FilmSzínház Muzsika, 1978. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-04 / 44. szám
— Életemben most fordult elő először — mondja Róbert László, aki főfoglalkozásban a Magyar Filmhíradó és Dokumentumfilmgyár szerkesztője —, hogy terepszemle előzhette meg a külföldi forgatást. Végigjártuk a riportfilm helyszíneit, hogy azután a felét legalább kihagyjuk, mert az élet, a film valósághűsége egy idő után más helyszíneket követelt. És el kell ismernem, hogy szakmailag szerencsés vagyok. Mert tudtam ugyan, hogy a Lefebvre atya szellemében elfoglalt templomban minden vasárnap összegyűlnek azok, akik elfoglalták. De mit tesz Isten, éppen azon a forgatási vasárnapon volt éppen egyéves évfordulója is a templomfoglalásnak! Így markánsabb lett mindaz, amit elmondhattunk és elmondhattak azok, akik átélték. — A riportból úgy tűnik, szakértője korunk vallástörténetének. — Történelemből „készülök”, a liturgikus értelemben vett egyháztörténetet szakértőkkel ellenőriztetem, akik jó partnerek, tudják, hogy tiszteletben tartjuk a hivő embert, ugyanakkor riportalanyaink nagy része nem csak egyszerűen istenhivő; olyan, akinek emberségéből össze tud találkozni a forradalmi gondolat is a krisztusi tanítással. Az orléans-i püspök így fogalmazott: „A kapitalizmus nem egyeztethető össze Jézus Krisztus Evangéliumával”. Kemény vélemény, igaz? — Úgy tudom, akikkel riportokat készítettek, el is jönnek ide,hogy megnézzék a rófhik készült filmeit? — Igen, ez régi gyakorlat. Itt járt Jacobs atya, az amerikai Tisztelendők egyik hőse, három jezsuita páter Olaszországból pedig a Csepel Autógyár Szakszervezeti Bizottságának munkáját tanulmányozni érkezett, közben a filmet is megnézték, s rögzítettük is a filmről alkotott véleményüket. Vártuk az orléans-i püspököt is, aki azonban, sajnos, tragikus baleset áldozata lett, alig két héttel magyarországi útja előtt... — Nem kérdezték még meg öntől, miért fordul az egyház, a külföldi egyházak problémáihoz, miért ezeken mutatja ki a társadalmi jelenségek mozgatórugóit, a fejlődés zaváradhajtó erőit? — A válasz egyszerű: sorozatom célja elsősorban és mindenképpen az, hogy bemutassam a papok, a „tisztelendők” emberi és politikai magatartását, akár jó, akár rossz értelemben — a tényeknek megfelelően. Torday Aliz : TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ televízió MAGOS ŐRNAGY SZÍNRE LÉP A szálak Tatára vezetnek Magos őrnagyot, Maigret, Colombo, Kojak, Derrick felügyelő magyar kollégáját. Mág Bertalan, az egykori nyomozótiszt népszerű bűnügyi könyvsorozatából ismerik a krimikedvelő olvasók. Magos őrnagy alakja most a képernyőn is megjelenik: Rényi Tamás rendezi a Két pisztolylövés című televíziós bűnügyi történetet. — Magos őrnagy ravasz, de nem tévedhetetlen nyomozó — mondja Rényi Tamás. — Sokszor jár tévúton, de végül is, természetesen elfogja a bűnöst. A Két pisztolylövés izgalmas, fordulatos történet, furcsa politikai háttérrel. Garas Dezső alakítja Magos őrnagyot, vele többször dolgoztam már együtt, úgy is mondhatnám, együtt indultunk, hiszen a Karinthy Frigyes írásából készült Ugyanaz férfiben című diplomafilmemben játszotta élete első filmszerepét. — „Ismételjük meg a jelenetet!” — vezényel Rényi Tamás és a tatai vár vizesárkában újból elkezdődik a nyomozók, a rendőreik kutatása. Boltokkal, merítőhálókkal keresik azt az egykori magyar hadseregben használatos szolgálati pisztolyt, amelyből két lövést adtak le. Az áldozatok: egy munkáskülsejű 40—45 éves férfi, és az egyik csepeli gyár mérnöke. — Mitől válik áldozattá egy ilyen ürge? — teszi fel önmagának a kérdést Magos őrnagy, az Államrendőrség életvédelmi csoportjának vezetője, amikor a második holttestet vizsgálják meg és amikor még szinte semmi nyom nem mutat arra, hogy a két gyilkosság között összefüggés van. A történet szálai Tatára vezetnek, itt telepedett le a háború után a bori haláltáborból megmenekült Szenes Nándor. A háromrészes színes televíziós film forgatókönyvét Semsey Jenő és Kertész Ákos írta. A felvételeket Budapesten, az újpesti rakparton, Veszprémben, Csopakon forgatták, majd a stáb Tatára költözött át. A tatai vár környékén az egyik eszpresszóban bukkannak rá ugyanis a nyomozók Olgára — Pécsi Ildikó játssza —, aki fontos adatokat mond el a rendőrségnek... A szerteágazó bűnügyi történet többi szereplője: Németh főhadnagy — Körtvélyessy Zsolt; Kozma főhadnagy — Szerencsi Hugó; Marika — Marton Kati; Szenes Nándor — Bencze Ferenc; Szenesné — Gordon Zsuzsa; Vera — Tarján Györgyi; Mirkó — Gáti Oszkár; Kolek — Radics Gyula; Konekné — Tímár Éva és sokan mások. Az operatőr: Lukács Lóránt. Potoczky Júlia Az egyik holttest azonosítása közben a nyomozók eljutnak az óbudai Hajógyárba Szenes Vera és Mirkó története házassággal végződik: Tarján Györgyi és Gáti Oszkár Felvétel előtt. A Magos őrnagyot alakító Garas Dezső, Rényi Tamás rendező és Lukács Lóránt operatőr (Fotó: Rajnógel Imre)