Film Színház Muzsika, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-22 / 38. szám
Edinburgh — Párizs Faragó András és Szőnyi Olga rövid egymásutánban két különböző ország színpadán énekelte A kékszakállú herceg várát: előbb Edinburghban, az Operaház vendégjátékán, a King’s Theatre-ben, majd a minap — hangversenyszerű előadáson — a párizsi Opéra Comique-ban. Bartók remekművének párizsi előadását a francia rádió egyenes adásban közvetítette. Közreműködött az ORTF zenekara; vezényelt: Antonio Ros-Marcha, barcelonai főigazgató. — Képünkön: Faragó András és Szőnyi Olga Párizsban. Jókai-bemutató Jókai Mór Mire megvénülünk című regényének színpadi változatával indult ismét útjára a Déryné Színház. A regényből a színház régi színésztagja, Komlós Róbert írt drámát. A szabadságharc előzményeinek, harcainak és bukásának hátterével megrajzolt romantikus mű szervesen illeszkedik abba a sorozatba, amellyel a Déryné Színház a nagy mesemondó műveivel igyekszik megismertetni az ifjú — és felnőtt — nézőket. Az Új földesúr, a Kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok, a Szegény gazdagok e sorozat már bemutatott művei. A Mire megvénülünk főhősét, Áronffy Lórándot Molnár Miklós játssza. A további szereplők: Mádai György, Fodor Teréz, Árva László, Kőszegi Gyula, Rózsa Judit, Bessenyei Emma. A darabot Csongrádi Mária rendezte. Cipra, a cigány lány és az álnéven megismert Áronffy Lóránd (Rózsa Judit és Molnár Miklós) Ötvenéves az Operettszínház Ünnepi társulati ülést tart a Fővárosi Operett Színház szeptember 22-én, fennállásának félévszázados évfordulója alkalmából. A társulati ülés után Gáspár Margit megnyitotta „a Fővárosi Operett Színház 50 éve” nevet viselő kiállítást, melyet dr. Cenner Mihály rendezett a Magyar Színházi Intézet anyagából. Szeptember 23- án 12 órakor Honty Hanna leplezi le ünnepélyesen a Királyszínház emléktábláját, a színház egykori helyén, a Majakovszkij utca 71. számú ház falán. Az ünnepi műsorokon a színház gazdag repertoárja szerepel. Honthy Hanna szeptember 22- én fellép a Csárdáskirálynő Cecilia szerepében, 23- án ismét a Csárdáskirálynő van műsoron, 24-én Jacobi Sybill című nagyoperettjét játssza a színház, 25-én a Mágnás Miskát, 26- án A mosoly országát, 27- én a Dohányon vett kapitányt. Bernstein világhírű műve, a West Side Story 28- án kerül műsorra, 29-én a La Mancha lovagját játszszák, az Operettszínház Zsebszínházában pedig a Fantasztikus!! című musicalt. 30-án a My Fair Lady kerül az őszi évadban először a közönség színe elé, végül az ünnepi műsor előadásait október 1-én a Hegedűs a háztetőn produkció zárja be. Vilcsek Anna Hosszú szenvedés után, szeptember 13-án elhunyt Vilcsek Denise Anna kollégánk. Csaknem két évtizeden át dolgozott a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Televízió-kritikái éles szemről, kivételes kultúráról, beleérző képességről tanúskodtak, ítéleteit különös sugárzásba vonta személyes hite a jobbítás lehetőségében, a művészet humanista tisztaságában. A derűs, szatirikus humor és életbölcselet egyre inkább jellemzőjévé vált írásainak. Igényes, halk, önmagát példamutatóan művelő ember volt. Az újságírást nagy hivatástudattal végző kollégát vesztettünk el vele. AZ EGRI HARLEKIN BÁBEGYÜTTES tíznapos turnéra Algériába utazott. Gyermekműsorukban négy színdarabot mutatnak be, a felnőttek számára, az együttesre jellemző parodisztikus összeállítással szerepelnek. Képünkön Prokofjev Péter és a farkas című művének résztvevői RÁDIÓ A bódé — Idegenek A javulásban éppoly következetesnek, pontosnak és határozottnak kell lenni, mint korábban a bűncselekmények elkövetésében — ezt a bizarr mondandót közvetíti Munkácsi Miklós első hangjátéka, A bódé. Igaz, aki egy kicsit hányavetibben gondolkodik, akár azt a következtetést is levonhatja a minikrimi javulási szándékot mutató hősének történetéből, hogy aki egyszer megégette magát, azt a cimborái akarata ellenére előbb-utóbb újra bűnbe sodorják. Lévén ez utóbbi nem kifejezetten épületes erkölcsi tanulság, helyesebb, ha a társát menteni akaró, de ravaszkodásával és késlekedésével az őr halálát okozó Árpi esetét csupán fondorlatos bűnügyi történetnek fogjuk fel, amelynek legfőbb erénye a tömörség és a találó jellemrajz. Munkácsi ért a kifejező, légkört teremtő párbeszédek szerkesztéséhez; remélhető, hogy ezt a képességét legközelebb egy magvasabb közlendő érdekében kamatoztatja. Pál Sándor gördülékeny rendezésében Patkó István, Kern András és Mádi Szabó Gábor hatásos alakítást nyújtott. Pintér Tamást, az Idegenek íróját jellegzetesebb, általánosabb társadalmi gond foglalkoztatja. Az a léptennyomon tapasztalható nemtörődömség, amely önzésében a mások hibáit felnagyítja, de a saját szemében — a szólásmondás szerint — a gerendát sem veszi észre. A minihangjáték férfi főszereplője menyasszonyával egyetértésben betegeskedő anyósát a lakás megszerzése érdekében elfekvő kórházba küldené és lelkiismeretlen terve miatt enyhe önvádat sem érez, ám azokat, akik őt párjával együtt nemtörődöm módon a megakadt liftben hagyják, a legkeményebb szavakkal bírálja. Pintér a felelőtlen és kíméletlen gondolkodás különböző válfajait ügyes dramaturgiával szembesíti, de a jelenet párbeszédei nem elég életteliek, így a tanító-jelleg, az erkölcsi javító szándék túlságosan is nyilvánvaló. Solymosi Ottó rutinos rendezése, Sztankay István és Tímár Éva ügyes játéka ennek ellenére érdekes negyedórát szerzett a hallgatóknak, akik kivált a megakadt lift mellett is csak saját gondjaikat, bosszúságaikat ismételgető típusokban (Pethes Ferenc, Keresztessy Mária, Pethes Sándor és Szacsvay László) fedezhettek fel ,,régi ismerősöket”. Barta András 23