Film Színház Muzsika, 1974. június-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-21 / 38. szám
TELEVÍZIÓ televízió televízió televízió nyelvére módosítva, korszerűsítve. A történet valamikor a XIX. század elején a Bécsi Kongresszus idején játszódik. Hamupipőke egy osztrák kisvárosi divatszalon tulajdonosnőjének — Lakatos Gabi alakítja — a legkisebb lánya. Nővérei Metzger Márta és Csamóy Katalin. Hamupipőke szerelmes Ligne herceg titkárába Kariba, s mivel anyja és nővérei nem viszik el a hercegi bálba, otthon álmában újra éli, felidézi a mesebeli Hamupipőke történetét. A koprodukcióban születő televíziós balettfilm koreográfusa Barkóczy Sándor, az Állami Operaház művésze és magyar az operatőrje is, Németh Attila. A fertődi kastélybeli felvétel után a stáb Bécsben, majd Kremsben folytatja a külső felvételeket, amelyben színészeink közül szerep jut Zentay Ferencnek, Pongrácz Imrének, Prókay Istvánnak és Farkas Antalnak. P. J. Hamupipőke és szerelmese Kari (Lili Scheierman és Michael Birkmayer) TAKÁCS MARI: A dobozból jelentem... Színházban tehát: taps a siker! — mint ezt Kellér Dezső ebben a lapban ellenállhatatlanul és végérvényesen „leltárba” vette. De mi a siker a tv-ben? Mivel helyettesíthető a taps hatása? Hogy tudja meg az a szegény alkotó, vagy tévészemélyiség, tetszett-e, amit csinált? Elkészül egy műsor, (élő adás illetve felvétel). A rendező szól: „Ennyi”, az ügyelő szól: „Kikap" — mármint — ... csalni a lámpákat. A forgatókönyv ebben a pillanatban haszontalan papírrá válik, a díszleteket lebontják, és máris jön a következő műsor ... Végetér egy munka, de az agy, a szív, az idegek egyszerűen nem veszik még tudomásul... tovább dolgoznak ... Mit tegyünk tehát? Tanácsaim jóhiszemű és tehetséges kollégáknak. 1. Műsor után azonnal beülsz a stábbal valahová egy kávéra és kibeszéled magadból összes félelmeidet, jól sikerült perceidet. A módszernek csak egy hátránya van: a többieket is meg kell hallgatnod ... 2. Másnap reggel, szállj fel egy zsúfolt villamosra, tömött autóbuszra; talán beszélnek a műsorodról a munkába menő emberek... Intés: vegyél fel napszemüveget, mert olyan is van, hogy nem tetszett... 3. Utána azonnal indulj a büfébe, ott mindig nagy jövés-menés van, és csinálj úgy, mintha a pincért lesnéd. Hátha szól néhány jó szót hozzád is valaki... 4. Menj be közvetlen munkatársaid közé! Ha „közvetlenek”, de úgy csinálnak, mintha tegnap mi sem történt volna, kezdhetsz reménykedni. A hallgatás vagy tetszést, vagy jóindulatot takar. 5. Olvasd a napi és heti sajtót! Jó tanács: ne csak a rossz véleményt jegyezd meg, emlékezz néha a jóra is, önteltek fordítsák meg a sorrendet! Ha mindez nem vezet eredményre — tudod mit? — írj könyvet. — Mondjuk, olyan legyen, mint Horvát János: Kubai riport című kötete, amelyet nemrég jelentetett meg az MRT—MINERVA kiadó. Egyszerű az egész... A közönség és a tévészereplő elektroncsöveken, parabolákon át, a „dobozon” keresztül találkozik egymással — távoli, mégis nagyon személyes a kapcsolatuk. Természetesen, egyszerűen szólunk a Nézőkhöz, köznapi és rendkívüli témákról. Olyan ez, mint egy végtelen beszélgetés, csak le kell írni .. . Ilyen végtelen beszélgetés, kollégánk, Horvát János könyve is, hisz máris ki lehetne egészíteni Raul Roa kubai külügyminiszterrel készült, itthoni riportjával... Élményei televízióforgatásokhoz kapcsolódnak. A Kuba közelről és a Kuba közelebbről című dokumentumfilmjeit talán még a kedves olvasó is látta és ki ne emlékeznék Fidel Castróval folytatott beszélgetésére! (1972) — Erről szól a könyv és persze mindarról, ami előtte, utána és közben történt. Horvát János riportjából szinte el lehet lesni a gondolat születését. Elkerüli az „elvárásokat”, a sztereotípiákat, talán azért, mert ő mindig készül. Aztán persze úgy csinál, mint akinek éppen most pattan ki a fejéből, mondjuk egy szép idézet. Kötetében a beszélgetések körülményeiről és a „háttérről”, Kubáról olyan könnyed, személyes hangon ír, mint a legszellemesebb útikönyvek. Hej, ha, egy évvel ezelőtt, kubai vendégszereplésem idején ezt már olvashattam volna!... A Karib tengeri szigetországról ugyanis ez az első ilyen jellegű és egyben történelmi hitelességű könyv. A Kubai TV 1973 áprilisában Magyar estet rendezett. Micsoda est volt, úgy doboztunk, mint az angyalok. ... És Kuba, csodálatos világ ..., és a repülőút a csillagos ég alatt, a végtelen óceán felett..., és Havanna, a főváros..., és Oriente, a forradalmak bölcsője ..., és Varadero homokos tengerpartja ... az ottani tévé, az emberek, a kollégák... — nem lehet elfelejteni! Meg kellett volna írnom! Miért, az ember legtöbb külföldi útjáról legszívesebben könyvet írna? Csakhogy ezt az egyet már megírták! A televízióban mostanában sokak kezében, vagy szatyrából látom kikandikálni. Olvassuk, beszélünk róla, siker. Hogy én miért dicsérem? Higgyék el, azért, mert jó. Ui. Az egészben a VHI-ik és a XVIII-ik fejezet a legérdekesebb, abban én is szerepelek ... 29