Film Színház Muzsika Évkönyv, 1974
Barabás Tibor: Peti Sándor
BARABÁS TIBOR Peti Sándor (Barátom arcképe) Peti Sándorral a Bucsinszky kávéházban ismerkedtem meg Nagy Lajos asztalánál a harmincas évek elején. — Nyugodtan beszélhetsz — mondta Nagy Lajos, és bemutatott a már akkor is neves színésznek. Peti Sándor akkoriban komikus szerepeket játszott a Vidám Színpadon, drámai erővel és felsejlő mélységekkel. Két okkal is meglepett: alacsony alakjától nem várt mély és emlékezetes színű basszus hangjával és azzal az elszánt komolysággal, amellyel Hitlerről, a Heimwehr győzelméről és az égő bécsi munkásházakról beszélt. Csakhamar rájöttem hogy emberi felelősségérzetével arányos az olvasottsága, a műveltsége is. Freudról, Ferenczyről, Adlerről beszélgettünk és festőkről, indulókról és expresszionistákról. Minden érdekelte, az emberi tevékenység egész köre, a kisipartól a mesterségeken át a filozófia szférájáig. Később az évek hosszú során megismertem öngúnnyal, mesterien és szépítés nélkül előadott történeteiből küzdelmes életét is, azt, hogy hogyan lett a kis vasutasból kiváló színész s hogy gyerekkorában egy homályos falusi bolt pultja mögül hogyan gyűjtötte magába a kisemberek gondjait, érveit, történeteit, hogyan figyelte meg az érzések és szenvedélyek önkéntelen gesztusait. Csehov figyelhette így meg apja boltjában a kispolgári tulajdonságok lényekké változó természetrajzát. Mert Peti Sándor művészete a kisemberek sokoldalú és ösztönös megfigyeléséből táplálkozott és még valamiből, ami még élettapasztalatánál is termékenyebb és teremtőbb volt; az irántuk táplált részvétből és szeretetből. Ő aztán ismerte és átérezte a kisemberek vágyainak elfojtott sóhaját, a ki nem mondott panaszt, a lenyelt szomorúság csuklásait, a visszafojtott, égő könnyeket. Mert ugyan hogy is tarthatna számot figyelemre, részvétre, meghallgatásra olyan nagyon kis ember, mint egy hordár, egy felszolgáló pincér, vagy egy vasúti bakter ... * Nála szerényebb embert nem ismertem. Azt, hogy „sikerem volt”, soha senki nem hallhatta tőle. Jellemző volt rá, hogyha a felesége a főpróba után megkérdezte tőle: — „Mi volt?” így felelt: „lement a darab.” „Tapsoltak?” — „Nem tudom.” — hangzott tompán a válasz Ha a felesége, dr. Ligeti Magda ott volt a premieren, a színészbejárónál megvárta a férjét. Sokáig mentek szótlanul, míg végre Peti megszólalt „Most mondja el, hogy milyen voltam?" Felesége sorolni kezdte a vélt hibákat, a kifogásait. Peti Sándor hosszas hallgatás után megkérdezte: — „Szóval rossz voltam?” — „Nem, ellenkezőleg — felelte Ligeti Magda — nagyon jó volt. De néhány hibát is láttam. Ha én is hallgatok, ki mondja meg magának a hibákat. Az emberek csak udvariaskodnak, gratulálnak, nem mélyednek el a játék A Tóték postása Reich bácsi a Rozsdatemetőben (mellette: Horváth Teri és Szabó Gyula)