Film Színház Muzsika, 1978. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-20 / 20. szám
Hányadszor? Ismét — ki tudja, hányadszor — filmre kerül A három testőr! Ezúttal szovjet filmváltozat készül belőle az odesszai filmstúdióban. Képünkön: Alisza Frejndlih (a királyné) és Mihail Bojarszkij (d’Artagnan) alakítója. (MTI Kült. Képszolgálat) Tűzáldozat Tűzáldozat: a szótárban ez az első jelentése a „holocaust” szónak, de tűzben elpusztulást, azaz átvitt értelemben: tömeges pusztulást, tömeggyilkosságot is jelent. Éppen erről van szó ugyanis az amerikai NBC televíziós társaság, összesen 9 és fél órát tartó, négyrészes új tévéfilmjében, a Holocaustban. Még mindig világszerte vitatják, hogy a sorozatokat hogyan kell a képernyőn beosztani? Sokan kifogásolták például nálunk, hogy az Abigél második, vasárnap vetített része után egészen péntekig kellett várni a harmadik folytatásra. A Tűzáldozatot az NBC most négy egymást követő estén át vetítette, tehát nemhogy egy hét, de egyetlen nap szünetet sem tartott. Tavaly februárban ugyanis, a minden idők legsikeresebb (legalábbis az USA-ban) tévésorozatánál, a Gyökereknél bevált ez a módszer: a nyolc folytatást nyolc egymást követő estén sugározták. Nos, rekord-nézőszámot szerzett magának a német nácik zsidóüldözésének történetét az 1938 novemberi, úgynevezett kristályéjszakától 1945-ig feldolgozó Tűzáldozat is. Pedig, írta a tekintélyes Time, „az amerikai tv hajlamos arra, hogy elközönségesítsen mindent, amihez csak hozzányúl". Ugyanez a Time örömmel állapítja meg: a Holocaustban nyoma sincs ennek, történetileg hűséges, művészileg erőteljes, nem giccses, nem érzelgős, nem sematikus, nem túlzott. Hatása óriási: a csaknem negyedszázada közzétett Anna Frank naplója óta ebben a témakörben nem volt semmi, ami ilyen mélyen megmozgatta volna az emberek lelkiismeretét a Harmadik Birodalom borzalmainak ügyében. Az 56 éves Gerald Green írta a forgatókönyvet (már két ismert műve jelent meg náci-Németországról), a rendező pedig az a Marvin Chomsky, aki a Gyökerek nyolc részének a felét is rendezte. 150 színésszel és ezer statisztával dolgozott, a külső felvételek jórészét eredeti helyszínen készítette el: az NSZK-ban, Nyugat-Berlinben, Ausztriában és csak nagyon keveset forgatott hollywoodi műtermekben. Hogy mennyire kerülte a beidegződött sémákat, azt egyebek közt mutatja az is, hogy jóformán alig csattogtatja a bokáját egyetlen német szereplő is; a Heil Hitler! köszöntés a kilenc és fél óra alatt csupán kétszer hangzik el; a nácikat játszó színészek nem válnak eleve nevetségessé azzal, hogy német akcentussal beszéltetik velük az angolt és a negatív sémák, a nyűtt panelek helyén az árnyaltabb emberábrázolás természetesen sokkal hitelesebbé teszi a történetet. — Képünk: jelenet a Tűzáldozatból. Panoráma | DAMENWÄSCHE 100 év popzene Tony Palmer angol újságíró mindössze 34 éves, de már eddig is több mint 30 dokumentumfilmet forgatott a BBC televízió számára. Legújabb munkája minden eddigi közül a legnagyobb szabású: 17 folytatásból áll (egyenként 55 perces részekből) és eddig 27 ország televíziója vásárolta meg. All You Need is Love - ez a címe a 17 részes sorozatnak, a témája pedig a popzene. A cím: a Beatlesegyüttes egyik leghíresebb számának címe, amelyet a gombafejűek első ízben 1967. június 25-én énekeltek, akkor, amikor az Our World című műsort műholdak segítségével az egész világon láthatták az emberek, e műsornak becslések szerint összesen mintegy 700 millió nézője volt. „Ez volt a popzene fejlődésének csúcspontja” - mondja Tony Palmer, ezért lett az ő 17 részes sorozatának ez a címe. 750 órányi mozi- és tévéfilmet nézett végig Palmer, négyezer hangos dokumentumot választott ki végülis. Korántsem csupán film- és tévévállalatok archívumaiban keresgélt, vetítőiben üldögélt, rengeteg magángyűjtőnél is megfordult és tőlük is kunyerált, sőt még el is csent anyagot. Csaknem három évig dolgozott 17 részes sorozatán, amely mintegy 5 millió dollárba került. A költségek egy részét a nagy hanglemez- és zeneműkiadó vállalatok (EMI, Polygram stb.) viselték. Ha csak kicsit is jó lesz ez a tévésorozat - így kalkuláltak - akkor olyan mértékben megnöveli az érdeklődést a popzene, tehát a hanglemezek és kották iránt, hogy a forgalom növekedésével bőven megtérül az a pénz, amit a sorozat elkészítésébe fektetnek. Glenn Miller és Artie Shaw, Fred Astaire és Ginger Rogers, Irving Berling és Judy Garland, a Beatles együttes és a Bee Gees - azaz: régiek, közelmúltbeliek és maiak egyaránt szerepelnek a sorozatban. Palmer leginkább arra törekedett, hogy kevésbé ismert, sőt, lehetőleg korábban soha közönség elé nem került filmrészleteket válogasson ki. Szakmájából következik, hogy nem a zenetörténész, hanem az érdekességre törekvő újságíró szemével válogatott egy évszázad populáris muzsikájából. De azért most már, ő nagy munka közben, eléggé képzett zenész, azaz: zenéhez értő ember lett. Erre vall következő két munkája: legközelebb Richard Wagnerről forgat hatrészes dokumentumfilmet, utána pedig egy opera rendezését tervezi a televíziós változatban.