Film Színház Muzsika, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 1. szám
Beszélni nehéz! Aligha volt példa még arra, hogy színésznő könyve legyen a vita tárgya a Magyar Tudományos Akadémia Anyanyelvi Bizottságának (amelynek elnöke Illyés Gyula) kibővített ülésén. A Tudósklubban összegyűlt professzorok, tanárok, tudományok doktorai, kandidátusok Péchy Blanka Beszélni nehéz! című könyvét elemezték, boncolgatták. A vitaindító Deme László volt és a hozzászólók között olyan kiválóságok szerepeltek, mint Lőrincze Lajos, a Bizottság társelnöke, Kovalovszky Miklós, Fábián Pál, Szende Aladár, Molnár József, Ujfalussy József, Elekffy László. Voltaképpen csaknem csupa dicsérő szó hangzott el, de felvetődött az a kifogás, hogy könyvében Péchy Blanka túlságosan magas követelményeket szab meg. Végül Péchy Blanka válaszolt a felszólalásokra, megköszönte azt a megtiszteltetést, hogy ilyen magas fórumon vitáztak az ő írásáról, majd ezeket mondta: — Kérem, engedjék megvédenem álláspontomat, noha könyvemet nemcsak hivatásos beszélőknek szántam, de ami őket illeti, semmiféle engedménynek nincs helye, hiszen nekik kell az országot helyes beszédre tanítaniok. Azzal vádolnak, hogy az idegen nevek kiejtésében az a vágyam, igyekezzünk az eredeti kiejtést megközelíteni. Ma már sokat utazunk külföldre, idegennyelvű rádiót is hallgatunk és nem helyes, ha a nemzetközileg elfogadott szavakat és tulajdonneveket eltorzítva ejtjük. A csaknem háromórás lendületes, sikeres vitát Lőrincze Lajos rendkívül hasznosnak minősítette, s mindenkitől írásban kérte a felszólalásokat, hogy a vita anyaga a Nyelvőrben is megjelenhessék. fe. m.) A képen: Vita a Tudományos Akadémián: Péchy Blanka, Lőrincze Lajos és Deme László (Sipos Géza felv.) Fészek-est Az év Fészek-estéit színvonalasan és hangulatosan zárta le Pápai Erzsi és Ráday Imre közös műsora. Pápai Erzsi főiskolai felvételijére és a diplomaosztásra emlékezett vissza, Petőfi-versekkel illusztrálva műsorát, sanzonokat énekelt, Babits-verset tolmácsolt, Ráday Imre pedig Karinthy Frigyes új és új arcát mutatta be. A műsort egy vidám párjelenet zárta, a zongorán Ötvös Marcel működött közre, az estet bevezette, és a művészekkel beszélgetett: Mátrai-Betegh Béla. (Wellesz Ella felv.) : Szombati jegyzetek A SRÁCOK. — Nyilas Misi körül a Légy jó mindhalálig első felvonásának első és harmadik képében ott vannak természetesen a szobatárs srácok, a pakkdézsmálók. Mind nadrágszerep (újabb társakat kaptak az Octavianok és a Cherubinok), ifjú operaénekesnőink egész gárdája fölvonul a két szereposztásban, sok mozgással, „fiús” apró taglejtéssel, játékkal, hogy minél elevenebb legyen ez a két diák kép. Forgács Júlia, Takács Mária, Zempléni Mária, Tokody Ilona, Takács Klára, Biró Magdolna, Budai Lívia, Murin Katalin a nagy közös viháncolásban vázolnak föl egy-egy srácarcot, Tordai Hajnal üde jelmezeiben. És van ott még a „névtelenek” kis társaságában (akik nyilván az operai gyermekkarból kerültek ki) egy egészen kicsi, szemüveges! Hát az maga a srácok sráca, olyan bájos! Gittet is rághatna akár! MÜNCHENI RENÉ. — Bécsi Laptársunk, a Die Bühne decemberi száma adja hírül, hogy a müncheni Nationaltheaterben december 10-én volt Az álarcosbál premierje. Miguel Gomez vezényelt. Gundala Janowitz Ameliája és Carlo Bini Richardja mellett Miller Lajos énekelte Renét. PLUSZ-MÍNUSZ. — Puccini Manon Lescaut-ját.a. szövegét többen írták, végül is maga a komponista öntötte végső formába az egészet, így rendszerint nem szerepel szövegíró a plakátokon. Nos, nem meglepő, de sorról sorra követhető, mennyivel jobb, színesebb, dúsabb a magyar fordítás, Nádasdy Kálmán tanítani való remeklése. A „dúsítás” egyik példája: a második felvonásban a csodálatosan felöltözött Manonra néz a bátyja, s az eredeti szöveg közhelyszerű felkiáltása helyett, magyarul, így ámul el: „Ennél gálánsabb képet nem rajzolt még Fragonard.” A mondat teljesen helyénvaló, hiszen a Manon Lescaut operaváltozatának története a tizennyolcadik század második felében bonyolódik, s azoknak az évtizedeknek nagy és népszerű festője Fragonard. — Puccini operája tehát nyert egy nevet, Csajkovszkijé viszont veszített egyet a magyar fordításban! Amikor Anyegin, hosszú külföldi utazás után visszatér Pétervárra, s a negyedik felvonásban megjelenik Greminék bálján, az opera orosz szövegében Csackijhoz hasonlítja magát. Nos, az átlag orosz hallgató éppen úgy tudja, ki volt Csackij, mint a magyar tudja, hogy ki volt Liliomfi. Csackij Az ész bajjal jár című Gribojedov vígjáték hőse, aki három évi külhoni tartózkodás után megérkezik s az első este máris bálba megy. Anyegin is így tett... A magyar fordításból (a németből is) kimaradt a Csackij név. FALSTAFF. Az olaszországi Legnanóban, a komponista szülővárosában Salieri halálának százötvenedik évfordulóján előadták Mozart nagy riválisának Falstaff-operáját. A mű ősbemutatója 1799-ben volt Bécsben. A kritika a maga értékei szerint méltatja a Salieri-Falstaffot, utalván arra: semmi értelme, hogy Verdi remekművéhez hasonlítsuk. Nézzük önmagában és nagyszerű kvalitásai szerint becsüljük. Egyébként ez a Falstaff is baritonszerep. F-MOLL. — Kőrizs Béla eléggé ritkán, nagy kihagyásokkal énekli A trubadúr Manricóját. Éppen ezért figyeltünk föl legutóbb, milyen nemesen énekelte el a bensőséges lírát igénylő f-moll áriát. Kanizsnak ezt a lírai érzékenységét az évek alatt sokat gazdagodott saját Des Grieux-i segítették. TÍZ ÉV. — Az Opernwel beszélgetést közöl Mére Ottiliával, aki tíz éve tagja a berni Stadttheaternek. Elsősorban a koloratúrszerepkörben otthonos, de énekli a Turandot Liuját, a Bajazzók Neddáját, A denevér Rosalindáját, A víg özvegy és a Szép Heléna címszerepét is. VISSZA ÉL BE. — Rozsos István négy évi szünet után állt vissza az Erkel Színházban a Fidelia Jaquinójába. (A szerepet közben a fertőrákosi előadásokon énekelte.) Ugyanennek a Fidelió-előadásnak tenorújonca Horváth József: ő az első rabot énekelte, szépszínű hangon, de némi drukkal. SAJÁT DUETT. — A rák elleni küzdelem támogatására megjelent egy sztár-hanglemez a nyugati piacon. Szenzációja, hogy Placido Domingo — önmagával énekel rajta duettet: a Don Carlos börtönképében — playback segítségével — ő alakítja Carlost is, Posát is. „El sem hinné az ember — jegyzi meg Domingóról a hanglemez-recenzens —, mennyire jól vág neki a bariton szerepkör is...” (déei) 21