Film Színház Muzsika, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-22 / 21. szám
CANNES -1982 (Tudósítónktól.) A hagyományok sem élnek örökké. Eleddig minden esztendőben úgy kezdődött a cannes-i fesztivál, hogy az éppen illetékes miniszter egyetlen mondatos beszédben „megnyitottnak nyilvánította’. Nos, ebben a jubileumi esztendőben Jacques Lang, a Mauroy-kormány kulturális minisztere már abban is eltért a szokástól, hogy nem az erkélypáholy sorának közepén foglalt helyet, hanem felment a színpadra, és onnan formás kis szónoklattal üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően ez is hagy maga után kérdőjeleket. Hiszen nem szerepelnek benne a cannes-i fesztiválok olyan nevezetes részvevői, mint Bergman, Bunuel, a spanyol Laura, vagy éppen a franciák közül Alain Resnais és Truffaut, akiknek pályája igazán szorosan kapcsolódik e filmversenyhez. Tehát bizonyosan sok mindenféle személyes és diplomáciai szempontot kellett figyelembe venni a lista összeállításánál, így aztán meddő dolog e kérdőjeleken meditálni. Fordítsuk figyelmünket a múltról a jelen eseményei felé, amelyek szerűbb színésze volt, majd első nemzetközi hírű rendezője lett, most éppen szökött fegyencként külföldön él. Több alkalommal is börtönbe csukták az elmúlt évtizedekben progresszív művészi, politikai állásfoglalása miatt, és csak most, nemrégen sikerült elmenekülnie onnan. Forgatókönyvírói tevékenységét azonban a fogságban sem hagyta abba, és barátai egy sor filmet készítettek írásai alapján. Az itt és most bemutatott film, Az út ismét Güney forgatókönyvéből készült, egykori asszisztense rendeasszonyon különös módon végrehajtott halálos ítélet megelevenítése — megrendítő szépségű, valóságos képi remeklés. Güney filmjét két igen elismert nevű és jobb körülmények között tevékenykedő rendező legújabb munkáinak bemutatása követte. Az egyik az itt már rendszeresen szerepelt és díjazott olasz Ettore Scola, aki most eddigi filmjeitől erősen eltérő kosztümös, látványos igényű művet prezentált. Címe: A varennes-i éjszaka. Cselekménye egy valóságos történelmi eseményhez kapcsolódik: Cannes.16/5/82* Sterne festival international du filn.Presentation du film MLe retour du eoldat"(Grande Bretagne)realise par Alan Bridges.lel de gauche a droite.Alan Bridges,et les aoteurs Glenda Jack son, Ann-Margret et Alan Bates, film tres bien aeceuilli au festivals______________leleDiioto HaDh_G*tti NQ2I Paul Guimard, a nálunk is ismert jeles író, jelenleg a köztársaság elnökének művészeti tanácsadója egyenként méltatta azoknak a nemzetközi hírű rendezőknek tevékenységét, akik ezután, két távollevő kivételével, személyesen vették át a nekik járó jubileumi trófeát. Az érdekesség kedvéért hadd soroljam el a kitüntetetteket. Íme a névsor: Antonioni, Forman, Jancsó, Kuroszawa, Losey, Satyja it Ray, Sembene, Schlöndorff, Tarkovszkij, Táti és Wilder. Nos, mint minden ilyen válogatás, bizonyosan már a második naptól a megszokott sűrűséggel záporoznak az érdeklődőkre. Már ezen a szombaton több mint félszáz film pergett a különböző vetítőkben, a majd tucatnyi különféle sorozat keretében. Ami magát a versenyprogramot illeti, nos, az mindjárt meglepetéssel kezdődött. A fesztivál az utolsó percig titokban tartotta és mindjárt az első nap műsorára is tűzte a török Ylmaz Güney nevével fémjelzett filmet. A titoktartást épp ez a név indokolta, hiszen Güney, aki a hatvanas években a török filmek megnépzésében. Ám a film befejező munkáiban már Güney is személyesen részt vehetett, és így bízvást említhetjük az alkotók sorában az első helyen. Az út néhány — ideiglenes elbocsátást nyert — fogoly útját, e sajátos „szabadság" eseményeit mondja el kemény, megrendítő realizmussal. Nem közvetlen politikai vonatkozásai az érdekesek, az ereje egy mélységesen elmaradott etikai világ könyörtelen törvényeinek hűséges, és minden szentimentalizmustól mentes feltárásában van. Egyik képsora egy hűtlen XVI. Lajos balul sikerült 1791-beli menekülési kísérletéhez. A kamera azonban nem a királyi családot kíséri figyelemmel, hanem egy — a nyomukban haladó — postakocsit, amelynek meglehetősen heterogén utascsoportján keresztül tükrözte sokféle nézőpontból az eseményt. S hogy még színesebb legyen a történet , egy darabig az élete alkonyán levő (és itt Marcello Mastroianni nagyszerű megszemélyesítésében megjelenő) Casanova is az utazó társasághoz csatlakozik. Az angol Alan Bridges versenyfilmje kevésbé A katona visszatérése című angol versenyfilm stábja Cannes-ban: Alan Bridges rendező és három világsztárja — Glenda Jackson, Ann Margret, Alan Bates .