / 49. szám

Gáli István jegyzete: Ketten tesznek ki egyet A TÉVÉBEN EGY MŰ­VÉSZI MŰSOR legalább ötvenperces. De inkább egyórás. Így kerek a mű­soridő. Csakhogy vannak olyan jelenetek, egyfelvonásosok, novelladramatizálások, amelyek húsz-harminc per­cet adnak ki. Akkor mi történjen ? Kettőt tesznek egy műsorba. Ez rendjén is volna. Csakhogy így a kisfilmből „műsor” lesz, s ebben a na­gyobb egészben a húsz-har­minc perces mű elveszti önálló arcát. Figyeljünk hát oda rá­juk. Mert ilyen kisfilmet nem olyan könnyű csinálni. Nincs idő a hosszas indítá­sokra, bemutatásokra. A cselekménynek koncent­ráltnak kell lennie, s egy­­szálúnak. Általában csak egy emberre összpontosít­hat a rendező, csínján kell hát bánnia az epizódsze­replőkkel. Málnay Levente— ahogy visszaemlékszem — az ilyen mini-filmeken nőtt fel rendezővé. S ma már mesterfokon érti ezt a mun­kát. Nem egyszerűen ösz­­szeállításokat készít. Két nap leforgása alatt négy kisfilmjét láthattuk. Maga alkalmazta televízió­ra is a Levelek a háború­ból két novelláját. Nyiko­­láj Jevdokimov Élni és meghalni című novellája pátosz nélkül beszél életről és halálról, buta gyávaság­ról és okos hősiességről. Amíg a kiskatona megkö­zelít egy kastély tetején berendezett géppuskafész­ket, amely kíméletlen tűz alatt tartja maga előtt a te­repet, van ideje belekós­tolni a sokszoros életve­szélybe, hiszen ha felugat a géppuska, sose tudhatja, hogy a körülötte porzó-si­­vító golyóktól megóvja-e az arasznyi földhányás, a fatörzs, az épület-kiszögel­­lés, ami mögé rejti magát. Reviczky Gábor fh. vállal­ja a filmen, hogy végig­­kússza-mássza azt a halál­lal fenyegető udvart, s mi lélegzetvisszafojtva figyel­jük minden mozdulatát. Si­került életre keltenie a hő­siességet. Franz Fühmann kapitu­­láció­ja egy groteszk tra­gédia. A fiatal német ka­tonát május kilencedikén, a háború utolsó napján, vonszolja kivégzésre há­rom SS-katona. Nem akart meghalni, de az akasztástól csak egy hirtelen szovjet támadás menti meg. Fára­dt­ István fh. gyerekkato­nája a biztos haláltól meg­menekülve mégse mer fog­ságba esni, s addig této­vázik a menekülés módo­zatai között, amíg üldözői mégiscsak végezni tudnak vele. Ez az értelmetlen ha­lál a németség drámáját fejezi ki nagy erővel. A NYITOTT KÖNYV­BEN Palotai Boris novel­láit rendezte Málnay Le­vente. Igazi mai történe­tek, mai emberekkel. A Frizsider-ben Demján Edit egy gépírónő-angyalt teste­sít meg, akit munkahelyén és lakóhelyén mindenki ki­használ. Az ő komikus lá­zadását, öntudatra ébredé­sét jeleníti meg a film. A Két reszelő-ben a mama (Sulyok Mária) és lánya­­veje (Bodnár Erika, Kalo­­csay Miklós fh.) disszonáns életét látjuk. A két nemze­déket egy világ választja el egymástól. Tragédia és komédia színezi a remek kisfilmet. Mi lehetne Málnay Le­vente rendezői munkájá­nak a fokmérője? Talán az, hogy önmagukban meg­álló művek lettek a novel­lák?! önállóan, egymaguk­­ban el tudnám-e képzelni őket a műsorfolyamban... ? Igen, el. Hiszen mindegyi­kük egy-egy kis műalkotás. Málnay Levente rendezés közben Málnay Levente Palotai Boris novellájának tévé változatát rendezte a Nyitott könyv műsorában (Jelenet a Frizsider-ből: Pécsi Ildikó és Demján Edit) 26 TELEVÍZIÓ

Next