Film Színház Muzsika, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-20 / 42. szám

Vendegünk: a Rädiö (1.1 B emutatni a Rádiót... Feladatnak szép, de vállalkozásnak reményte­len. A rádió nagyüzem, melyben — nem szégyen megvallom — elté­vedhet az ember. Napról napra — a Rákóczi indulótól a Himnuszig — rendelkezésünkre áll, s mi élünk a lehetőséggel. Híreket, zenét, riportot, kabarét hallgatunk, kívánságműsort, interjút, kommentárt, rádiójátékot, hangverseny-közvetítést, mindent Őszintébben: szinte mindent Aggódva bocsátjuk útjára összeállításunkat, melyben a rádió bonyolult, szerteágazó munkájába pillanthat be a jámbor olvasó. Ismételjük, a mun­kát igyekszünk megmutatni, s ez sohasem olcsó látványosság. Nem hagy­juk figyelmen kívül természetesen olvasóink kíváncsiságát sem... És itt kö­szönjük meg Bozó Lászlónak, a Rádió főrendezőjének és művészeti vezető­jének szíves kalauzolását Nélküle nem sokra mentünk volna. Két hétig lesz vendégünk a Rádió, fogadják összeállításunk megértés­sel a vendégek és szeretettel az olvasók. (Összeállításunk képeit FEJES LÁSZLÓ készítette) A rádió gép—a rádiósok emberek B­ajos lenne „útleírást” készíteni a Rádióban megtett sétáimról. Még az ott dolgozók is csak hosszú idő után képesek igazán otthonosan mozogni a bo­nyolult menetirányú, négy hatalmas épületből álló „hang-templomban”. A fo­lyosókon nincs semmi ér­dekes. Talán csak a szinte örökmécsesek módján vilá­gító táblácskák méltók em­lítésre. Tilos a bemenet! Amit a legjobban őriz­nek itt a Rádióban, az a csend. Hangszigetelt stúdi­ók, dupla ajtók, a hang szá­mára járhatatlan üvegfa­lak. A tenger csendje ok­talan kiáltozás a stúdiók csendjéhez mérve ... Vi­gyáznak persze a szalagok­ra is. És természetesen az itt dolgozókra is. Nemcsak testi, de lelki épségükre is. Bozó László, a Rádió fő­rendezője népszerűségét hangjáték és tévé­ rendezé­seinek köszönheti. — Évente 8600 színész­foglalkoztatási alkalom van. — Ezt többször is említi, bár e szám valódi nagyságáról csak neki lehet fogalma: 16 belső és 30 külső rendező munkájának összehangolása is az ő fel­adata. Még így is jut ener­giája — ki tudja, hogy A.­.. csinálja, de ideje is — hogy évente egy tucatnyi — jobbára térhatású — hang­játékot megrendezzen. A tévé számára azonban egy­re kevesebb ideje marad ... — A televízió megjele­nésével a rádiózás egész struktúrája megváltozott. Új rádiózási szokások ala­kultak ki, csak a két szél­sőséget említeném: a hát­tér-rádiózást és a Hi­Fl-t, a térhatású rádiózást. Ter­jed a háttér-rádiózás, de ez korántsem olyan tragi­kus, mint korábban gon­dolták, másfelől viszont a térhatású készülékek ma­gas színvonalú zenei és prózai program sugárzásá­ra adnak lehetőséget. — Egyébként — folytat­ja Bozó László — a térha­tású, különleges érzékeny­ségű rádió­készülék ára magasabb, mint a televízió­­készüléké — kötelességünk az itt jelentkező igények kielégítése is. Mi meg is teszünk mindent. Európai viszonylatban — ez általá­nos vélemény — a Magyar Rádió a legelőkelőbb he­lyek egyikét foglalja el. — Mindebből következik, hogy a színész számára sok izgalmas lehetőséget kínál a rádió. Szeretik-e a szí­nészek a rádiót?­­ - - — —----—— —­ - —■— Bozó László utolsó instrukciói a felvétel előtt (Agárdi Gábor, Győry Franciska, Gombos Kati és Major Tamás)

Next