Film Színház Muzsika, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)
1972-12-02 / 49. szám
Gáli István jegyzete: Ketten tesznek ki egyet A TÉVÉBEN EGY MŰVÉSZI MŰSOR legalább ötvenperces. De inkább egyórás. Így kerek a műsoridő. Csakhogy vannak olyan jelenetek, egyfelvonásosok, novelladramatizálások, amelyek húsz-harminc percet adnak ki. Akkor mi történjen ? Kettőt tesznek egy műsorba. Ez rendjén is volna. Csakhogy így a kisfilmből „műsor” lesz, s ebben a nagyobb egészben a húsz-harminc perces mű elveszti önálló arcát. Figyeljünk hát oda rájuk. Mert ilyen kisfilmet nem olyan könnyű csinálni. Nincs idő a hosszas indításokra, bemutatásokra. A cselekménynek koncentráltnak kell lennie, s egyszálúnak. Általában csak egy emberre összpontosíthat a rendező, csínján kell hát bánnia az epizódszereplőkkel. Málnay Levente— ahogy visszaemlékszem — az ilyen mini-filmeken nőtt fel rendezővé. S ma már mesterfokon érti ezt a munkát. Nem egyszerűen öszszeállításokat készít. Két nap leforgása alatt négy kisfilmjét láthattuk. Maga alkalmazta televízióra is a Levelek a háborúból két novelláját. Nyikoláj Jevdokimov Élni és meghalni című novellája pátosz nélkül beszél életről és halálról, buta gyávaságról és okos hősiességről. Amíg a kiskatona megközelít egy kastély tetején berendezett géppuskafészket, amely kíméletlen tűz alatt tartja maga előtt a terepet, van ideje belekóstolni a sokszoros életveszélybe, hiszen ha felugat a géppuska, sose tudhatja, hogy a körülötte porzó-sivító golyóktól megóvja-e az arasznyi földhányás, a fatörzs, az épület-kiszögellés, ami mögé rejti magát. Reviczky Gábor fh. vállalja a filmen, hogy végigkússza-mássza azt a halállal fenyegető udvart, s mi lélegzetvisszafojtva figyeljük minden mozdulatát. Sikerült életre keltenie a hősiességet. Franz Fühmann kapitulációja egy groteszk tragédia. A fiatal német katonát május kilencedikén, a háború utolsó napján, vonszolja kivégzésre három SS-katona. Nem akart meghalni, de az akasztástól csak egy hirtelen szovjet támadás menti meg. Fáradt István fh. gyerekkatonája a biztos haláltól megmenekülve mégse mer fogságba esni, s addig tétovázik a menekülés módozatai között, amíg üldözői mégiscsak végezni tudnak vele. Ez az értelmetlen halál a németség drámáját fejezi ki nagy erővel. A NYITOTT KÖNYVBEN Palotai Boris novelláit rendezte Málnay Levente. Igazi mai történetek, mai emberekkel. A Frizsider-ben Demján Edit egy gépírónő-angyalt testesít meg, akit munkahelyén és lakóhelyén mindenki kihasznál. Az ő komikus lázadását, öntudatra ébredését jeleníti meg a film. A Két reszelő-ben a mama (Sulyok Mária) és lányaveje (Bodnár Erika, Kalocsay Miklós fh.) disszonáns életét látjuk. A két nemzedéket egy világ választja el egymástól. Tragédia és komédia színezi a remek kisfilmet. Mi lehetne Málnay Levente rendezői munkájának a fokmérője? Talán az, hogy önmagukban megálló művek lettek a novellák?! önállóan, egymagukban el tudnám-e képzelni őket a műsorfolyamban... ? Igen, el. Hiszen mindegyikük egy-egy kis műalkotás. Málnay Levente rendezés közben Málnay Levente Palotai Boris novellájának tévé változatát rendezte a Nyitott könyv műsorában (Jelenet a Frizsider-ből: Pécsi Ildikó és Demján Edit) 26 TELEVÍZIÓ