Film Színház Muzsika, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-16 / 24. szám

BUDAPEST, SÁRBOGÁRD, ALTÖTTING A Fazekas Mihály Fővá­rosi Gyakorló Általános Is­kola és Gimnázium ének­kari hangversenyt rendez­tek a Zeneakadémián; ven­dégek voltak a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium leánykara — vezényelt Huszics Vendel — és az al­­töttingi (NSZK) Gymna­­syum des Landkreises ve­gyeskara­t vezényelt: Gunther Grumbeck. Or­lando di Lassótól Bárdos Lajosig a kórusirodalom sok remekműve hangzott fel. A nagysikerű hangver­senyt Zakariás Anikó, a gimnáziumi vegyeskar kar­nagya szervezte és rendez­te. A szereplő kórusok és a közönség szeretettel kö­szöntötte a hangversenyen megjelent Bárdos Lajost.­­ Képünkön: Zakariás Anikó a gimnázium vegyes­karát vezényli. (Fotó: Mö­­nich László) KÖNYV: MESTEREK ÁRNYÉKÁBAN Aki csaknem egy évtize­den át dolgozhatott együtt Rácz Györggyel a rádióban, legelőbb és leginkább azt olvassa szívesen és nosztal­giával visszaemlékezve eb­ben a kedves kis kötetben, ami a rádióról szól. Ott rendező volt R. Gy., főren­dező volt, dramaturg és író, összeállító és fordító (lehet, még zenét is szerzett, csak nem vallja be!), sistergő ritmussal megáldott min­­dent­ tudó, a Szívküldi ki­találója — és még mi min­den! Mesterek árnyékában című memoár- és krónika­könyve sok érdekes pilla­natát őrzi azoknak a régi rádiós esztendőknek, meg­elevenítve és láttatva. Tud­juk, hogy R. Gy. annak ide­jén Hevesi Sándor tanítvá­nyaként indult, külhonban is tanulta a mesterséget, s tudjuk: éveinek tekintélyes hányadát szentelte arra, hogy világhírű külhoni mű­vészeket kísérjen-konferál­­jon végig az országban (er­ről is mennyi érdekes ap­róságot örökít meg a könyv!), R. Gy. mégis első­sorban rádiós személyiség­ként él azokban, akik — mint már említettük — a közelében dolgozhattak, ugyanott. Bajor Gizi­ bra­­vúrja, az, hogy rávette a nagy színésznőt, mondja el a Puskin-mesét sakkfelvé­telre: a magyar művészet­­történet emlegetett, nagy­szerű fejezete marad min­dig. Timár József­ szerete­­tét mi is a magunkénak valljuk; emlékszünk az Életfogytiglan című kétsze­mélyes Rácz György-drá­­mára. Emlékszünk a Szép szerelem című, Fábri Zol­tán illusztrálta finom kö­tetére, de még arra az egé­szen fiatal költőre is, aki­nek a harmincas évek kö­zepén indult (akiről a Mes­terek árnyékában, indoko­latlanul, hallgat), akinek két verssorát szívesen idéz­zük: „S az elmúlt éjjel ki­nyílott magától / A Rilke ott, hol legutóbb lapoz­tad ...". D. L. ÁTSZERZŐDÉSEK A következő időszakban hétről hétre tájékoztatjuk olvasóinkat — a hozzánk beérkező információknak megfelelően —, hogy a kö­vetkező színházi évadra színművészeink közül ki szerződött át más színház­hoz. A Madách Színházba jön: Bartal Zsuzsa (Veszprém­ből), Juhász Jácint (a Nép­színháztól), Karczag Fe­renc (a Mikroszkópból), Koncz Gábor (a Vígszín­házból), Moór Marianna (a Nemzetiből), Vass Gábor (Szegedről). A Madách Színházból távozik: Tóth Tamás — Szolnokra. A Katona József Szín­házba jön: Básti Juli (Ka­posvárról), távozik: Molnár Piroska és Helyey László — Kaposvárra. A Radnóti Színpadra jön: Csíkos Gábor — Veszprém­ből, távozik: Szabó Kálmán és Fazekas István. Az Operett Színházba jön: Szolnoki Tibor (a Rockszínháztól), Karádi Ju­dit (a Gyermekszínháztól), Harmath Albert (Pécsről). ÚJVIDÉK: STERIJA JÁTÉKOK A Játékok első napjának (május 26.) nyitó eseménye a 7. Nemzetközi Díszlet- és Jelmeztervezési Triennálé díjkiosztás ünnepsége volt, amely egyúttal e kiállítás vernisszázsát is jelentette. A Triennálén a Művelődési Minisztérium, a Színház­­művészeti Szövetség és a Magyar Színházi Intézet irányításával, válogatásá­ban hat fiatal magyar ter­vezőművész anyagával kép­viseltette magát a magyar szcenográfia. A koncepció és a válogatás helyesnek bizonyult: sikerült átütő erejű, egyenletesen magas színvonalú és nagyon anyagerős dokumentációt kiküldeni, amely méltóan reprezentálta a legfrissebb és a legtehetségesebb ma­gyar szcenográfiai törekvé­seket. Donáth Péter, Szegő György, Antal Csaba, El Kazovszkij, Szlávik István és Szakács Györgyi makett­jei, tervei, műszaki rajzai, fotói, ruhái nagy figyelmet és elismerést keltettek. Jó elgondolás volt, hogy rá­adásul sikerült olyan pro­dukciók dokumentációját kijuttatni, amelyek magas színvonalúak voltak, sőt többen közülük a jugoszlá­viai közönség és szakma előtt is megbecsülést sze­reztek (a Marat-Sade elő­adása Kaposvárról a BI­­TEF-en, a Vonó Ignác elő­adása Szolnokról Újvidé­ken). A magyar anyag mindez­zel együtt megkomponált is volt, s egészen gazdag esz­­köztárú. A Triennálé zsű­rije a magyar részvételt a kollektív díszlettervezési kategóriában ezüstéremmel jutalmazta. Ráadásul a ki­állítást rendezők előzékeny­ségéből következően a ma­gyar kiállítás igen jó elhe­lyezést kapott; az összetar­tozó, szigorúan megkompo­nált rendben sorakozó kiál­lítási tárgyak minden eset­ben egymás közelében vol­tak, maximálisan segítve ezzel a befogadást, a meg­értést, a megbecsülést is. A jó installálás, az együtt-tar­­tás, a kompozíció-elv gya­korlati megtartása eredmé­nyezte aztán a szakma és a nagyközönség végső véle­ményét: a magyar anyag az egyik legszínvonalasabb az összes között, s méltán kap­ta meg a különleges szem­léltető eszközökkel és szin­tén nagyszerű előadásokat megörökítő dokumentáció­val a jövő NDK-kiállítás után az ezüstérmet. JUBILEUMOK Az elmúlt napokban több jeles produkció érkezett el jubileumi előadásszámhoz. Hofi Géza műsora, a Ma­dách Kamarában 150. alka­lommal került színre, a Mikroszkóp Színpad nagy­sikerű produkciója, a Bal? Jobb? Bal! ugyancsak túl­jutott a 100. előadáson. Ér­dekes, hogy két magyar dráma is most lépett túl a bűvös félszázadik előadá­son: Görgey Gábor drámá­ja, a Galopp a vérmezőn (Madách Kamara) és Sá­­rospataky István Szem­fényvesztők című színjáté­ka a Várszínházban. Ugyan­csak ötvenszer került szín­re a Csütörtöki hölgyek és a Volpone is. CARMINA BURANA - LIPCSEIEKKEL Carl Orrf kétségkívül legnépszerűbb művét adta elő a Pesti Vigadóban az NDK egyik legkiválóbb egyetemi énekkara, a lip­csei Karl Marx egyetem kórusa, Max Pommer ve­zényletével. A májusi hang­verseny érdekessége volt, hogy a darab úgynevezett „ősváltozata” szólalt meg: a zenekart itt két zongora, s egy ütőhangszeres együt­tes jelentette. A koncert sikeréhez nagyban hozzájá­rult a kartételeket kiválóan megszólaltató kórus mellett a zongoraszólamokat inter­pretáló Dévai Tibor és Dé­vényi Lajos játéka, s az énekes szólisták — Pászthy Júlia, Keönch Boldizsár és Kovács Pál­­ produkciója, akik közül kiváltképp Pász­thy Júlia szólói voltak iga­zán élményszerűek. CSAK NEM LEÉGNI című kabaréműsorával mu­tatkozik be a Magyar Mé­dia Kabarészínháza a bu­dapesti közönségnek az Uránia filmszínházban jú­nius 19, 20 és 21-én 20 órai kezdettel. A főszereplők: Herényi Ottó, Csala Zsuzsa, Deák István, Deák Böbe, Hacser Józsa, Kibédy Er­vin, Lelkes Péter, Ló­rán Lenke, Mérei Pé­ter, Mezei Annamária, Oszwald Marika, Reményi József, Sabján Éva, Szuhay Balázs, Tathi Tóth László és Verebély Iván. A há­romórás műsor során vetí­tésre kerül a Kicsi kocsi újra száguld című film is. 21 NAPLÓ

Next