Film Színház Muzsika Évkönyv, 1972
Nemzedékek (Illés Jenő, Körmendi Judit, Nagy Judit)
Magda, Dobozy Imre, Tabi László, Fehér Klára, Bárány Tamás, Boldizsár Iván, Sándor Iván, Molnár Géza. A beszélgetés alatt Mányai Zsuzsa feszülten figyel. Csillogó szeme, derült arca azonban egy másik arcra emlékeztet: Mányai Lajoséra, a művészete delelőjén elbúcsúzott nagyszerű művészére, akinek szerepképei itt függnek a falon. — Néhány hét ismeretség után esküdtünk össze — mondja Simon Zsuzsa. — Tanúink Horváth Árpád és Bárdos Arthur. A háború utolsó esztendejében gyalog indultunk meg az akkor már felszabadult Debrecen felé. Én olyan sovány voltam, hogy Hernádi Lajos zongoraművész, aki ott fogadott, ezt kérdezte férjemtől: „Zsuzsáról semmi hír?” Gyertek hozzám lakni”, mondta aztán, hogy felismert, s egy nagy szobába vezetett be, padlóra telehintve szénával. Aztán jött az a lehetőség, hogy Nagyváradon meg lehet nyitni a színházat. Nagyvárad a szülővárosom. Újra megindultunk. Pénz kellett és élelem. Itt csodálatos szerepeket játszottunk. Rendeztem a Bánk bánt, Delly Ferenc volt a címszereplő, a férjem Petúr, én Melinda. A Szentivánéji álomban Lajos Zuboly, én Puck, ő volt Liliom, s én Julika. Az Egy pohár vízben én a hercegnő s ő Bolingbroke. A Pygmalionban ő volt Higgins és én Elisa, Szabó Ernő Doolittle. Lajos a színészet mellett még nagyon szerette a muzsikát. Bevallotta, hogy egyszer operettet is írt, amit be is mutattak. — Most már azt is mondjuk el — szól Mányai Zsuzsa —, hogy nagyapám, Mányai Zsigmond operaénekes volt. Escamillot énekelte a Carmenben, Peturt a Bánk bánban, Lothariót a Hoffmann meséiben. A mai Erkel Színházban lépett fel. A színészházaspár 1947-ben érkezett haza. Simon Zsuzsa visszakerült a Belvárosi Színházba, ahol naivaként kezdte pályáját. Itt Bárdos Arthur rendezésre tanította. Mányai a Nemzetihez szerződött. A ké Mányai Lajos, a Warrenné mesterségében Zolnay Zsuzsival Simon Zsuzsa, mint a Liliom Julikija VV.